Az e-learning fogalma. E-learning Számítógéppel megvalósított tanítás-tanulás Off-line és On-line megoldások Multimédiás tartalom Önellenőrző kérdések.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Pedagógus Hivatás Munkacsoport dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke dr. Gloviczki Zoltán az MRK Pedagógusképzési bizottságának elnöke.
Advertisements

ECM/DMS A GYAKORLATBAN E-SZÁMLA KIBOCSÁTÁS ÉS BEFOGADÁS E-SZÁMLA KIBOCSÁTÁS ÉS BEFOGADÁS
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
Keretrendszerek az online felnőttképzés támogatására Taletovics Márk DEXTER.
A Non-Profit teljesítménymérés problémái (mérési és fejlesztési lehetőség) Márkus Gábor CVS, PVM, TVM, igazgató Stúdium Kft. Oktatás és Projekt menedzsment.
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
Nyitó szakértői találkozó. "C" komponens-informatika Készítette: Farkas László január.28.
Bemutatkozás Fodor Noémi Gépészmérnök – mérnöktanár Környezetirányítási szakértő TAR-ZERT Auditor Minőségirányítási vezető.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Kutatásalapú tartalmi és módszertani fejlesztések.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
AZ ELEKTRONIKUS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA INFORMATIKA A FELSŐOKTATÁSBAN DEBRECEN DR. ZÁRDA SAROLTA GÁBOR DÉNES FŐISKOLA.
Open SKM Agency Kft. - „...a nyílt szabványok választása egyértelműen okos üzleti döntés...” „... az EU nem válhat a zárt forráskód rabjává,
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
Iskolai információs rendszer. Alapkövetelmények Oktatási, nevelési intézmények részére fejlesztett Oktatási, nevelési intézmények részére fejlesztett.
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
Jó gyakorlatok a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódóan Kasza Georgina témavezető.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
„Az ember is tud úgy tanulni, mint a patkány a labirintusban” 2Új tanulási módszerek az informatikában.
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA (középszintű) május-június.
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Gazdasági informatika - bevezető
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
E-learning modellek osztályozása
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Gyűjtőköri szabályzat
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
Mayer József Budapest február 27.
HUNTÉKA Integrált Könyvtári (Közgyűjteményi) Rendszer

Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
Projektmunka Földrajzolok
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 1
MTT MA Mérnöktanár mesterszak
HHR.
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
A hatékony adományozás eszközei igazgató, Magyar Adományozói Fórum
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Felhasználóképzés a kórházban
INFOÉRA Zsakó László Informatikai tanárszak problémái ELTE Informatikai Kar Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
Környezeti Kontrolling
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Regionális workshop Zétényi Ákos.
Új pályainformációs eszközök - filmek
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetése
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
A kutatási projekt címe Név Oktató neve Tanulmányi intézmény neve
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
Az MKET új stratégiája – Szolgáltató MKET
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN
Előadás másolata:

Az e-learning fogalma

E-learning Számítógéppel megvalósított tanítás-tanulás Off-line és On-line megoldások Multimédiás tartalom Önellenőrző kérdések Feladatok Tutorok Számítógépes záró értékelés, vizsga

Az e-learning jelentősége napjainkban (1) Számítógépek teljeskörű elterjedése –PC –Laptop –Táblagép –okostelefon Az szélessávú internet bevezetése országszerte Hely- és idő függetlenség Multimédiás tartalmak elérhetősége (YouTube) Elérhető „szerzői rendszerek” (SCORM)

Az e-learning jelentősége napjainkban (2) A didaktika fejlődése –Tanulásirányítás –Tervezés és szervezés –Individualizált tanulás –LLL –Mérésmódszertani fejlődés, új technikák –Ellenőrzés, értékelés jelentősége Önellenőrző és „modulzáró” feladatok Tutorok

Az e-learning jelentősége napjainkban (3) E-learning tananyag fejlesztési metodika –Módszertan kidolgozása –Team munka Szerzők E-learning módszertani szakértők, segítők Lektor digitalizáló E-learning tananyag fejlesztési metodika Az iskolán kívüli tanulás igényének megnövekedése

