Ingatlan-nyilvántartási jog II október 11.

Az ingatlan-nyilvántartás részei 4 részből áll: Tulajdoni lap Okirattár Törölt bejegyzések jegyzéke Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

Okirattár (Inytv. 20. §) a bejegyzések alapjául szolgáló okiratok hitelesített másolatok kérelmek, megkeresések, ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratok Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (Inytv. 21. §) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező alapja.(Vö. Fftv. 11.§) tartalmazza: település neve, térképszelvény száma; település közigazgatási, bel és külterületi határvonala; földrészlet; épület, építmény; alrészlet; egyéb önálló épületek alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban A törölt bejegyzések jegyzéke (Inytv. 22. §) törölt bejegyzések, adatok határozatszámok

Tulajdoni lap részei A tulajdoni lap 3 részből áll I. rész tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat (pl. természetbeni fekvése, területnagysága, megjelölése, művelési ág, ill. művelés alól kivett terület jellegét), jogi jellegét, rendeltetési jellegét, az ingatlan(épület) mindenkori tulajdonosa javára fennálló telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot II. rész tartalmazza a tulajdonjogot, a vagyonkezelői jogot és ezek jogosultját (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervet), a kiskorúság ill. a gondnokság alá helyezés tényét III. rész tartalmazza az ingatlanon fennálló terheket: jogokat és tényeket a jogosultak feltüntetésével

Társasházak nyilvántartása Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges. Az alapító okiratnak tartalma: a) a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, b) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak a tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatait és a földrészlet helyrajzi számát, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással, d) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével, e) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot, f) a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés alapján, a tulajdonostársak erre irányuló megállapodása esetén a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést, g) elővásárlási jog

Lakóépületek, nem lakás céljára szolgáló egyéb épületek, amelyeket a társasház törvény szabályai szerint létesítettek Tulajdoni törzslapon a társasházi közös tulajdon tárgyai A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. Tulajdoni különlapon kell nyilvántartani az öröklakásokat és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket és a hozzájuk kapcsolódó egyéb helyiségeket, függetlenül attól, hogy műszakilag összefüggnek-e A z alapító okirat rendelkezése szerint tulajdoni különlapon kell nyilvántartani egyéb egységeket: tetőtér, padlástér, garázs, Külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani a földrészletet, ha annak tulajdonjoga a társasházi közös tulajdontól elkülönül 6

A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni : ◦a földrészletre vonatkozó adatokat, ◦ valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre. A társasház törzslap II. részére be kell jegyezni ◦a társasház tulajdon létesítését, ◦a társasház közösség nevét és a különlapokra utalás ◦a törzslaphoz hány különlap tartozik. A társasház törzslap III. részén ◦az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogok és tények, elővásárlási jog. Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni. A társasház különlap I. részén: ◦a lakás helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét, ◦utalni kell a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra. A társasház különlap II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni. 7

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 1. Tulajdonjog 2. Vagyonkezelői jog 3. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog 4. Földhasználati jog 5. Haszonélvezeti jog 6. Használat joga 7. Telki szolgalmi jog 8. Közérdekű szolgalmak és használati jogok 9. Elővásárlási, visszavásárlási valamint vételi, eladási jog 10. Tartási és életjáradéki jog 11. Jelzálogjog (különvált zálogjog) 12. Végrehajtási jog

Tulajdonjog Inyvhr. 6. § A tulajdonjogot a jogosult és a jogcím megjelölésével kell a tulajdoni lap II. részére bejegyezni. A tulajdonjog bejegyzése történhet ◦ konstitutív vagy deklaratív hatállyal ◦ egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára ◦ új ranghelyen vagy korábbi ranghelyen Tulajdonjog törlése csak új tulajdonos tulajdonjogának bejegyezésével illetve korábbi tulajdonos tulajdonjogának visszajegyzésével (érvénytelenség megállapítása, vagy a szerződés felbontása illetve elállás esetén) történhet. Állami tulajdonú ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet kell feltüntetni.

