A tankönyv szerepe az oktatás korszerűsítésében augusztus 24. Móricz Zsigmond Gimnázium

Mire fordítsa az iskola véges energiáit? A fejlődéslélektani alapelvek szerint rendezze a tananyagot, a tudományterület szerkezete legyen meghatározó? Az affektív vagy a kognitív célokra fordítson-e az iskola több figyelmet? A motiválást vagy a tananyag elsajátíttatását helyezze előtérbe? A tudományos diszciplínákat elkülönítve közvetítse vagy inkább problémacentrikusan tárgyalja a tananyagot? Az alapvető ismereteket vagy inkább a tudomány legújabb eredményeit dolgozza fel? A kompenzálásra vagy a tehetséggondozásra fordítson-e több energiát? Az ismeretek közvetítésére vagy képességek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt? A mélyebben megértett, felhasználható, vagy a nagyobb mennyiségű felszínes, alig alkalmazható tudás kialakítása legyen a cél? Az optimális arányok keresése a reális cél?

Tanulási környezet tényezői A tanulás és tanítás tartalma A problémák jellege Az oktatási technikák Az osztálytermi kultúra

A tankönyvek jövője A valóság értelmes struktúrákba rendezése, adaptív értelmezési keretek kialakítása Megbízható referencia tudás biztosítása Képességfejlesztés: tanulói feladatok + jól szervezett ismeretek Tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok kialakítása A tanulás tanítása Az ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtése A tanulásra vonatkozó kutatási eredmények gyakorlati adaptálása

A tanuláselméleti kutatások eredményeinek beépítése és adaptálása a tankönyvekbe Fontos, hogy legyenek a tankönyvekben is  a tanulási célokat és a téma lényegét bemutató bevezetések  problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések  az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos feladatok  a tanulók személyes tapasztalataira történő utalások  a ismeretanyag belső struktúráját és összefüggéseit feltáró ábrák  a szövegértő olvasás tudatos gyakorlását segítő eszközök  a tanultakra történő személyes reflektálást elősegítő kérdések  a korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető feladatok  az új ismeretek valódi megértését (s nemcsak felmondását) igénylő ellenőrző feladatok

A tanulók értsék meg, hogy a fénykép nem mindig megbízható történelmi forrás. Kapjanak megfelelő feladatokat. A tanár tudja, hogy miért van ilyen feladatra szükség. Ismeri a sikeres konceptuális váltás pedagógiai feltételeit. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. A tankönyv tartalmaz ilyen feladatot. A szerző tudja, hogy ilyen feladatra szükség van, s tud is ilyet készíteni. Széleskörű történelmi tudással rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő alapanyagot (probléma és illusztráció) válasszon ki a feladathoz. Ismer olyan feladattípusokat és tanítási-tanulási módszereket, amelyek jól előkészítik a konceptuális váltást a tanulók számára. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. Ez nem magától értetődő a számukra, sőt ellentétes a mindennapi tapasztalataikkal.

„A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy reprodukáljuk a tradíciókat, hanem azt is, hogy új típusú tankönyveket alkossunk, amelyek megfelelnek gyorsan változó világunk igényeinek.” Staffan Selander

A minőség fogalmának értelmezése I. A tankönyv megfelelő feltételeket nyújt-e a motivált és megértési problémáktól mentes tanuláshoz? –tartalom –szövegezés –illusztrációk –kérdések és feladatok –egyéb didaktikai eszközök

A minőség fogalmának értelmezése II. Motiváció Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodás ösztönző egyéb megoldások Ismeretátadás Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság

Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése Értékekre nevelés Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök

A minőség fogalmának értelmezése III. Megfelel-e a tankönyv a kettős funkciónak? -Megfelelő segítséget nyújt az eredményes tanításhoz? Pl. (A belső tagolás összhangban van-e a tanítás időkereteivel és ritmusával?) - Megfelelő segítséget nyújt az eredményes tanításhoz? (Pl. A tankönyv miként segíti az ismeretek megértését és alkalmazását?)

A tanítás összetevői Tervezés (Pl. Ad-e lehetőséget a tankönyv egyéni tanulási utak kialakítására? Interakció (Pl. A problémák bemutatása felkeltik-e a tanulók érdeklődését?) Értékelés (Pl. Vannak-e benne komplex feladatsorok a témakörök lezárásakor?)

A tanulás összetevői Az ismeretek megértése, tanulása Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása A tanulás módszereinek tanulása Gondolkodási eljárások tanulása Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

Vizsgálati módszerek Tankönyvértékelés Tankönyvanalízis Tankönyvkutatás

A 100 betűhelynél hosszabb mondatok aránya

A mondatok hosszúsága 75,53146,76

Váltás a 4. évfolyamon

Az ismeretközlő mondatok száma 8 tankönyvi oldalon

Az egymástól eltérő szakszavak száma Dinasztia Kiadó

Szakszavak előfordulásának sűrűsége

Szakszavak ismétlődése

Hány különböző szakszó kell a kiegyezés megtanításához?

Mi lesz a szerepe a tankönyvnek? Az ismeretek rögzítése –Szöveg –Képek, ábrák –Források, szemelvények –Kérdések, feladatok –Tanulást szervező elemek –Tájékozódást segítő elemek –Komplex struktúra A tanítási-tanulási folyamat forrása és szervezője

Mit hoz a jövő? Alternatív megoldások (modulok, fejlesztő feladatcsomagok) Rugalmasság vagy tartalmi koherencia? A tanári döntések lehetőségének és szerepének felértékelődése A tankönyv tanulásban betöltött szerepének átalakulása A kiadók és a pedagógusok közötti kapcsolat átalakulása