Az e-learning jelentősége napjainkban (4) Számítógépes záró értékelés, vizsga

A virtuális és az elektronikus környezetek jellemzői

Virtuális Tanulási Környezet (VTK) Internetes oktatási és tanulási eszközök halmaza SW rendszer: –a tanulók és az oktatók együttműködését, –a tartalom beépítését és a –folyamat követését segíti. Integrált, on-line tanulási környezetet biztosít (tartalombeépítés, kommunikációs lehetőségek, értékelés, a diákok aktivitásának követése)

A VTK-k felhasználási területei Teljes kurzusok megvalósítása a távoktatásban résztvevő diákok számára A hagyományost kiegészítő tartalom és támogatás rendelkezésre bocsátása A kommunikációs lehetőségek kibővítése Az internet/intranet révén nagyobb rugalmasság biztosítása

VTK funkciók Szabályozott hozzáférés A diákok aktivitásának követése Források és anyagok Kommunikáció Kapcsolatok Egyedi igények szerinti beállítási lehetőség

Az elektronikus tananyagok szerepe a hagyományos oktatásban

Számítógéppel támogatott Multimédia rugalmas d digitális tárolás t tanulási stílusok és interaktivitások változatossága h hardver és szoftver szabályok biztosítják a különböző rendszerek kompatibilitását Mellette szóló érvek: Ellene szóló érvek: k kifejlesztés költséges és hosszadalmas s szabványok még kialakulóban vannak e eszközhöz való hozzájutás még korlátozott

Mikor alkalmazzuk?   teljes képzésre vonatkozóan, amikor nagy mennyiségű információt, adatokat tárolnak a számítógépen  tanfolyamokon, amelyek egyszerre különböző taneszközöket igényelnek  a nagy tárolási kapacitás befogadja a bonyolult programokat, amelyek igazodnak az egyéni tanulási stílushoz, szokásokhoz

Az elektronikus tananyagfejlesztés folyamata A tananyag  tartalmának kiválasztása, összeállítása (content design) (content design)  szövegének megformálása (text-design) (text-design)  elektronikus (HTML) tagolásának, hivatkozásrendszerének megtervezése hivatkozásrendszerének megtervezése (hipertext design) (hipertext design)  Kép- és hangelemeinek kiválasztása, illesztése (multimédia design) (multimédia design)

A számítógéppel segített tanulás tervezése

Tervezési szempontok A kurzushoz és a külön értékelhető tananyag- elemekhez szabályozott hozzáférést kell biztosítani. A VTK lehetővé teszi a diákok virtuális osztályokba való szervezését. A tanulóknak egyéni, egyedi igényekre szabott munkaterülettel kell rendelkezniük. A kurzusok tartalmát modulokba és leckékbe vagy témákba rendezzük el.

Az elektronikus tananyagfejlesztés cél- és követelményrendszere Didaktikai célkitűzések és feladatok

Kiindulási előfeltételek Egyéni tanulásra szánt vagy keretrendszerbe integrált Hagyományos, könyv/jegyzet alapú fejlesztés Tanulásirányítás, önellenőrzés Tisztán e-learninges implementáció Multimédiás oktatócsomag továbbfejlesztéseként Új témában, új alapokon

Az e-learning tananyag fejlesztésének célkitűzései A tananyag tartalmának újragondolása Mérhető, teljesítményekben, kompetenciákban megfogalmazható célok Motiváló tanulásirányítás biztosítása A célokhoz igazodó értékelés megvalósulása

Az e-learninges tananyagokkal szemben támasztott követelmények

„Off-line” (pl. DVD) Mérhető, teljesítményekben, kompetenciákban megfogalmazható célok Részletes tanulásirányítási útmutató („egyéni”, differenciált tanulás) A tananyag e-learning célú strukturálása (kis tanulási egységek, összefoglaló fejezetek) Multimédiás tartalom (képek, fázisábrák, videók, flash animációk)

Leckénkénti és modulonkénti önellenőrző (zárt, automatikus javítású) kérdéssorok Fogalmak, törvények stb. magyarázata („hypertext”) Forrás (link) gyűjtemény

A „COEDU” típusú megoldás Globális tanulásirányítási útmutató (a kurzus elkezdéséhez, a virtuális térben való tájékozódáshoz) A tananyag e-learning célú strukturálása (Kurzus, modul, lecke) Leckénkénti önellenőrző (zárt) kérdéssorok Modulonként „modulzáró” tesztek szerkesztése Tutori támogatás (egyéni- és körlevelek, fórum, modulzáró tesztek javítása, visszacsatolás)