Vagyonkezelői jog Az állami tulajdonú tárgyak vagy a kincstári vagyonba, vagy az állam üzleti vagyonába tartoznak.(Vö. nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv.) A vagyonkezelőt megillető jogosultságokat – elsősorban a költségvetési szervek irányában – alapvetően leszűkítette a Vagyontv., és annak végrehajtására kibocsátott 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet. A vagyonkezelői jog a korábbi kvázi tulajdonjogból a haszonélvezeti, használati jogot kitevő jogosultságokra csökkent vissza. A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek javára alapítható. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyontárgyak felett vagyonkezelői jog létesítése lehetséges Vö. új Ötv évi CLXXXIX. Tv.

Vagyonkezelői jog bejegyzése (Inyvhr.7 §) ◦ egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni ◦ Több vagyonkezelő jogosultságát eszmei hányadrészek szerint ◦ A föld és a rajta álló épület vagyonkezelője eltérhet

Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog évi CXV. tv. a lakásszövetkezetekről A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött jogi személy gazdálkodó szervezet. Tulajdoni viszonyok: - A lakás :  lakásszövetkezeti tag (nem tag) tulajdonában áll,  az alapszabály rendelkezése szerint a szövetkezet tulajdonában áll  tagot az általa használt lakásra állandó (üdülőegység esetében időleges) használati jog illeti meg

◦más épületrészek, épületszerkezeti elemek, a földrészlet és más területek, lakások, helyiségek:  a lakásszövetkezet tulajdonában állnak  megszűnt a társasházi tulajdonként működő lakásszövetkezet Az állandó lakáshasználati jog („kvázi tulajdonjog”) másnak átengedhető, átruházható, és a lakásszövetkezet tulajdonában álló, önálló ingatlanként nyilvántartott egész lakásra (üdülőegységre, garázsra) lehet bejegyezni. Egyidejűleg több személyt is megillethet. Lakáshasználati jog visszterhes átruházása esetén kvázi elővásárlási jog illeti meg a lakásszövetkezetet.

Földhasználati jog 1. A törvényen alapuló földhasználati jog ◦földtulajdonos kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, a földét nem. ◦A bírósági határozatban rögzített, törvényen alapuló földhasználati jog bejegyzése deklaratív hatályú, az épület mindenkori tulajdonosa javára 2. A megállapodáson alapuló földhasználati jog: ◦földtulajdonos és az építkező írásbeli megállapodása alapján ◦ az építkező, mint jogosult javára kerül bejegyzésre, (dologi jog?) ◦konstitutív hatállyal ◦teherként a földrészlet tulajdoni lapjára

3. Az épület felépítését követően, annak önálló ingatlanként történő bejegyzésekor –  az épületingatlan mindenkori tulajdonosa javára kerül bejegyzésre a megállapodáson alapuló földhasználati jog is,  a földhivatal hivatalból bejegyzi a földhasználati jogot, akkor is, ha a bíróság határozatában vagy a felek megállapodása nem rendelkezett a földhasználati jogról.  ha maga a földtulajdonos kérte az épület önálló ingatlanként való feltüntetését, akkor jegyezhető be, ha elidegeníti. 4. Bejegyezhető: Az épület esetében a tulajdoni lap I. része utalásként földrészlet esetében a tulajdoni lap III. része tartalmazza teherként az azon létesített földhasználati jogot. ◦egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére

A földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét egész ingatlanra, vagy annak természetben, illetve területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni. Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét mind a földrészletre, mind az épületre fel kell jegyezni.((Inyvhr.) - deklaratív tény Szerződésben kiköthetnek elidegenítési és terhelési (tilalmat) Egyébként a földhasználati jog az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben illeti meg az épülettulajdonost. (Végrehajtót is tájékoztatni kell)

