Kazánház gázellátása Vízellátás, csatornázás, gázellátás II március 19.

2 A készülékek csoportosítása egységteljesítmény szerint: 58 kW egységteljesítményt meg nem haladó hőtermelő 58 kW egység- és 116 kW összteljesítmény feletti hőtermelő A készülékek csoportosítása égéstermékelvezetés szerint: Égéstermékelvezetés nélküli készülékek Égéstermék elvezetéssel kialakított készülékek Zárt égésterű készülékek A gázfogyasztó készülékek csoportosítása 1. GOMBSZ szerint

3 Névleges hőterhelés szempontjából: - 70 kW-nál nem nagyobb (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek, - 70 kW-nál nagyobb (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek. 2. A csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzata szerint Égéstermék elvezetés és égési levegőellátás szempontjából: - „A” típusú, égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék, amely nem csatlakozik olyan kéményhez vagy égéstermék elvezető berendezéshez, amely a felszerelési helyiségből eltávolítja az égésterméket, - „B” típusú, égéstermék elvezetéssel rendelkező, de a helyiségterétől nem független égési levegőellátású készülék, amely az égésterméket a felszerelési helyiségből eltávolító égéstermék elvezető berendezéshez csatlakozik, és amely az égési levegőt közvetlenül a felszerelési helyiségből veszi, - „C” típusú, a helyiség légterétől légellátás és égéstermék elvezetés szempontjából független készülék.

4 A gázfogyasztó készülékek felállításával kapcsolatos általános követelmények a GOMBSZ alapján Az e csoportba sorolt berendezések elhelyezésére szolgáló helyiséget általában talajszint felett kell létesíteni. A 0,9-nél kisebb relatív sűrűségű gázzal üzemelő, 100 °C-nál kisebb hőmérsékletű fűtőközeget előállító és legfeljebb 7 m magas biztonsági állványcsővel ellátott gőztermelő berendezés helyisége a talajszintnél mélyebben is lehet. Az 58 kW illetve 70 kW hőterhelésnél nagyobb gázfogyasztó készülékek elhelyezése

5 A fogyasztói vezeték kialakításával kapcsolatosan az alábbiak irányadók: a fogyasztói vezetékbe – a berendezéshez tartozó összes elzáró és egyéb szerelvény elé –, a berendezés helyiségén kívül, bármikor könnyen megközelíthető és kezelhető helyen kézi működtetésű elzárót kell létesíteni. E célra az azonos épületben lévő helyiségben felszerelt gázmérő, illetve az 50 méteres körzetben, különálló épületben lévő fogadóállomás vagy gázmérő elzárója is megfelel; a helyiségben elhelyezett, egynél több gázfogyasztó berendezés ellátására szolgáló nyomásszabályozó membránja feletti – alatti – teret, amelybe membránszakadás esetén gáz juthat, majd onnan a helyiségbe áramolhat, el nem zárható szellőztető vezetéken át a szabadba kell szellőztetni; a gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró szerelvények előtt szintén szellőztető vezetéket kell beépíteni; a teljes üzemszünetekkel használatos gázfogyasztó készülékek helyiségében a fogyasztói elosztóvezetékbe, részleges üzemszünetű berendezések esetében pedig az egyes készülékek – égők – leágazó vezetékébe, két egymás után beépített elzárószerelvény közé, külön elzáróval ellátott szellőztető vezetéket kell kialakítani; A szellőzővezeték a talajszint felett legalább 3 méterre végződjön, nyílása legalább 1 m-re legyen a nyílászáró szerkezetektől. A szellőzőcső végét védeni kell a csapadéktól és a szennyeződésektől, illetve belobbanásgátló szerkezettel kell ellátni.

