Kerber Zoltán: Irodalomtankönyvek négy évtizede Budapest, január 27.

A tantárgyat és a tankönyveket érő kihívások 1. (Külső kihívások) 1. Az irodalom vesztett a presztízséből 2. Az elektronikus tömegkommunikáció 3. Tömegkultúra hatásai 4. PISA vizsgálatok (2000, 2003) eredményei 5. Pedagógusok általános helyzete

A tantárgyat és a tankönyveket érő kihívások 2. (belső, szakmai kihívások) Az irodalomtanítási modellek történeti szempontból – hol tart a mai irodalomtanítás a, irodalomtanítás első szakasza ( irodalom nevelő jellege, közösségi tradíció, korrajz, életrajzok, kronologikus szemlélet, szerzői intenció kutatása, értelmezés is erre épül) b, modern irodalomtanítás ( formán keresztüli megértés, az irodalom individualizációs eszköz, a kultúra kód, metanyelvi alap, percepció fontossága) c, posztmodern irodalomtanítás (befogadóorientált, élményközpontú, popkultúrára reagáló, problémacsoportokat kereső, intertextuális – a tankönyv ennél a koncepciónál nem kitüntetett szerepű, csak egy a szövegek között)

A tantárgyat és a tankönyveket érő kihívások 3. (belső, szakmai kihívások) Az irodalomtanítás koncepciói körüli bizonytalanságok - a nemzeti irodalmi örökség áthagyományozása - élményközpontú reflektálatlan - élményközpontú kreatív, produktív - műértelmezés technikáit, fogalmait középpontba állító - kommunikációs képességek fejlesztését középpontba állító - önértelmezést, önmeghatározást középpontba állító

A tankönyvek tanári megítélése 1. A jelenlegi tankönyvek jellemzői – általános- és középiskola (a legkevésbé jellemzőtől a legjellemzőbbig) Általános iskola (2002.) Tartósság Idő és tananyag megfelelő aránya Érdekesség, motiváló erő Tanulhatósága Fejlődés-lélektani szempontok Ára Képekkel jól illusztrált Korszerű ismeretek közvetítése Igényes kivitel Igazodik a követelményekhez Didaktikai kimunkáltság Jól bevált Tankönyvcsaládhoz tartozása Szakmai hitelesség Középiskola (2003.) Tartósság Idő és tananyag megfelelő aránya Ára Tanulhatósága Érdekesség, motiváló erő Jól bevált Igazodik a követelményekhez Korszerű ismeretek közvetítése Didaktikai kimunkáltság Nyelvhasználat, nyelvezet minősége Szakmai hitelesség Igényes kivitel Képekkel jól illusztrált Tankönyvcsaládhoz tartozása

A tankönyvek tanári megítélése 2. Kiadók számára fontos: 1.Szakmai hitelesség 2.Tankönyvcsalád 3.Igényes kivitel 4.Jól illusztrált 5.Didaktikailag kimunkált Kiadók számára kevésbé fontos: 1.Tartósság 2.Idő és tananyag aránya 3.Érdekesség 4.Tanulhatóság 5.Ára Pedagógusok számára fontos: 1. Tanulhatóság 2. Szakmai hitelesség 3. Korszerű ismeretek 4. Érdekesség 5. Idő és tananyag aránya Pedagógusok számára kevésbé fontos: 1. Tankönyvcsalád 2. Ár 3. Tartósság 4. Igényes kivitel 5. Jól illusztrált

Az irodalomtankönyvek általános problémái 1. hipotézisek, elemzési szempontok 1.Nem tükrözik a megváltozott társadalmi igényeket. 2.Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek. 3.Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpont. 4. Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és az értelmes tanulást. 5. Túlzottan ismeretcentrikusak. 6. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges. 7. A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható. 8. Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és hatékony.

Az irodalomtankönyvek általános problémái 2. – indikátorok Milyen tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek? - szövegben a feladatok, kérdések aránya (irodalomtankönyveknél az irodalomtörténet és műértelmezés aránya is) - feladatok és kérdések száma, aránya egymáshoz képest - szöveg típusa alapvetően: ismeretátadó, elbeszélő, munkáltató, problémamegoldó, projekttanítás - önálló tanulást segítő elemek - szövegezés jellemzői

Az irodalomtankönyvek általános problémái 3. – indikátorok Mennyire segítik a tanulói aktivitást és az értelmes tanulást? 1. Tartalmazza-e a szöveg a következő kérdéstípusokat: - reproduktív kérdés - látens tudást felidéző kérdés - anticipáló kérdés - komplex tudásrendszert mozgósító kérdés - gondolkodtató kérdés - véleményt firtató kérdés - előbbiek aránya 2. Tartalmazza-e a szöveg a következő feladattípusokat: - rögzítést segítő feladat - elmélyítést segítő feladat - alkalmazást segítő feladat - problémamegoldást segítő feladat - a feladat megoldása kommunikációt igényel - előbbiek aránya 3. Tankönyvön kívüli ismeretszerzésre bíztat-e a tankönyv, segít-e ebben? 4. Összeköti-e tankönyvi tartalmakat a tankönyv?

