„Hazai pályaorientációs szabályzók áttekintése - javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszer kialakítására” Kutatási beszámoló a Nemzeti Pályaorientációs Tanács részére (kivonat) PRINCZINGER Ügyvédi Iroda Budapest, december 14.

Nemzetközi háttér, alkotmányos alapok, hazai előzmények Nemzetközi szintű ajánlások, állásfoglalások EU jog Kötelező aktusok Nem kötelező aktusok (soft law) Nemzetközi ajánlások ≠ nemzetközi jogi kötelezettségek Alkotmányos jogok érvényesüléséhez szükséges De alkotmányossági szempontból nem kikényszeríthető A szocializmusban volt egy rendszerszerű megoldás

A jelenlegi jogi szabályozás Nincs egységes szabályozás Nincs egységes fogalomhasználat Több különböző ágazati jogszabály említi a pályaválasztást, a pályaorientációt stb Ezek a fogalmak nem ugyanazt takarják Mindegyik ágazati jogszabály a maga logikájában telepít valahová pályaorientációval kapcsolatos feladatot A közoktatáson kívül nem igazán „számonkérhető” Az állam nem vállalja fel ezt a szolgáltatást

A jelenleg működő gyakorlatok Önkormányzatok Közoktatási intézmények Pedagógiai intézetek TISZK-ek Felsőoktatási intézmények Munkaügyi központok Egészségügy intézmények Piaci szolgáltatók

A jelenlegi finanszírozási rendszer Az eddigiekből következően a finanszírozás sem rendszerszerű Vannak párhuzamosságok A normatív támogatási rendszer mechanikus, fejkvóta rendszerű Nem működő konstrukcióra szól a támogatás (kistérségi társulás) Nem érzékeny a tevékenység jellegére Nem ösztönzi a szereplőket arra, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtsanak Nem biztosítja a szolgáltatás minőségét

A jelenlegi jogi szabályozás értékelése Fogalmi zűrzavar, tisztázatlanság pályairányítás, pedagógiai tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, pályaorientáció, életpálya-tanácsadás, karrier- tanácsadás, munkavállalási tanácsadás Kiemelkedő döntési pontokhoz kapcsolódik Párhuzamos feladattelepítés Ugyanakkor hiányos, széttöredezett, pontszerűen jelenik meg itt-ott Oktatásügy, foglalkoztatás-ügy Közművelődés, egészség és szociális ügyek Nem áll össze egy rendszerré (sem szakmai sem finanszírozási szempontból)

Figyelembe vehető „jó gyakorlatok” „A nép ügyvédje” (2003. évi LXXX. Törvény a jogi segítségnyújtásról) Az igénybe vevő jogi szolgáltatást kap A szolgáltatást csak a névjegyzéjben regisztrált ügyvédek nyújthatják A szolgáltatás költségit az állam viseli Óradíjas alapon Pályaválasztási tanácsadás a -nwww.felvi.hu Az igénybe vevő pszichológiai tanácsadást kap A szolgáltatás költségeit a felvi.hu viseli Ülés alapon

Mit akarunk szabályozni? Egy szakmailag egységes szolgáltatási modellt És egy ennek megfelelő intézményrendszert (hálózat) Melyben mindenki egyenlő esélyekkel juthat pályaorientációs tanácsadó szolgáltatáshoz Mely a szolgáltatói oldal tekintetében szektorsemleges Biztosítja a szolgáltatás minőségét Normatív módon finanszírozott Figyelembe veszi a tevékenység tartalmát

Mire kell kiterjednie a szabályozásnak? A szolgáltatás célja, tartalma Az igénybevétel módja A tevékenység folytatására való jogosultság feltételei A finanszírozás elvei A szolgáltatás nyújtása elszámolásának rendje A tevékenység folytatása nyilvántartásának, dokumentálásának rendszere Az ezekkel összefüggő adatkezelési kérdések

Lehetséges jogi konstrukciók A)Állami feladatellátás B)Az állam „gondoskodik” róla B1) Közigazagtási / közszolgáltató szervek úján B2) Polgári jogi szerződéses kapcsolatrendszerben („franchise”) C)Az előzőek valamilyen kombinációja

Az adekvát szabályzási módszer Ágazati jogszabályok harmonizációja? Nehézkes Egyszer meg lehet csinálni, aztán újra „szétesik” a szabályozás Vagy külön törvény? Az alapvető keretek egy törvényben (ld. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt pl) A részletszabályok akár (együttes) miniszteri rendeletben Mindenképpen dereguláció

Hogyan lehet ezt a szabályozó rendszert létrehozni? NPT állásfoglalás Javaslat a Kormány számára Szabályozási koncepció elfogadása egy kormányhatározat formájában Társadalmi-gazdasági szereplőkkel egyeztetés Tárcák közötti egyeztetés Tervezet előkészítése A rendszer humán, fizikai és informatikai infrastruktúrájának megtervezése Megvalósítás

A pályaorientációs szakmai tanácsadó hálózat fenntarthatósága A legegyszerűbb lenne: tisztán költségvetési forrásokból megfinanszírozni De hosszú távon jobb egy üzleti modell kialakítása: A létrehozás és a fenntartás költségeinek megosztása az állam, a piaci szereplők, a potenciális szolgáltatók és az igénybevevők között Úgy, hogy minden érintett az érdekeivel arányban álló terheket viseljen

„Hazai pályaorientációs szabályzók áttekintése - javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszer kialakítására” Kutatási beszámoló a Nemzeti Pályaorientációs Tanács részére (kivonat) PRINCZINGER Ügyvédi Iroda Budapest, december 14.