A környezetvédelem, munkavédelem és műszaki biztonság területén végrehajtott hatósági szervezeti átalakítások, ezek várható hatása a hatóságok működésére és a vállalkozások adminisztratív/pénzügyi terheinek csökkentésére; további tervezett intézkedések Dr. Pilz Tamás főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály Miniszterelnökség

2 1. A területi államigazgatás évi integrációjának előzményei I. A Kormány novemberében döntött az Államreform Bizottság felállításáról, célként meghatározva, hogy az állam működésének részletes felülvizsgálatával és a szükséges változtatások meghozatalával Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb államává válhasson. A Kormány kiemelt célkitűzése az Államreform programmal a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése.

3 2. A területi államigazgatás évi integrációjának előzményei II. Az Államreform kiemelt fontosságú területei Az állami humántőke reformja Az állami szolgáltatások reformja Az állami ügyintézés reformja A területi közigazgatás átalakításának folytatása A jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata

4 3. A területi államigazgatás évi integrációjának előzményei III. A kormányhivatalok feladatainak újraértelmezése csak a szervezet megújítása mellett elképzelhető. A korábbi kormányhivatali szerkezet a kettős irányítás és a szakigazgatási szervek önállóságának követelményei szerint alakult ki, amely teljességgel atipikus a magyar államigazgatás rendszerében. A kormányhivatal vezetőjének, a kormánymegbízottnak a szerepe csak a feladatok ellátásához szükséges erőforrások biztosítására korlátozódott. A területi államigazgatás integrációja részben mennyiségi (külső integráció), részben minőségi (belső integráció) változtatásokat takar. A fő cél a kormányhivatali integráció bővítése, melynek a lehető legteljesebb mértékben le kell fednie a területi államigazgatást.

5 4. A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához szükséges újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat A Korm. határozat részletesen meghatározta a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálásra kerülő területi államigazgatási szerveket és átvételre kerülő feladatokat. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok teljes szervezetükkel kerültek integrálásra a kormányhivatalokba. Átvételre kerültek továbbá: a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságainak családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai, az OEP területi hivatalainak baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség és keresőképtelenség vizsgálatával összefüggő feladatai, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezési feladatai. A Korm. határozat részletesen meghatározta továbbá az egyes tárcák feladatait az integrációval összefüggésben, illetve ezek ütemezését.

6 5. Az integráció tényleges megvalósítása (2014. december április 1.) március 3-án elfogadásra kerültek az Országgyűlés által az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2329. számú, valamint a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3115. számú törvényjavaslatok. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi VI. és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi VIII. törvény által összesen 62 törvény került módosításra. Az átalakításhoz szükséges kormányrendeletek tekintetében a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága koordinálásában egy összefogott előterjesztés készült, amely terjedelme az 1350 oldalt is meghaladta, érintette mind a szervezeti, mind a szakmai szabályozást. Az előterjesztést a Kormány március 18-ai ülése fogadta el, kihirdetésére március 30- án és 31-én került sor. Kiadásra került a 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról, valamint kiadásra kerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok új alapító okiratai is.

7 6. Az integráció hatásai számokban 2 törvény, 11 kormányrendelet 9 miniszteri rendelet, 2 kormányhatározat és 3 miniszteri utasítás 74 átadás-átvételi megállapodás, valamint 44 költségvetési megállapodás a kormányhivatalok és az érintett központi hivatalok között április 1-jével átvett, folyamatban lévő ügyek száma: ügy Az átvett, hatályos szerződések száma (ide nem értve a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő szerződéseket): 839 Az átvett, lakáscélú állami támogatásokat tartalmazó szerződések száma: Az átvett, lakáscélú állami támogatási szerződésekből eredő követelések összege: 31,5 Milliárd Ft Az átvett, különálló (önálló helyrajzi számú) ingatlanok száma: 83 Közös használatú ingatlanokban átvett irodák száma: 386 Átvett, folyamatban lévő peres eljárások száma: 1046 Átvett, folyamatban lévő közbeszerzési eljárások száma: 10 Átvett uniós projektek száma: 21

8 7. Az integráció hatásai I. Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek A 10 környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a székhelyük alapján 10 megyei kormányhivatalhoz (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár, Vas) került integrálásra A gyulai kirendeltségből a Békés Megyei Kormányhivatalban önálló környezetvédelmi és természetvédelmi főosztály került kialakításra. Összességében tehát 11 kormányhivatalban működik Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály. A korábbi megyén belüli (a vízügyi igazgatóságok miatt a vízgyűjtő területekhez igazodó) illetékességi határok a megyei illetékességi határokhoz kerültek illesztésre. 7 megyei kormányhivatal - Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Pest – működteti a regionális laboratóriumokat.