Fórum, chat, belső levelezés „On-line” vizsgák Fogalmak, törvények stb. magyarázata („hypertext”) Forrás (link) gyűjtemény

A „MOODLE” megoldás

Fórumok rendszerének kialakítása (Hírfórum, Általános Fórum) Előre föltöltött Moodle-specifikus és technikai segédanyagok Tanulásirányítási útmutató A tananyag VTK célú strukturálása (témák vagy hetek szerinti felosztás)

Tanári prezentációk „blended learning” esetén Feladatok kiadása, határidők A teljes kurzusra vonatkozó tevékenység- statisztikák Tutori értékelések (szöveges, fájlcsere, pontozás)

Tanulásirányítási útmutatás Operacionalizált képzési célok, követelmények meghatározása A kurzus előfeltételei, szükséges előképzettség Javasolt feldolgozási ütemezés, időráfordítás A kurzus feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati és technikai információk

A tanulók aktivitásának követése A tanulók tevékenységei és elért eredményei A tutorok számára folyamatos visszacsatolás –a tanulók irányítása, vezetése és ellenőrzése –kísérő anyagok és feladatok rugalmas, adaptív rendelkezésre bocsátása

A tanulók előrehaladásának rögzítése Az egyes tanulók esetében belépési időpontjaikat, az on-line idejük hosszúságát, milyen tartalmat olvastak el és milyen gyakorisággal, a kitöltött értékeléseket, a tevékenységek időpontjával együtt.

Tanítás-tanulás módszertani követelmények

Források és tanulásirányítás Az on-line tanuláshoz, beleértve a forrásokhoz való hozzáférést, értékelést és irányítást is, támogatásra van szükség (A tutor szerepe). A tanulási források vagy egyénileg kifejlesztettek vagy professzionális, megvásárolt anyagok lehetnek. A tanulóknak figyelemmel kell lenniük a rugalmasan, adaptívan változó tananyagtartalomra

Források és tanulásirányítás (folyt.) Folyamatos tutori támogatással a tanulók egyénileg is differenciált, változó tanulási útvonalakon haladhatnak A tanulók a tanulásirányító útmutatóban javasolt „mérföldkövek” elérésénél önellenőrző feladatokat oldanak meg (automatikus értékelés) A tananyagnak olyan értékelési opciót is biztosítani kell (teszteket és a nyílt szöveges válaszadást), amelyet a tutorok értékelnek.

Kommunikáció A tanuló, a tutor és a tanulást támogató más szakemberek közötti kommunikációra vonatkozik. Fajtái: , fórumok vagy vita csoportok és chat szobák

Kapcsolatok A rendszer iskolán belüli és külső adminisztratív rendszerekhez is kapcsolódhasson. A VTK könnyen integrálható legyen a tanulmányi rendszerrel. A hallgatói adatokhoz a felhatalmazott tutorok és ügyintézők problémamentesen hozzáférjenek (olvasás, írás, módosítás).

Egyéni igények A VTK legyen testreszabható: a felhasználói interfész legyen egyéni igények szerint alakítható. Megjelenési és formai elemei (az iskola standard színei, emblémája) könnyen újratervezhetőek legyenek. Lehetőség legyen a helyi („házi”) szabványoknak megfelelő kurzus sablonok létrehozására is.

Távoktatás  a nyitott tanulás azon formája, ahol a tanulókat és a tutorokat földrajzi távolság választja el  tanfolyam  tanuló / hallgató  tutor / tanár  multimédia Egy képzési modul fontosabb elemei:

A hagyományos távoktatás hátrányai  Tanár-diák kapcsolat hiányzik  Nincs hatékony kooperáció  Merev, a jegyzet, CD-rom anyagára hagyatkozik  Költséges a tartalmi fejlesztés

A számítógéppel segített távoktatás előnyei   az időpont és a hely független, szabadon válaszható  egyénre szabott tanulási forma, azaz a tanuló saját tempójában dolgozza fel az ismeretanyagot  a gazdag multimédia alkalmazás könnyíti a tanulást