Haszonélvezeti jog Haszonélvezeti jog keletkezése. ◦Jogszabályon (özvegyi jog) –deklaratív, a haszonélvező e jog bejegyzésének elmaradása esetén jogára a rosszhiszemű vagy ingyenesen szerzővel szemben hivatkozhat ◦szerződésen(konstitutív hatály). Bejegyezhető: ◦ egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadrészére, ◦az ingatlan területnagyságban vagy természetben meghatározott részére. ◦Ingatlan-nytba bejegyzett forgalomképes jogra ◦Együttes vagy egymást követő sorrendben Időtartama: ◦Meghatározott időre ◦Határozatlan időre (jogi személy: 50 év)

Alapítható ◦határozott időtartamra, ◦határozatlan időtartamra ◦a jogosult élete végéig - holtig tartó haszonélvezeti jog Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, (közösen vagy egymást követő sorrendben). (Inyvhr. 10. §)

Használat joga Fogalma.(jogi személy) Bejegyezhető ◦az ingatlan egészére vagy ◦természetben (lakáshasználat) vagy ◦ területnagyságban kifejezett részére.

Telki szolgalmi jog egy adott ingatlan mindenkori birtokosát illeti meg az ingatlan használata során felmerülő valamilyen pontosan meghatározott szükséglet kielégítése céljából egy másik ingatlanra nézve (uralkodó - szolgáló telek) Önállóan nem forgalomképes A szolgalom alapulhat jogszabályon (pl. szükségbeli út: Ptk. 5:160. §,), szerződésen, vagy keletkezhet elbirtoklás (15 év) útján is. Megszűnhet a jogról való lemondással, megszüntetéssel, nemgyakorlással (15 év) illetve a szükséglet megszűnésével.

A telki szolgalmi jog mindig az egész ingatlant terheli, de annak gyakorlása térben meghatározott lehet.  Bejegyezhető ◦egész ingatlanra, illetőleg ◦annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére Meg kell jelölni a bejegyzésben a telki szolgalom tárgyát Az uralkodó telek tulajdoni lapja I. része utalásként, a szolgáló telek tulajdoni lapja teherként (III. része) tartalmazza a telki szolgalmi jogot az uralkodó telek feltüntetésével.

Közérdekű szolgalmak és használati jogok Ptk. 5:164.§ közérdekű használat (hatósági határozattal) Inyvhr. 13.§-a felsorolása: ◦állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint ◦villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, ◦továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, ◦valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok Bejegyezhető: ◦egész ingatlanra, annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére ◦az ezek gyakorlására jogosult szerv javára (földhivatal)

Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog, eladási jog 1. Elővásárlási jog Fogalma Sajátosságai Bejegyzése: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára Ha az ingatlanon (bejegyzett vagy jogszabályon alapuló, de be nem jegyzett) elővásárlási jog áll fenn, és nem az elővásárlásra jogosult javára jegyeznek be tulajdonjogot, akkor be kell mutatni a jogosult nyilatkozatát, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni vagy a tulajdonos igazolását, hogy a nyilatkozatot nem tette meg. Szólhat határozott vagy határozatlan időre. A bejegyzési engedélyt konkrétan az elővásárlási jogával élő jogosult javára kell kiállítani

2. Vételi jog (eladási jog) Fogalma, sajátossága Bejegyezhető: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények bejegyzését. A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját. A vételi jog gyakorlása esetén nem kell csatolni a vételi jog bejegyzését követően bejegyzett elővásárlási vagy visszavásárlási jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy e jogával nem kíván élni. (rangsor elve) Megszűnt a törvényi időtartam!

3. Visszavásárlási jog ◦Fogalma ◦Bejegyzése:  egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára  a vevő tulajdonjogának egyidejű bejegyzésével ◦Szólhat határozott vagy határozatlan időre

Tartási és életjáradéki jog Tartási szerződés alapján a tartásra jogosult (vagy más szerződő fél) a tartásért cserébe valamely ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát ruházza át az eltartóra. Dolog átruházása a szerződés megkötésekor  a tartás folyamatos szolgáltatás  „telki teherjog” Ha az eltartó nem vagy nem megfelelően nyújtja a tartást, és más biztosítékot sem nyújt, a jogosult a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kereshet a tartási joga alapján az ingatlanból, még akkor is, ha időközben az eltartó azt elidegenítette. (Ptk. 6:494.§) Bejegyezhető: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára.