9 8. Az integráció hatásai II. Munkavédelmi-és munkaügyi szakigazgatási szervek Az integrációt követően a munkaügyi szervek közül a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek, valamint a munkaügyi központok a Foglakoztatási Főosztályokba integrálódtak. A főosztályok osztályszerkezetéről elmondható, hogy a 20 fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében 14 kormányhivatalnál egységesen 4 osztály képezi a Foglalkoztatási Főosztályt. 6 kormányhivatalban - Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest Főváros, Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Veszprém - a Foglalkoztatási Főosztályokon belül 3-6 osztály található, igazodva az adott megye speciális adottságaihoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz az integrációt megelőzően szakigazgatási szervként tartozó munkaügyi kirendeltségek osztály szintű szervezeti egységként - Foglalkoztatási Osztály - integrálódtak a járási hivatalokba.

10 9. Az integráció hatásai III. Területi műszaki biztonsági hatóságok Az integrációt megelőzően 7 kormányhivatal - Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén, Budapest, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar - mellett működött szakigazgatási szervként területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság április 1-jét követően a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságok a székhelyük szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalok Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályaiba integrálódtak. A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok atipikus illetékességgel rendelkeznek, mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban, illetőleg műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban illetékességi területük általában 3 megyére terjed ki. Budapest Főváros Kormányhivatala és a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területe a két eljáráscsoport esetében differenciált. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia- ipari építésügyi eljárásokban Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területére terjed ki. A Fejér Megyei Kormányhivatal illetékessége műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia- ipari építésügyi eljárásokban Fejér megyére - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint Veszprém megyére, Komárom-Esztergom megyére terjed ki.

Az integráció szervezeti, személyügyi hatásai Az integráció keretében közel 2100 kormánytisztviselő került átvételre a kormányhivatalokhoz, 86 %-uknak nőtt az illetménye a magasabb kormányhivatali illetménykiegészítéssel (35 %). Az átvétel napjától a feladatok ellátása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetén belül is változatlanul folyik. Az átvételre kerülő feladatokat a munkatársak a már működő informatikai szakrendszerekkel végzik az integrációt követően is, a szakrendszereket a szakmai irányító minisztériumok maguk vagy központi hivatalok útján üzemeltetik a kormányhivatalok számára. Megszüntetésre kerültek a szakigazgatási szervek, megyei szinten főosztályok és osztályok, a járási hivatalokban osztályszerkezet került kialakításra. A feladat- és hatáskörök címzettje a kormánymegbízott, illetve a járási hivatalvezető lett (megyei, illetve járási szinten valamennyi feladat egyértelmű felelőseként).

Szakmai eljárásokra vonatkozó képesítési követelmények egyszerűsítése A Kormány kiemelt törekvése, hogy a hatósági eljárásokban – feltétlenül szükséges szakértői kapacitás megtartása, fejlesztése mellett – az általános szabályok alapján végrehajtható, egyedi szakértelmet nem igénylő eljárásokban visszaszorításra kerüljön a szükségtelen ágazati specializáció. Módosításra került a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet. A közszolgálati tisztviselők számára lehetséges immár a munkaügyi átjárhatóság a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok között, illetve megszüntetésre került a munkakörök túlzott specializációja. Az egyes szakterületek tekintetében megfelelően rugalmasan kerültek meghatározásra a szükséges szakképesítések, hogy azokat – az eddigiekkel ellentétben – a hasonló szakképesítéssel, végzettséggel bíró kollégák is elláthassák.

Hatósági eljárások egyszerűsítése Az integráció egyik fontos hatása, hogy egyszerűsítette a hatósági eljárásokat. Az integráció előtt a kormányhivatalok (és a járási hivatalok), túlnyomórészt a szakhatósági modell szerint folytatták le az eljárásaikat. A belső szervezeti integrációval összefüggésben a kormányhivatalok eljárásaiban a szakhatósági modell helyébe a Kormány döntése alapján egy új, egyszerűbb eljárási forma, az integrált eljárási modell lépett. Az integrált eljárási modellben is vizsgálni kell mindazon kérdéseket, amelyeket a szakhatósági eljárási modell szerint vizsgálni kellett. Az ügyintézés egyszerűsödik, a formalizált eljárási cselekmények száma csökken (pl. szakhatóság megkeresése, hivatalos egyeztetések, szakhatósági állásfoglalás, stb.), a tényleges ügyintézéshez szükséges időtartam is mérséklődik. Az integrált eljárási modell mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára érezhető módon egyszerűsíti és rövidíti a kormányhivatali eljárásokat.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai irányítása A április 1-jei integrációt követően alapvetően megváltozott a szakmai irányítás rendszere. A kormányhivatalok szakmai munkáját közvetlenül a miniszterek irányítják. A szakmai irányító minisztériumok elsősorban a minisztériumok államtitkárai útján irányítják a kormánymegbízottak munkáját. Az integrációt követően a korábbi szakmai irányító központi hivatalok már nem látnak el szakmai irányítói feladatokat, kizárólag közreműködhetnek a minisztériumok szakmai irányítói feladatainak végrehajtásában.

