WORK SHOP

WORKSHOP CÉLJA: a működési támogatások eredmény- mérési lehetőségeinek meghatározása 1.Határozzuk meg, hogy milyen mutatókkal lehet mérni a pályázó jövőbeni működésének eredményét! Lehetséges kapcsolódó kérdések: A)Milyen információk és mutatók alapján történjen a pályázatok bírálata? (Egységes bírálati szempontok jelentősége. Az egyes értékelési szempontok súlya a teljes értékelésen belül.) B)Hogy történjen a pályázati vállalások ellenőrzése? Mi legyen a szakmai beszámoló tartalma?

Monitoring Amit nem tudsz mérni, azt ellenőrizni sem tudod! Kiegészítés: be sem tudsz számolni róla…. Amit nem tudsz mérni, azt ellenőrizni sem tudod! Kiegészítés: be sem tudsz számolni róla…. MEGFOGALMAZOTT CÉL ÉS ELVÁRT EREDMÉNY Bírálati szempont Monitoring szempont Értékelési szempont Kommunikáció TÁRSADALMI ELISMERTSÉG

BÍRÁLATI SZEMPONTOK, PREFERENCIÁK Pályázatban valamennyi bírálati szempontra adott válasz jelenjen meg A szakmai beszámolóban valamennyi bírálati szempontnak megfelelő terv/vállalás, ÉS a megvalósulás bemutatása jelenjen meg

Mit várunk el a pályázóktól? BÍRÁLATI SZEMPONTOK, PREFERENCIÁK

cél célszerinti tevékenység a tevékenységhez szükséges eszközök Egyértelműen meghatározható és releváns cél A cél eléréséhez szükséges egyértelműen meghatározható és megvalósítható tevékenységsor A cél eléréséhez szükséges egyértelműen meghatározható és megvalósítható tevékenységek megvalósításához szükséges eszközök

humánerőforrás kapacitásfejlesztése A cél megvalósításához szükséges humán erőforrás: a)Tervezett tevékenységhez szükséges létszám, kompetenciák b) Meglévőhöz viszonyítva a hiányosságok indoklása létszám (szükséges óraszám, nap, stb.) hiányzó szakmai felkészültség (végzettség) hiányzó kompetenciák

belső külső kommunikáció A cél megvalósításához szükséges kommunikációs tevékenység: célcsoport – KIT ? módszerek – HOGYAN ? események, eszközök – MIT? időtartam - MIKOR? várt eredmény – MIÉRT?

Nem támogathatók azok a pályázók (sem azok tag és alapszervezetei), amelyek a költségvetési törvényben nevesítetten szerepelnek, rendszeresen, külön elbírálás nélkül jutnak innen forrásokhoz akik más pályázati forráshoz jobban illeszthetők a nem civil nonprofit szervezetek, magánszemélyek, állami, politikai és profitorientált szervezetek a rejtett vállalkozási és politikai tevékenységek támogatását célzó pályázatok és szervezetek

Melyek azok a szempontok, amelyet minden esetben figyelembe kell venni? Kollégium saját szempontjai + %

Az NCA működési támogatásai esetében érvényesülő Tanácsi elvek A pályázó tevékenységének társadalmi hatása: A szervezet társadalmi aktivitása (önkéntesség és a civil részvétel mértéke), közhaszna, közösségi szolgáltatásai. A pályázó szervezet korábbi teljesítménye és tárgyévi tervei: Sikeres programok, szolgáltatások megvalósítása Az esélyegyenlőség segítésének elve: azok segítése, akik a saját források megteremtésében illetve bővítésében akadályozottak vagy korlátozottak;

A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE KÖLTSÉGVETÉS REALITÁSA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVE SZEMPONTOK: teljesség + fontosság % % % % %

A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE 1.Milyen színvonalú a szervezet működése, mennyire szervezett és rendezett a tevékenysége? 2.Más források bevonása, pályázatok, sikeres programok megvalósítása 3.Milyen mértékben jelenik meg a szervezet tevékenységében, működésében az önkéntesség? 4.Milyen aktívan működik a szervezet? 5.Együttműködés más civil szervezetekkel

A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE 1.Milyen mértékben jelenik meg a szervezet tevékenységében, működésében az önkéntesség? 2.Milyen aktívan működik a szervezet? 3.Együttműködés más civil szervezetekkel 4. Célcsoport egyértelmű megfogalmazása, célcsoport nagysága, elérésének eszközei, hatékonysága, célcsoport elégedettsége a szervezet tevékenységével

A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE 1.Megteremti-e a támogatás a pályázó jogszabályi előírásoknak megfelelő működését? 2.Megteremti-e a támogatás a szervezet hosszú távú működéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges eszközök beszerzésének lehetőségét? 3.Megteremti-e a támogatás a szervezet működéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges külső és belső kommunikációját? 4.Megteremti-e a támogatás a szervezet működéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges személyi feltételeket? 5.Bővül-e a támogatás hatásaként a szervezet tevékenysége?