Jelzálogjog (különvált zálogjog) Zálogjog fogalma (Ptk. 5:86.§) Ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok: ◦ingatlanon fennálló jelzálogjog ◦önálló zálogjog ◦Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, átruházható jogon, alapított jelzálog ◦Aljelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogon ◦Konkretizált vagyont terhelő (lebegő) zálogjog ◦Különvált zálogjog Bejegyzése lehet egyetemleges (több ingatlant terhelő), vagy egyedi vagy (keretbiztosítéki jellegű)

Bejegyzésben fel kell tüntetni: ◦jelzálog jogosultja ◦személyes adós(ha az nem az ingatlan tulajdonosa) ◦meg kell jelölni a zálogjoggal biztosított követelést, Hogyan? 1. a. az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy 1.b. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra történő utalással. (Keretbiztosítéki jelleg, önálló zálogjog?) ◦Konkrétan! Fogyasztói zálogszerződés esetén a bejegyzésnek tartalmaznia kell a jelzálogjoggal biztosított összeg megjelölését is. ◦Vagyont terhelő zálogjog konkretizálásakor a bejegyzéshez szükséges a jogosult átalakító(konkretizáló) nyilatkozata (igazolással) Zálogjogosulti bizományos

Önálló zálogjog átváltoztatható követelést biztosító jelzálogjoggá a felek megállapodásával Különvált zálogjog: ◦a zálogjogosultat terhelő követelés biztosítéka. ◦Ha a jelzálogjog jogosultja a biztosított követelés nélkül ruházza át a jelzálogjogot a vele szemben fennálló követelés jogosultjára

Végrehajtási jog évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról (Vht §§) végrehajtási eljárás lehet biztosítási jellegű: az ingatlanra történő (bűnügyi) zárlat, zár alá vétel, ill. biztosítási intézkedés tényének a feljegyzésével történik a kielégítési (azaz behajtási célú) végrehajtás ◦ingatlan lefoglalása a végrehajtási jog bejegyzésével történik ◦A lefoglalás célja a tulajdonos rendelkezési jogának korlátozása, ezért a végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. ◦Ingatlan értékesítése (árverési vagy árverésen kívüli). Az árverési vevő tulajdonszerzése korlátozásmentes (hatósági árverés, kivételek) Ingatlanra végrehajtást vezetni az ingatlan jellegére, művelési ágára, az ingatlanra bejegyzett jogra vagy tilalomra, feljegyzett (vagy fel nem jegyzett) tényre tekintet nélkül lehetséges.

évi CXL.tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket §§) Végrehajtás célja: a hatóság döntésében (jóváhagyott egyezség, hatósági szerződés) elrendelt pénzfizetési vagy egyéb kötelezettség teljesítésére az ügyfél kényszerítése Mögöttes jogszabály a Vht. Jelzálogjog soronkívüli bejegyzése, ha ◦ingatlan-végrehajtásnak nincs helye és ◦a végrehajtás egyébként más vagyontárgyra is eredménytelen 3. Végrehajtási jog bejegyzése (közös szabályok) Bejegyezhető ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Jelzálogjoggal biztosított követelés ranghelyén Ha a végrehajtással érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, akkor a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.

Inytv. 17. § (1)Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: 1. a jogosult 1.1. kiskorúsága, 1.2. gondnokság alá helyezése, 2. a jogosulttal szemben megindított 2.1. felszámolási eljárás, 2.2. végelszámolás, 3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, 4. kisajátítási eljárás megindítása, 5. telekalakítási eljárás megindítása, 6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása, 7. földminősítési eljárás megindítása, 8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni 8.1. jogorvoslati kérelem, 8.2. ügyészi felhívás, 8.3. ügyészi fellépés benyújtása, 8.4. felügyeleti eljárás megindítása, 9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása, 10. az ingatlan jogi jellege, 11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, 12. épület létesítése, lebontása, 13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, 14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, 15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, 16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, 17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom, 18. az e törvényben meghatározott perek, büntetőeljárás megindítása, 19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése, 20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, 21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás, 22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, 23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról, 24. a ranghely megváltoztatása, 25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja, 26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása, 27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye, 28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog, 29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása, 30. pénzügyi lízingbeadás ténye, 31. nemzeti emlékhely, 32. történelmi emlékhely.

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények ( Inytv. 17.§) 1. Jogosultra vonatkozó feljegyzések 2. Eljárási jellegű feljegyzések 3. Ingatlan jogi és természeti állapotára utaló feljegyzések 4. Ingatlan használatát korlátozó tények feljegyzése 5. Az ingatlannal való rendelkezési jogot korlátozó feljegyzések 6. Tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye 7. Zálogjoggal összefüggő tények feljegyzése 8. Végrehajtással összefüggő tények feljegyzése (szubjektív csoportosítás!)

Jogosultra vonatkozó feljegyzések(i) 1. A jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése Informatív hatályú feljegyzések Gondnokság alá helyezés ténye feljegyzése  Bíróság határozata alapján (Pp. 311.§ (3) bek.) Ha a gondnokság alá helyezettnek ingatlana vagy haszonélvezeti joga van, kivéve, ha etekintetben a cselekvőképességét nem korlátozták.  Gyámhatóság határozata alapján (149/1997. (IX.10.) Korm. r. 150.§) ha a bíróság ezt elmulasztotta ha bejegyzéskor fennáll, jog vagy tény bejegyzésével egyidejűleg, egy ranghelyen Ha később keletkezik, önálló feljegyzésként Bejegyzése hivatalból is, törlése igazolással vagy hivatalból

2. Felszámolási, végelszámolási eljárás a felszámolási vagy végelszámolási eljárás tényének feljegyzését követőn újabb bejegyzés már csak a felszámoló vagy végelszámoló kérelme alapján teljesíthető fel kell tüntetni a felszámolót, végelszámolót, ill. felszámolás, végelszámolás kezdő időpontját 3. A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése

Eljárási jellegű feljegyzések 1. A bejegyzés, feljegyzés, adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása (i) ◦Inytv. 39.§ (3) bek. alapján hiánypótlási felhívás elmulasztása, vagy nem pótolható hiányosság esetén ◦A kérelem, megkeresés ranghelyén kell feljegyezni ◦Addig áll fenn, amíg a kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedik. 2. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése(i) ha magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja vagy ha a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

3. A körzeti földhivatal határozata elleni fellebbezés (i) ha saját hatáskörben a fellebbezést nem bírálja el fel kell tüntetni a megtámadott határozat számát és a sérelmezett bejegyzés sorszámát 4. Megyei földhivatali határozat ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelem (i) 5. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása (i) Bírósági megkeresés alapján 6. Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés

Perfeljegyzés Inytv által meghatározott polgári perek Büntetőeljárás megindítása Előképe lehet: megismételt hagyatéki eljárás feljegyzése

Az Inytv.-ben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása (d) Polgári per: ügyfél kérelmére; büntetőeljárás: bíróság megkeresése alapján perfeljegyzés esetei(Inytv. 64.§):  törlési és kiigazítási,  ingatlan tulajdonjogát érintő,  ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,  ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,  jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése iránti perek  az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási perek; valamint  a bejegyzéssel vagy az annak alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás. Joghatása: Inyvhr. 29.§ a perfeljegyzést követően jogok és tények bejegyzésére függő hatállyal kerülhet sor. (kiv: jogszab., hatg. határozaton alapuló jogok, tények, illetve telki szolgalmi jog, közérdekű használati jogok.) Erre utalni kell; a törléskor is annak megszűnésére.

