A Gólem 8. előadás A tudomány és technika viszonya Esettanulmány: A kerékpár születése Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A tudomány és technika viszonya  Központi kérdés: mennyiben hasonlít a tudomány és a technika világa egymásra?  Tények: Általában ezeket a területeket külön szokás kezelni és tanulmányozni; A történetüket általában külön írják meg; Mások, más végzettséggel foglalkoznak a két területtel;  A 80-as évek végén körvonalazódó STS (Science and Technology Studies) javaslata szerint: Több a hasonlóság a két terület között, mint gondolnánk A két téma kutatói kölcsönösen tanulhatnának egymástól A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Science And Technology Studies (STS)  Az STS rövidítést olykor Science, Technology and Society-ként is feloldják;  Az STS lényege, hogy a tudományos és technológiai tudást a társadalom kontextusában kell vizsgálni;  Az STS képviselői szerint a tudomány/technológia megértéséhez kulcsfontosságú szem előtt tartani, hogy: a tudós és mérnök közösségek belső társas viszonyai nagyban meghatározzák a tevékenységüket a tudomány/technológia és a szélesebb értelemben vett társadalom kölcsönösen hatnak egymásra.

Science And Technology Studies (STS)  1970-es és 80-as években lesz népszerű  Ennek keretében születnek az olyan esettanulmányok, mint amikről eddig beszéltünk  Többen is programot hirdetnek: 1. David Bloor  A szimmetria-elv fontossága a magyarázatokban 2. Harry Collins  Viták elemzése a tudomány és technológia világában 3. Bruno Latour, Steve Woolgar:  A tudósok mindennapjainak résztvevő megfigyelése (úgy, mint a klasszikus antropológiai kutatásokban a bennszülötteké)

A szimmetriaelv  Mi a fő baj az addigi tudománytörténettel? Az, hogy aszimmetrikus a történeti/szociológiai események magyarázatában:  A tudomány történetében a helyes felismerések maguktól értetődnek, hiszen igazságokra bukkannak  De vannak olyan esetek a tudomány történetében, hogy korábban elfogadtak egy nézetet, amit azóta már tévesnek gondolnak… Ilyen esetekben(úgy tartják) helye lehet a „szociológiai” magyarázatnak: például, hogy milyen tényezők tehetnek arról, hogy nem ismerték fel a téves elképzeléseket? Az igazság tehát ön-evidens, a tévedés pedig társadalmi/pszichológiai eredetű! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

1. Bloor és a szimmetriaelv  David Bloor ezzel szemben hirdette meg az SSK (Sociology of Scientific Knowledge) programját, amelynek központi tézisei között szerepelt, hogy: a szociológusoknak oksági magyarázatokat kell keresniük a tudomány sikereit és kudarcait azonos típusú okokkal kell magyarázni az „igaz” és „hamis” nézetek elfogadásának magyarázata szimmetrikus kell, hogy legyen  ha túllépünk az igazság és a tévutak ellentétpárján, akkor az okokat és a magyarázatot elsősorban a társadalomban, és nem a természetben kell keresni

2. Collins és a tudományos viták elemzése  Collins programja a tudományos viták elemzését tűzi ki célul: A viták jól elkülöníthető szakaszokra bonthatók:  1. szakasz: a tudományos fogalmak értelmezési rugalmassága dominál  2. szakasz: a viták lezárását elősegítő társadalmi mechanizmusok  3. szakasz: a vita eredményének összekapcsolódása a szélesebb társadalmi-kulturális miliővel Az első kettőt vizsgálták sokan (mi is ilyeneket néztünk eddig):  A helyzetértékelések és a lezárás társas közegben mennek végbe, és nagy mértékben annak folyamatai határozzák meg A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

C) Laboratóriumi tanulmányok  Latour és Woolgar tudomány - antropológiája: Hónapokra beköltöznek egy biológiai laborba, és mint egy antropológus a „vadak” között, mindent lejegyeznek, amit látnak „Hazautazás” után megpróbálják értelmezni, rendszerezni a gyűjtött anyagot  Latour a későbbiekben úgy fogalmazza meg a programját, hogy: fel kell nyitni a tudományos eredmények „fekete dobozát”! A tudományos eredmények esetében utólag eltűnnek a viták, a más vélemények, az eltérő kimeneteli lehetőségek