6 A 140 kW egység- vagy 1400 kW összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében – ha a fajlagos légtérterhelés nagyobb 1100 W/m 3 értéknél – az esetleg keletkező robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabad térrel határos hasadó-nyíló felülettel kell gondoskodni. A hasadó-nyíló felület a robbanási túlnyomás hatására megnyílik, elfordul, billen és ennek folytán kapcsolatot biztosít a külső térrel. Az „Építmények tűzvédelme. Hasadó-nyíló felületek. Magyar Szabvány, MSZ 595-9:1994” szabvány a hasadó nyíló felület mellett a hasadó felületet is definiálja: ez a túlnyomás hatására tönkremenetelével teszi lehetővé a belső tér megnyitását a külső tér felé. A szabvány meg is határozza a hasadó és a hasadó-nyíló felületként alkalmazható anyagokat, szerkezeteket.

7 Ha az épület jellege nem teszi lehetővé a hasadó-nyíló felület kialakítását, a biztonsági feltételek a robbanásveszélyes gázkoncentráció kialakulását megakadályozó gáz-érzékelővel és az arról vezérelt vészszellőző berendezéssel is teljesíthetők W/m 3 fajlagos légtérterhelés felett két, egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni. A gázérzékelő a tüzelőanyagként szolgáló gáz alsó robbanási határértékének 20%-ánál hallható és látható jelzés ad, és elindítja a vészszellőző berendezést, illetve az alsó robbanási határérték 40%-ánál megszünteti a gázellátást, valamint a helyiség minden energiaellátását, a vészszellőzést és a vészvilágítást kivéve. (Az éghető gáz robbanási koncentráció határai a lehetséges gyulladás tartományát jelölik ki. Az alsó robbanási koncentráció alatt a gázkeverékben túl kevés az oxigén, a felső robbanási koncentráció felett túl sok az éghető gáz, ezért a gyulladás nem jöhet létre.) 1400 kW teljesítmény alatti gáztüzelő berendezéseknél megengedett egy jelzési határral működő gázérzékelő alkalmazása is, ha az egyesíti az alsó robbanási határérték 20 és 40%-ához tartozó feladatokat.

8 Mindenképpen ki kell alakítani a hasadó-nyíló felületet iskola, óvoda, bölcsőde, kórház, színház, mozi, áruház és hasonló épületek esetében, továbbá vegyes rendeltetésű épületekben, ha a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek alapterülete az összes alapterület 40%-át meghaladja, vagy a helyiségben gáz-, szilárd- és olajtüzelésű berendezések vegyesen üzemelnek. A gázfogyasztó berendezés, a gázérzékelő biztonsági berendezés és a vészszellőző berendezés villamos főkapcsolóját a gázfogyasztó berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni.

9 A kazánházi gázellátás vázlatosan

10 A gázfogyasztó készülékek felállításával kapcsolatos általános követelmények „A csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzata” szerint 70 kW egység teljesítménynél nagyobb, vagy (egy helyiségben) 140 kW-nál nagyobb együttes teljesítményű gázfogyasztó készülékek Az 140 kW egység- vagy 1400 kW együttes hőterhelés feletti készülék(ek) helyiségében, ha a fajlagos légtér-terhelés 1100 W/m 3 felett van, hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni. A hasadó vagy hasadó-nyíló felületet a vonatkozó, 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint kell kialakítani.

11 Szerelvényezési feltételek  A csatlakozó vezetékbe a berendezés helyiségén kívül - bármikor könnyen megközelíthető helyen - kézi működtetésű elzárót kell beépíteni, amely a berendezéshez tartozó valamennyi záró- és egyéb szerelvény előtt legyen. A gázfogyasztó berendezés helyiségének ajtaján az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával jelölni kell.  Jelentős vezeték szakaszok önálló zárhatóságát és a szakaszok leüríthetőségét biztosítani kell.  A nem ipari technológiai célra szolgáló gázfogyasztó berendezés helyiségében csak olyan mért vezetéken, kizárólag a helyiségben lévő gázfogyasztó készülék kiszolgálására hivatott nyomásszabályozó helyezhető el, melynek bemenő nyomása a berendezések határ hőterheléséhez tartozó nyomás 1,2-szeresénél nem nagyobb.  A helyiségben elhelyezett, a gázfogyasztó készülék kiszolgálására hivatott nyomásszabályozó membránja feletti (alatti) teret el nem zárható szellőzővezetéken a szabadba kell szellőztetni. A szellőzőcső a talajszint felett legalább 3 m-re végződjön, végpontja nyílászáróktól legalább 1 m-re legyen. A szellőzőcső végét víz elleni védelemmel és DN 25 mm átmérő felett méret esetén visszalobbanás gátlóval kell ellátni.