Az irodalomtankönyvek általános problémái 4. – indikátorok Mennyire egységes, összefüggő a fogalmi rendszerük és tevékenységrendszerük? 1. Új fogalmak száma (megjelenés-tipográfia) 2. Magyarázat kapcsolódik-e hozzájuk? 3. Új fogalmak alkalmazását, megértést segítő feladatok 4. Tananyagegységen belüli fogalom-koherencia 5. Tananyagegységek közötti fogalom-koherencia

Az irodalomtankönyvek általános problémái 5. – indikátorok Mennyire tudatos és hatékony az illusztrációk alkalmazása? 1. Tartalmazza-e a szöveg a következő funkciójú illusztrációkat? érdeklődés felkeltése motiváció előzetes ismeretek aktivizálása rendszerezés összehasonlítás folyamatok és problémák magyarázata összefüggések bemutatása gondolkodásra késztetés értékekre nevelés támogatása ezek aránya 2. Tartalmazza-e a szöveg a következő típusú illusztrációkat? fénykép képzőművészeti illusztráció karikatúra rajzos ábra magyarázó ábra táblázat összefoglaló táblázat mintaszöveg (egyéb irodalmi illusztráció) ezek aránya

Négy évtized tankönyvei – a kutatásról röviden Általános iskolai tankönyvek 70-es évek tankönyve 80-as évek tankönyve 90-es évekből egy sorozat (Korona Kiadó) 2000-es évekből egy sorozat (Dinasztia Kiadó) Az egyes indikátorok különböző szinteken való vizsgálata: sorozat, tankönyv, fejezet

Vizsgált területek Témakörök – sorozat Taníthatóság – tankönyv (5.osztály) Tanulhatóság – tankönyv (5.osztály) Ismeretelemek – témakör (Petőfi: János vitéz) Illusztrációk – témakör (Petőfi: János vitéz) Kérdések, feladatok – témakör (Petőfi: János vitéz)

Néhány eredmény 1. Témakörök - 70-es évek tankönyvének anyaga 80%-ban lecserélődött - témakörök, terjedelem, kiválasztott szerzők és művek esetlegesek - négy éves tananyagban nincs egységes fejlődési ív - bizonytalanság van abban a kérdésben, hogy mit tanítsunk 5-8. osztályig irodalomból - néhány kanonizált mű mindegyik sorozatban megjelenik

Néhány eredmény 2. Taníthatóság –Fejlődés tapasztalható a 70-es évektől kezdve napjainkig –70-es, 80-as évek tankönyve még hagyományos szemléletű: életrajz + kor + mű összefüggései (irodalomtanítás első szakasza) –90-es, 2000-es évek tankönyvei már foglakoznak a megértéshez szükséges kódokkal is, a befogadó szempontja is jobban előtérbe kerül, építenek a tanulói aktivitásra is (ez már a 80-as évek tankönyvében is látszott) – differenciáló szemlélet még kevésbé érezhető

Néhány eredmény 3. Tanulhatóság –A könyvek makrostruktúrája lényegében nem sokat változott –A mai tankönyvekben már megjelennek motiváló előszók, kutatómunkát igénylő feladatok –A tanulók motiválása terén a 90-es évektől javulás tapasztalható, kérdések, feladatok száma növekszik, a szerzők igyekeznek a gyerekek nyelvén fogalmazni –A szövegezés tekintetében minden tankönyv figyelembe veszi az adott korosztályt (a 70-es évek tankönyve is mértéktartó volt, csak a motiválás terén voltak komoly hiányosságai)

Néhány eredmény 4. Ismeretelemek

Néhány eredmény 5. Illusztrációk

Néhány eredmény 6. Kérdések, feladatok

Néhány eredmény ös kutatás

Néhány eredmény ös kutatás

Néhány eredmény ös kutatás

Rövid összegzés 1.Az irodalomtankönyvek az elmúlt bő három évtizedben alapvető változásokon mentek keresztül, korszerűsödtek, erre a szabad tankönyvpiac is hatással volt. 2.Tőlünk legtávolabb (nem csak időben) a 70-es évek tankönyve áll, de a 80-as évek könyve a kor lehetőségeihez képest sokat javult elődjéhez képest. 3. A 90-es és 2000-es évek könyvei sokat korszerűsödtek, főleg az irodalmi műhöz és a befogadóhoz kialakított viszonyt tekintve 4. A tantárgyfilozófiai bizonytalanságok azonban érezhetők: mit kell tanítani a éves korosztálynak? 5. Tisztázni kell a tankönyvek helyét és funkcióját az irodalomtanításban. Mi a funkciójuk? Kinek szólnak? Mire valók a tanórán? 6. A tankönyvek kiadásakor figyelembe kellene venni a tankönyvkutatások eredményeit, a különböző indikátoroknak való megfelelés minőségét – tankönyvek jóváhagyási rendszerére is ki kell hatnia 7. A tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni, melyeken megismerkedhetnek a korszerű tankönyvi modellekkel és a hozzájuk kapcsolható tanári módszertani repertoárral