KÖLTSÉGVETÉS REALITÁSA 1.A működési költségek valóban a pályázó szervezet tevékenységét szolgálják 2.A költségvetés kidolgozott, a költségek megalapozottak és reálisak 3.Egyéb forrásbevonást tervez-e a szervezet?

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVE Mennyire segíti a szervezet az esélyegyenlőség megvalósulását? A szervezetnél vagy célcsoportjában milyen mértékben található hátrányokkal küzdő, hátrányos helyzetű?

1. Milyen színvonalú a szervezet működése, mennyire szervezett és rendezett a tevékenysége. A szervezet céljainak és tevékenységének összhangja, (közérthetőség, referenciák stb.) A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE a szervezet céljainak nem megfelelő, nem szervezett, tevékenység, a szervezet működése a céljainak megfelelő, áttekinthető, szervezett, szabálytalanság nem fordult elő

A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE 2. Más források bevonása, pályázatok, sikeres programok megvalósítása benyújtott pályázatok száma, sikeres pályázatok száma, bevont források nagysága a szervezet költségvetésén belül semmilyen külső forrás bevonására nem került sor a szervezet képes más források bevonására bevont források / teljes költségvetés arány

3. Milyen mértékben jelenik meg a szervezet tevékenységében, működésében az önkéntesség? bevont önkéntesek száma (fő) szervezeti közreműködők száma (db) teljesített önkéntes munkaórák száma A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE Nem jelenik meg Minimális mértékben (pl. alkalmanként) önkéntesek rendszeresen dolgoznak szervezetben Önkéntesek rendszeresen, nagy számban vagy sok munkaórában dolgoznak a szervezetben Önkéntesek rendszeresen, nagy számban vagy sok munkaórában dolgoznak a szervezetben és a szervezet tevékenysége során széles körben népszerűsíti az önkéntes munkát

4. Milyen aktívan működik a szervezet? Sikeres programok, szolgáltatások megvalósítása. (tevékenységi referenciák) szervezett események száma, nyitvatartási órák száma, elérhetőségi idő, médiamegjelenések, kiadványok, előadások, nyújtott szolgáltatások A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE nem igazolható a szervezet működése alkalmanként (évente egy-két esemény) működik folyamatosan működik: célcsoportja számára szolgáltatásokat biztosít folyamatosan működik, szolgáltatásai széleskörűek és mások számára is hozzáférhetőek.

5. Együttműködés más civil szervezetekkel Felsorolással az együttműködő szervezetek, (név, cél, az együttműködés tárgya és eddigi eredménye) együttműködő szervezetek száma közös események, rendezvények száma A PÁLYÁZÓ EDDIGI MŰKÖDÉSE nincs együttműködés eseti együttműködés van rendszeres együttműködés rendszeres együttműködés amely révén szinergikus hatások is elérhetők

1.Milyen mértékben jelenik meg a szervezet tevékenységében, működésében az önkéntesség? bevont önkéntesek száma (fő) szervezeti közreműködők száma (db) teljesített önkéntes munkaórák száma A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE Nem jelenik meg Minimális mértékben (pl. alkalmanként) önkéntesek rendszeresen dolgoznak szervezetben Önkéntesek rendszeresen, nagy számban vagy sok munkaórában dolgoznak a szervezetben Önkéntesek rendszeresen, nagy számban vagy sok munkaórában dolgoznak a szervezetben és a szervezet tevékenysége során széles körben népszerűsíti az önkéntes munkát

2. Milyen aktívan működik a szervezet? Sikeres programok, szolgáltatások megvalósítása (tevékenységi referenciák) szervezett események száma, nyitvatartási órák száma (naponta, hetente,..), elérhetőségi idő, médiamegjelenések, kiadványok, publikációk, előadások, nyújtott szolgáltatások A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE a tervezett tevékenység nem igazolható alkalmankénti működést tervez folyamatos működést tervez és célcsoportja számára szolgáltatásokat biztosít folyamatos működést tervez szolgáltatásai széleskörűek és mások számára is hozzáférhetőek lesznek.