Érvényes mindez a technika világára?  A technika látszólag talán még egyértelműbb kritériummal dolgozik: Valami vagy működik, vagy nem… Vajon lehet itt szimmetrikusan magyarázni?  Több STS képviselői szerint igen… A Social Construction of Technology (SCOT) program meghirdetői: Trevor Pinch és Wiebe Bijker Ez jobban elbújt eddig a történészek szeme elől, de a „működik” kategóriája is sok esetben a társas megítéléstől függ Hogyan lehet ez? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A tudomány és technika „hagyományos” vs. STS vizsgálata  A tudomány és technika „hagyományos” kapcsolata: a folyamat az igazság felfedezése felől az alkalmazás felé halad:  az innováció „lineáris modellje”: Ennek a folyamatnak se a vége, se az eleje nem így néz ki, telis-tele van elágazásokkal, visszacsatolásokkal Ennek a történetét kell megírni! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Az STS világában…  …egy mérnöki termék, egy innováció sikere igen sok tényezőtől függ…  Ez világosan kiderül, ha belenézünk a „működik” címke fekete dobozába: A termék által felvetett problémák nem maguktól értetődőek:  „A probléma csak akkor válik problémává, ha létezik egy társadalmi csoport, mely >>létrehozza<< azt.”  Be kell vezetni a releváns társadalmi csoport fogalmát!  A tudományos vitákhoz hasonlóan vizsgálni lehet: az értelmezési flexibilitás és vita lezáródásának szakaszait és társadalmi tényezőit A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kerékpár kialakulása

„Boneshaker” 1840 körül

Macmillans’s bicycle 1842

„Ordinary” (Penny F. modell 1878) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Lawson’s Bicyclette (1879) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Női oldalülő kerékpár, 1880 körül

Egy 1880 körüli modell

Lábbal hajtós kerékpár 1880-as évek

„Facile” kerékpár 1880-as évek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

W. S. Kelley (1885)

American Star (1885) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

???

És a vége???

A lineáris történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A feltárt, összetettebb történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A releváns társadalmi csoportok  A releváns társadalmi csoportok igényei meghatározzák a technológia fejlődését, és a fejlődés fő szempontjait.  A bicikli esetében: Sportolók Igény: gyorsaság Megoldás: óriáskerekű kerékpár Közlekedni vágyók Igény: biztonság Megoldás: az első kerék mérete csökken, a nyereg hátrébb kerül Nők Igény: a szoknya viselése nadrág helyett erkölcsi kérdés volt, viszont hogy lehet szoknyában biciklizni? Megoldás: oldalülése A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A releváns társadalmi csoportokat tartalmazó fejlődési modell  A történet így néz ki a releváns társadalmi csoportok figyelembe vételével…  Az ábrán: néhány releváns társadalmi csoport, probléma és megoldás a Penny Farthing bicikli fejlődési folyamatában A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a kerékpár születése körül  Az 1870-es, 80-as évek társadalmi vitáiban nagy értelmezési flexibilitást és rengeteg variációt találunk: Pl. Mit „jelenthet” a gumikerék?  Válasz a rezgési problémákra?  Válasz a sebesség iránti igényre?  Nem válasz semmire, mivel csúnya és veszélyes?  Számos „válasz” (megoldás) létezhet még a rezgési problémák megoldására: Tehát különféle rezgéscsillapító megoldások léteznek, nem csak a gumikerék! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a kerékpár születése körül  A nők kerékpározása fontos erkölcsi kérdésként vetődött fel  A képen: az oldalüléses kerékpár a nők öltözködési problémájára kínált egyik megoldás az óriáskerekű Ordinary tekintetében  Ennek a megoldásnak nyilvánvalóan voltak technikai és atlétikai aspektusai  Valószínűleg, az atlétikai aspektus akadályozta meg, hogy ez a megoldás stabilizálódjon A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A vita lezárása  A stabilizáció feltétele, hogy a releváns csoportok problémái megszűnjenek: Ezt sokszor retorikai vagy marketingjellegű akciókkal lehet elérni:  Pl. a „Facile” saját bevallása szerint biztonságos… Sok esetben a problémák újradefiniálása segít:  A felfújható kerék eredetileg a biztonság problémájára volt egy válasz, azonban később kiderült, hogy gyorsabb tud lenni, mint a nagy kerekek  Az új modell/ technika a stabilizáció után jut el a szélesebb közönséghez A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Ma már mindez „fekete doboz” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék