A környezetföldtan fogalma, vizsgálati módszerei A környezetföldtan fogalma, vizsgálati módszerei Építés- és környezetföldtan 6.

6.1. A környezetföldtan fogalma és alapelvei A földi rendszer és alrendszerei Módszerei: - komplex módon vizsgálja a földi rendszereket - az alkalmazott földtan eszközeit használja Társtudományai: - ásványtan - kőzettan - általános földtan - szerkezeti földtan - geomorfológia - geokémia - geofizika - hidrogeológia - mérnökgeológia - távérzékelés - agrogeológia

6.2. A környezetföldtan tárgya A környezetföldtan azokat a jelenségeket, folyamatokat vizsgálja, amelyek károsak lehetnek az emberre, illetve az élőlényekre, ökoszisztémákra. Vizsgálatok tárgya: - alapkutatások: a globális változásokat és a geológiai eredetű veszélyeket kutatja - alkalmazott kutatások: a különböző emberi tevékenységek – pl. bányászat, ipar, mezőgazdaság – környezetre vonatkozó hatásait vizsgálja - gyakorlati tevékenységek : az adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl. hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálás, kárelhárítás, stb.

Vizsgálati módszerei: Terepi vizsgálatok - meglévő feltárások vizsgálata - árkok, kutatógödrök, letisztítások - fúrások létesítése - geofizikai mérések - hidrogeológiai vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálatok Térképszerkesztés A lábatlani Köszörűkő-bánya részlete Az összegyűjtött adatokat térképeken rendszerezzük Kutatógödör készítése

Vizsgált veszélyforrások: Természeti eredetű földtani veszélyforrások - vulkanizmus - földrengések - tömegmozgások Antropogén eredetű földtani veszélyforrások

Vulkanizmus A „Cirkumpacifikus tűzgyűrű” és az ismert forró pontok Természeti eredetű földtani veszélyforrások

Vulkanizmus Bazaltláva-folyás a Hawaii-szigeteken Lefelé áramló izzófelhő a Merapi oldalán Lahar - forró iszapfolyás a Ruapehu kitörése következtében; Új-Zéland A Merapi, 2010-es kitörése során falvakat pusztított el

Földrengések A földrengés hipocentrumának és epicentrumának helyzete A térhullámok típusai és terjedésük módja A felületi hullámok típusai és terjedésük módja Szeizmográf által rögzített, 3,0-es erősségű földrengés; Miskolc, 2010 Természeti eredetű földtani veszélyforrások

Földrengések A földrengések erőssége Intenzitás (Mercalli-C.-S.- skála) Magnitúdó (Richter- skála) Ismertetőjelek I0,4Észrevehetetlen II1,5Alig észrevehető III2,5Néhány ember észleli IV3,5A legtöbb ember észleli V4,4Felébreszt VI5,2Megriaszt, kevés kár VII6,0Kisebb épületkárok VIII6,7Néhány ház összedől IX7,4Általános épületkárok X8,0Házak általában összedőlnek XI8,5Katasztrófa XII8,9A táj megváltozik A földrengések intenzitása és magnitúdója A 2010-es chilei földrengés következtében összedőlt épület (meszarosmarton.wordpress.com) A 2004-es indonéziai cunami

Tömegmozgások Omlás Csuszamlás Hegyomlás a Gotthard-alagút közelében Földcsuszamlás Szumátrán Természeti eredetű földtani veszélyforrások

Folyás Kúszás Sárfolyás; Trondheim, Norvégia Talajkúszás következtében megdőlt fák; Telkibánya

Antropogén eredetű földtani veszélyforrások Gátszakadás a Kolontári zagytározónErdőirtás miatt bekövetkezett talajerózió; Henan tartomány, Kína Túllegeltetés miatt bekövetkezett talajpusztulás Folyószennyezés a Rábán 2008-ban

Köszönöm a figyelmet!