A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye a szerződéssel átruházni kívánt egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet szerződésenként egyszer feljegyezni. E tény feljegyzését követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a Inytv. 16.§ e) f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben, valamint a további jogokra irányuló bejegyzésekben erre utalni kell.

Ingatlan jogi és természeti állapotára utaló feljegyzések 1. Az ingatlan jogi jellege (i) Pl. társasház, szövetkezeti ház, tanya, birtokközpont, bányatelek 2. Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának ténye (i) egész ingatlanra lehet feljegyezni nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének 3. Épület létesítésének vagy lebontásának ténye (i) 4. Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege (i)

Ingatlan használatát korlátozó tények 1. Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás (d) 2. Földhasználat szerződéses szabályozásának ténye(d)

A rendelkezési jogot korlátozó feljegyzések 1. Bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás (d) Adott korlátozás bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozásként azonban csak akkor jegyezhető be, ha annak más tényként vagy jogként való ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem lehetséges. 2. Szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési (és) terhelési tilalom vagy egyéb tulajdoni korlátozás (d) Már nem fogalmi elem! Hogy csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására szolgál és a jogosultjának adatait Hatálya: szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni (kivéve végrehajtási jog) Szerződéses örökös javára (ehhez nem kell az öh. b. engedélye) (Jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom)

A rendelkezési jogot korlátozó feljegyzések II. 3. a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés szerinti, a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, a módosítás időpontja Nem kell bejegyzési engedély minden tulajdonostárstól 4. Bizalmi vagyonkezelés körébe vont ingatlan

Tulajdonjog-fenntartással történő eladás Fogalma Hatálya: elidegenítési és terhelési tilalom hatályával bír: csak a jogosult (a leendő tulajdonos) hozzájárulásával lehet az ingatlanra jogot vagy tényt bejegyezni (d) Bejegyzése: ◦az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni ◦a feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni ◦a tulajdonjogot a tény ranghelyén kell majd bejegyezni

Pénzügyi lízingbeadás ténye egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott részére(!) lehet feljegyezni. A feljegyzésben a jogosult (lízingbevevő) személyét is fel kell tüntetni.

Zálogjoggal összefüggő tények feljegyzése(d) 1. Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása A ranghely 1 éves időtartamra az ingatlan tulajdonosa, az ingatlanra bejegyzett átruházható jog jogosultja, az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés vagy jog jogosultja egyoldalú nyilatkozatával előzetesen biztosítható A feljegyzésben meg kell határozni a terhelés és a járulékai legnagyobb összegét(értékzóna), és a ranghelybiztosítás kezdő és végső időpontját (legfeljebb1 év).

2. Törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, arról való rendelkezés Megszűnt zálogjog törlésével egyidejűleg a tulajdonos rendelkezése szerint a zálogjog ranghelyén egy új, az előzőnél nem terhesebb zálogjog alapítható vagy a kérelmének előterjesztésétől számított 1 éves időtartamra fenntarthatja a megszűnt zálogjog ranghelyét. Ranghely fenntartását, arról való rendelkezést a későbbi ranghelyen bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom nem akadályozza. 3. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról lemondani a meghatározott későbbi zálogjogosult vagy harmadik személy irányában lehet. ranghelye feletti rendelkezési jogot csak annak a személynek a beleegyezésével gyakorolhatja, akinek javára arról lemondott 4. Ranghely megváltoztatása, ranghelycsere

Végrehajtással összefüggő tények 1. Zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés (d) ◦fogalmak ◦Zárlatot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. ◦A bejegyzésben utalni kell arra, hogy zárlat feljegyzése után jogokat csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. ◦Kivéve: a jogszabályon, bírósági határozaton alapuló jogok, valamint a telki szolgalmi jog és a közérdekű szolgalmak és használati jogok.

2. Árverés, nyilvános pályázat kitűzése (d) bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési (pályázati) hirdetmény alapján Sikeres árverés esetén törölni kell azokat a jogokat, amelyek az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát nem terhelhetik.