3. Együttműködés más civil szervezetekkel Felsorolással az együttműködő szervezetek, (név, cél, az együttműködés tárgya és eddigi eredménye) együttműködő szervezetek száma, közös események, rendezvények száma A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE nem tervez együttműködést eseti együttműködést tervez a jelenlegi szinten rendszeres, bővülő együttműködést tervez rendszeres és bővülő együttműködést tervez, amely révén szinergikus hatások is elérhetők

4. Célcsoport egyértelmű megfogalmazása, célcsoport nagysága, elérésének eszközei, hatékonysága, célcsoport elégedettsége a szervezet tevékenységével A szervezet céljainak megfelelően a tevékenységével /szolgáltatásával elért, azt igénybevevő személyek tervezett száma (közvetlen + közvetett fő) elégedettség mérésre van megbízató eszköz, és a vállalás az elégedettség színvonalára tartalmaz vállalást A PÁLYÁZÓ TERVEZETT MŰKÖDÉSE nem igazolható a célcsoport számára nyújtott tevékenység / szolgáltatás igénybevétele szolgáltatás, tevékenység megvalósul, de nem igazolható az igénybevevők elégedettsége szolgáltatás, tevékenység megvalósul, igazolható az igénybevevők elégedettsége

1. Megteremti-e a támogatás a pályázó jogszabályi előírásoknak megfelelő működését? (pl. könyvelő megbízása) A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE Ha az a támogatással sem biztosítható, kizáró ok!

A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE 2. Megteremti-e a támogatás a szervezet hosszú távú m ű ködéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges eszközök beszerzésének lehet ő ségét? pl. működéshez szükséges eszközök beszerzése, pl.:számítógép, fénymásoló, telefon, fax eszközök db száma nem arra fordítja, nem biztosított a tevékenység megvalósítása a támogatásból a tevékenység hosszú távú fennmaradásához szükséges eszközök beszerzése történik meg

3. Megteremti-e a támogatás a szervezet működéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges külső és belső kommunikációját? (pl. postadíj, telefon, internet- előfizetés, saját, a szervezetet bemutató nyomtatott és elektronikus kiadványok készíttetése, honlap fenntartása) internet, honlap elérhetőség, frissítések száma bemutatkozó anyagok, szórólapok db száma, megjelenési gyakorisága A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE nem arra fordítja, s az nem is biztosított továbbfejlesztés alapvető feltételek megteremtése

A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE 4. Megteremti-e a támogatás a szervezet működéséhez és tervezett tevékenységének megvalósításához szükséges személyi feltételeket? (pl. munkatársak képzése, továbbképzése, tréningek, stb.) létszám, képzettségi szint nem jelent előrelépést segíti a szervezet működését, és tevékenységének fejlesztését a szervezet működését jelentős mértékben segíti

5. Bővül-e a támogatás hatásaként a szervezet tevékenysége? új tevékenység indítása, tevékenység területi kiterjesztése, fennmaradás biztosítása új tevékenység, új típusú szervezett események száma A TÁMOGATÁS HATÁSA A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE fennmaradást biztosítja: eddigi tevékenység változatlan fenntartása a szervezet működését fejleszti: új tevékenység, új esemény jelenik meg a tervekben a szervezet működését jelentős mértékben kiterjeszti: több új esemény, tevékenység és célcsoport bővülés,

A működési költségek valóban a pályázó szervezet tevékenységét szolgálják KÖLTSÉGVETÉS REALITÁSA HA NEM, KIZÁRÓ FELTÉTEL A költségvetés kidolgozott, a költségek megalapozottak és reálisak, a tevékenységhez illeszkedők, részletesen bemutatottak HA NEM, KIZÁRÓ FELTÉTEL Egyéb forrásbevonást tervez-e a szervezet? bevont források nagysága a szervezet költségvetésén belül bevont források / teljes költségvetés arány nem tervez más forrásbevonást a működési támogatás mellett legalább azzal azonos nagyságú egyéb forrásbevonás valósul meg

Mennyire segíti a szervezet az esélyegyenlőség megvalósulását? A szervezet helyzetében vagy célcsoportjában milyen mértékben található hátrányokkal küzdő, hátrányos helyzetű? Társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok részvétele a tevékenységben, az összes résztvevőhöz/alkalmazotthoz, önkénteshez képest % (önbevallás) AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVE Egyáltalán nem. A szervezet és/vagy célcsoportja hátrányos helyzetű A szervezet és/ vagy célcsoportja többszörös hátrányokkal küzd A szervezet új tevékenységével, eseményeivel hátrányokkal küzdő célcsoport felé nyit

Köszönöm a figyelmet! További eredményes munkát!