Piac az egészségügyben Dr. Buzás Norbert intézetvezető egyetemi docens ÁOK Egészség-gazdaságtani Intézet

Az egészségügy egy speciális piac. De akkor milyen a hétköznapi?

Gazdaságszervezési módok: 1.Bürökratikus koordináció (tervutasítás) 2.Piaci mechanizmusok 3.Szokások

A kereslet-kínálat egyensúlya: a Marshall-kereszt P Q D S PePe QeQe ellenállás támasz fogyasztói többlet termelői többlet

A tökéletes versenypiac vs. az egészségügyi termékek piaca VersenypiacEgészségpiac A piacon magánjószágok cserélnek gazdát Nagyszámú vevő és eladó van, a verseny tökéletes, nincs monopólium A termékek standardizáltak, könnyen helyettesíthetők Nincsenek piacra lépési korlátok A fogyasztók árérzékenyek A szereplők tökéletesen informáltak

A jószágok természete 1.Az egészségnek nincs csereértéke, így a piacon, mint termék nem tud megjelenni 2.Az egészséges állapotnak nincs objektív paramétere, így az ellátások iránti szükséglet nem határozható meg objektíven. 3.A határhaszon elv nem érvényesül, azaz nincs akkora egészségkárosodás, aminek a helyreállítása értelmetlen lenne 4.Az egészségügyi ellátás kereslete származtatott kereslet, azaz nem maga a szolgáltatás (az ellátás), hanem az egészség iránti igény váltja ki 5.A szolgáltatások egy része magánjószág, más része közjószág (járványok megelőzése, védőoltások, közterületi higiénia). Mivel utóbbiak kínálata a „potyautas” jelenség miatt piaci alapon hatékonyan nem szervezhető meg, így a rendszer nem piackonform

A verseny jellege 1.A szolgáltatók között a verseny korlátozott (kapacitás szabályozás, szakosítás, betegirányítás), bár az egészségügyben is vannak tökéletes versenypiacok (pl. plasztikai sebészet, generikus gyógyszerek, esztétikai fogászat) 2.A fekvőbeteg-ellátásban sok a nagy szereplő, így kialakul az erőfölény 3.A szolgáltatások jelentős része helyhez között, azaz területileg monopolizált, így a fogyasztói választás lehetősége nem áll fenn 4.A fogyasztói szuverenitás az időkorlátok miatt is behatárolt (ha nincs jó szerelő, akkor pár nap alatt találunk egyet, de abban nem válogathatunk, hogy ki gipszeli be a törött karunkat)

A termékek jellemzői 1.A termékek heterogének (a szolgáltatás homogénnek tűnik, de a bizalmi faktor „heterogenizálja”) és nehezen helyettesíthetők 2.Ritka a fogyasztás (egy ember vakbelét csak egyszer lehet kivenni), így a megszerezhető piaci tapasztalat korlátos

Piacra lépési korlátok 1.A személyi szolgáltatók belépési korlátai jelentősek (pl. szakorvossá válás feltételei) 2.Az új eszközök belépési korlátai szintén számottevők (FDA 500k) 3.A gyógyszerek belépési korlátai elkéesztően magasak (klinikai kipróbálások: év, kb. 1 Mrd USD)

Fogyasztói árérzékenység 1.A döntéshozó – fizető – haszonélvező funkció elválik egymástól 2.Mivel az egészség értéke végtelen, az egészségügyi szolgáltatások kereslete származtatott és a szolgáltatás leggtöbször nem jár pénzcserével, így az eü szolgáltatások kereslete árrugalmatlan (elaszticitásuk nulla) Emlékeztetőül: a Marshall-kereszt

A szereplők informáltsága 1.Információs aszimmetria: a szolgáltatás igénybe vevői nem tökéletesen informáltak a hatásosság, az ár és a minőség kérdésében. A fogyasztó nem tudja, hogy az alacsonyabb ár tökéletesebb versenyt vagy gyengébb minőséget jelent-e 2.Kínálat indukálta kereslet (SID, Roemer hatás): a beteg alulinformált a kezelés lehetséges módjait illetően, így - az ellátás természetéből adódóan - a szolgáltató mondja meg, hogy mire van szükségünk (mintha a zöldséges választana helyettünk...)

Az információ kereslete P Q D1D1 P0P0 Q1Q1 D2D2 Q f1 Q f2 Q2Q2

Akerlof tragacspiaca valószínűség q (minőség) 1/9 2 George A. Akerlof: The Market for 'Lemons': Quality Uncertainty and the Market Mechanism. Quarterly Journal of Economics 84 (3): 488–500, A tulajdonosok rezervációs ára: 1M Ft x q A vevő rezervációs ára 1,5M Ft x q A vevők csak egy valószínűségi eloszlást ismernek, az egyes autók minőségét nem Árverésvezető Induló licit: 2M Ft

A tökéletes versenypiac vs. az egészségügyi termékek piaca VersenypiacEgészségpiac A piacon magánjószágok cserélnek gazdát Magán- és közjószágok egyaránt jelen vannak Nagyszámú vevő és eladó van, a verseny tökéletes, nincs monopólium A verseny korlátozott, szakmai szempontok szerint és területileg is monopolizált A termékek standardizáltak, könnyen helyettesíthetők A termékek heterogének, nehezen helyettesíthetők Nincsenek piacra lépési korlátokA piacra lépési korlátok számottevőek A fogyasztók árérzékenyekA kereslet árrugalmatlan A szereplők tökéletesen informáltakA szereplők alulinformáltak

A piaci mechanizmusok az egészségügyi szolgáltatások terén nem eredményezik az erőforrások optimális elosztását kielégítetlen kereslet Az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a piaci szempontból nem hatékony kapacitásokat is fenn kell tartani Akkor viszont mi szükség van a piacra az egészségügyben?

Mi szükség van a piacra az egészségügyben? (brainstorming)

A szabályozott piac jellemzői 1.Az egészségügyi szolgáltatók versenyeznek 2.Az egészségbiztosítók versenyeznek 3.Co-payment alkalmazása 4.Az állami beavatkozás csak a piac negatív hatásainak fékezésére szolgál

Trendek, amik 2014-ben átformálták az egészségipart 1.A társadalom elöregedése re a fejlett országokban 60 év felettiek elérik a társadalom 32%-át 2.A feltörekvő piacok növekedése – Kína, India, Brazília 3.A szabályozás erősödése 4.Az egészségipar konszolidációja (M&A) 5.Konzumerizáció - a személyes eszközökre való fejlesztés, testre szabások