12 Biztonsági berendezések, biztonsági feltételek  A 140 kW összteljesítmény feletti - teljes üzemszünetekkel használatos tüzelőberendezés helyiségében - ha a készülék égője nem rendelkezik tömörségellenőrző szerelvénnyel - a fogyasztói vezetékbe, a részleges üzemszünetű tüzelőberendezések esetén pedig az egyes gázfogyasztó készülékek, illetve égők leágazó vezetékébe a gázfogyasztó készülék csatlakozási pontjánál, két egymás utáni elzáró szerelvény közé, külön elzáróval ellátott szellőztető vezetéket kell felszerelni.  Az elzáró szerelvények lehetnek mágnes szelepek, vagy egymással reteszelt csapok, vagy háromjáratú csap. Nem kell kettős zárást biztosítani azoknál a gázfogyasztó készülékeknél, amelyek szerelvénysora tartalmaz tömörség ellenőrző készüléket.  A gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró (szakaszoló) szerelvények előtt szintén szellőztető (kilevegőztető) vezetéket kell beépíteni. A szellőzőcső a talajszint felett legalább 3 m-re végződjön, nyílása vízszintes vetületben legalább 1 m-re legyen nyílászárótól.

13 Tűzoltó felszerelések A tüzelőberendezés helyiségénél - a helyiségből és kívülről a helyiség érintése nélkül egyaránt jól megközelíthető helyen - porral oltó tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A szükséges tűzoltó készülékek száma és nagysága az alábbi: 233 kW összteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó berendezéshez nem szükséges, kW össz-hőteljesítményhez 1 db 12 kg-os, kW össz-hőteljesítményhez 2 db 12 kg-os kW össz-hőteljesítményhez 4 db 12 kg-os 5800 kW össz-hőteljesítményen felül 1 db 50 kg-os és 4 db 12 kg-os.

14 A 140 kW egység vagy 1400 kW összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében – ha a fajlagos légterhelés 1100 W/m 3 felett van – a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos – falakon vagy a födémen kialakított – hasadó- nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A hasadó-nyíló felületet úgy kell létesíteni, hogy az 1,2–3 kN/m 2 robbanási túlnyomás hatására nyíljon meg. Kialakítása és méretezése a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti legyen. Nem lehet eltekinteni a hasadó-nyíló felület alkalmazásától: - iskola, óvoda-bölcsőde, kórház, színház, filmszínház, áruház és ilyen jellegű épületek esetén, - ha vegyes rendeltetésű épületben az előző tömegtartózkodási célú helyiségek alapterület az épület szintenkénti összes alapterületének 40%- át meghaladja, vagy ha az előző tömegtartózkodási célú helyiségek közvetlenül a tüzelőberendezés helyisége felett vagy mellett vannak, - ha a helyiségben a gáztüzelésű és szilárd- vagy olajtüzelésű berendezések üzemelnek.

15 A szükséges hasadó, illetve hasadó-nyíló felület nagysága (Ah): A h = f h · V[m 2 ] ahol: V- a helyiség beépítetlen térfogata [m 3 ], f h - a fajlagos hasadó felületi tényező, [m 2 /m 3 ] amelynek értéke a helyiség beépítetlen térfogatának függvényében határozható meg. Ha a helyiség beépítetlen térfogata legfeljebb 200 m 3, akkor hasadó felületre:hasadó-nyíló felületre: Ha a helyiség beépítetlen térfogata 200 m 3 -nél nagyobb, de legfeljebb 2000 m 3, akkor hasadó felületre:hasadó-nyíló felületre: