A magyar tudományosság kihívásai Kárpátalján, kutatói szemmel Csernicskó István II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézet Beregszász.

Az előadások a következő témára: "A magyar tudományosság kihívásai Kárpátalján, kutatói szemmel Csernicskó István II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézet Beregszász."— Előadás másolata:

1 A magyar tudományosság kihívásai Kárpátalján, kutatói szemmel Csernicskó István II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézet Beregszász A MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA SZELLEMI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI műhelyvita Beregszász, 2012. június 18.

2 Arra kaptam felkérést, hogy az alábbiakról szóljak:  a helyi magyarságot érintő kutatási kihívások;  kutatási infrastruktúra;  publikációs lehetőségek;  tudományos testületek, fórumok;  finanszírozási lehetőségek;  hasznosítási lehetőségek.  Mindezt nyilván a kárpátaljai magyar tudományosság szemszögéből. 2

3 A meghatározás nehézségei  Mi az, hogy „kárpátaljai magyar tudományosság”?  Vagy: „magyar tudományosság Kárpátalján”?  Más-más válaszokat kaphatunk más-más személyektől, intézményektől.

4 A helyi magyarságot érintő kutatási kihívásokról  A jelző meghatároz:  a) kisebbségi,  b) magyar,  c) kárpátaljai.  A kárpátaljai magyar társadalomkutatók nagy része nem választ kutatási témát, hanem a kutatási probléma találja meg őt.  A kárpátaljai magyar közösség 20. századi sorstragédiái (1944, kollektivizáció, Donbász); a kisebbségi jogok; az anyanyelvi oktatás kérdésköre; az érdekképviselet és érdekérvényesítés; a helyi magyar irodalmi és kulturális élet szerveződései; a nyelvét megtartó közösség és a közösségét megtartó nyelv állapota, helyzete, használati köre, viszonya az egyetem magyar irodalmi nyelvhez, stb, stb.

5 A kutatási infrastruktúra  1963, 1967: az ungvári egyetem Magyar Filológiai Tanszéke.  1988: Szovjet (később: Ungvári) Hungarológiai Központ.  A Rákóczi Főiskola kutatóintézetei.  Ma az MTA által akkreditált, nyilván tartott kárpátaljai magyar kutatóintézetek között kettőt találunk: a főiskola Lehoczky Tivadar Intézetét és Hodinka Antal Intézetét.

6 Publikációs lehetőségek  Acta Hungarica  Acta Academia Beregsasiensis.  Mindkét folyóiratra érvényes megállapítások:  a) megjelenésük esetleges (nem rendszeres);  b) a közölt írások tematikailag szerteágazók,  c) színvonalukban erősen változatosak;  d) az írások műfajilag szűk metszetet adnak, hiányoznak a szakmai recenziók, kritikák, forrásbemutatók, a szakmai polémiák;  e) a megjelenő publikációk kevés szakmai visszhangot kapnak.  Könyvkiadás: mindez a könyvek megjelentetésére is vonatkozik.

7 Tudományos testületek, fórumok  Kettős periféria-helyzet.  Kettős megfelelési kényszer.  Eltérő beágyazottság, erősen különböző szemlélet, gyakran gyökeresen eltérő fogalmi keret, más-más publikációs kultúra és követelmények stb.

8 Finanszírozási lehetőségek  Pénz: az a legkevesebb.  Kiszámíthatatlanság, tervezhetetlenség, nincs kutatói életpályamodell.  Konzorciális kutatások, „nemzetközi” (magyar- magyar) kutatócsoportok, esetleges pályázati rendszer.  Magyar-magyar tudományos imperializmus.  A magyarországi pályázatok (pl. az MTA pályázatai) segítik a magyarországi és szülőföldi kutatási programokat, ám a nemzetközi megjelenésre nem jutnak források.

9 Hasznosítási lehetőségek  Vannak olyan kutatások, melyek eredményeivel több a világról való tudásunk.  De olyan kutatások is vannak, amelyek ha nem készülnek el, semmivel sem leszünk kevesebbek.  A jó kutatás olyan, amelynek eredményei – közvetve vagy közvetlenül – hasznosíthatók és hasznosulnak a közösség javára.  Ehhez azonban sok minden kell: megrendelés, a politikum figyelme stb.

10 Hasznosulás  A társasnyelvészet legismertebb alakja, William Labov két fontos elvet fogalmazott meg a nyelvészek társadalmi felelősségéről.  Ez a két elv a tévedések korrigálásának és az adósságnak az elve.  Az első szerint, ha a kutató olyan széles körben elterjedt elképzeléssel, nézettel találkozik, amelynek helytelenségét kutatásokkal igazolni tudja, kötelessége ezt nyilvánosságra hozni.  A második szerint pedig annak, aki nyelvi adatokat gyűjtött egy beszélőközösségben, az így szerzett tudást kamatoztatnia kell a közösség javára.

11 Összegzés  „Nem elég a tehetség, a szorgalom, a kitartás, a kreativitás, hogy tudóssá váljon valaki. Alkalom és lehetőség is kell ehhez.” (Orosz Ildikó  A Rákóczi Főiskola – és az intézmény keretében működő kutatóintézetek – az első alkalmat és lehetőséget kínálja hallgatói és munkatársai számára.

12 Köszönöm a figyelmet!