Az integráció szakmai hatásai Valamennyi szakmai és funkcionális feladat fő felelőse a kormánymegbízott, illetve a járási hivatalvezető lett. A szakigazgatási szervek integrálódásával az ágazati szakmai irányítással való együttműködés a szakigazgatási szerv vezetője helyett a kormánymegbízottnak a felelőssége Az egységes feladat- és hatáskör biztosítja az erőforrások járási szinten történő hatékonyabb felhasználását és az átvett feladatok folyamatos ellátásának biztosítását a járás valamennyi települése számára. A szakhatósági eljárások megszüntetése kiterjed mind a kormányhivatali szervezetrendszeren belül működő, jelenlegi szakigazgatási szervekre, mind az integrálásra kerülő szervekre, valamint a kormányhivatalokhoz kerülő egyéb feladatokra is. A szakhatósági rendszer átalakításának az állampolgárokra, az ügyfelekre nézve számos előnye van: Csökkentek az adminisztratív terhek és költségek, valamint az ügyintézési határidők, Egy-egy bonyolultabb, több hatóságot érintő ügy elintézése is egyszerűbbé vált.

Az integráció költségvetési hatásai Szervezet Átadásra kerülő évi előirányzat (9 hónap) évi szintrehozás (3 hónap) Környezetvédelmi felügyelőségek Magyar Államkincstár Országos Egészségbiztosítási Pénztár Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Összesen A bányakapitányságok esetében ezer Ft felügyeleti díj bevétel kerül átadásra éves szinten (2016-os évre tervezve).

Az integráció személyügyi hatásai A kormányhivatali vezetői létszám a felére csökkent A 4370 vezetői munkakörből (ebből 2015 márciusában betöltött vezetői létszám fő) vezetői munkakör maradt, ami a korábbi vezetői munkakörök 52 %-át jelenti mindösszesen. Országosan havi 121 Millió Ft-os, éves szinten 1,45 Mrd Ft-os illetmény- megtakarítás keletkezett. A járási garantált illetmény megszüntetése összesen 2616 kormánytisztviselőt érintett, ugyanakkor esetükben a járási hivatalok vezetői éltek az illetményeltérítés lehetőségével.

A kormányhivatali szervezetrendszer előtt álló feladatok és kihívások Állami rezsicsökkentés Bürokrácia- csökkentés

Állami rezsicsökkentés A Kormány az állampolgárok véleményének és javaslatainak felhasználásával kívánja megvalósítani a 10 Mrd forint összegű állami rezsicsökkentést, azaz az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségek enyhítését. A lakossági konzultációban közel kérdőívet töltöttek ki kérdőív került kitöltésre a vállalkozásokra vonatkozóan. Az előzetes egyeztetések és felmérések alapján az állami rezsicsökkentés eredményeként közel 1,2 milliárd Ft maradhat a vállalkozásoknál a fenti tételek figyelembe vételével. Az előzetes felmérések alapján a legnépszerűbb állami rezsicsökkentő javaslatok következdők: Eltulajdonított, ellopott igazolvány pótlása, Családi állapot változása miatt történő névváltozással összefüggő okmánycsere, Hatósági erkölcsi bizonyítvány,Adóhatósági igazolás kiállítása,Cégiratok készítése, Üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárások díjmentessé tétele.

Bürokrácia-csökkentés I. általános eljárási szabályok egyszerűsítése, engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, ügyintézési határidők csökkentése, egyes hatósági ügyeket érintő speciális jogszabály-módosítási javaslatok A javaslatcsomagban jelenleg 109 törvény módosítása szerepel. A közigazgatási bürokráciacsökkentés módszerei az alábbi fő kategóriákba sorolhatók:

Bürokrácia-csökkentés II. az általános eljárási szabályok egyszerűsítése Az eljárás felfüggesztésére lehetőséget biztosító körülmények radikális csökkentése. A belföldi jogsegély során megszűnik a papír alapú kommunikáció. Az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt kormányrendelet nem állapíthat meg, erre kizárólag törvényi szinten lesz lehetőség. Megszüntetésre kerül az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége. A másodfokú hatóság a tényállás tisztázatlansága miatt nem utasíthatja új eljárás lefolytatására az első fokú hatóságot, hanem saját eljárásában folytatja le a szükséges bizonyítási eljárást, és hoz jogerős döntést. Új jogintézmény, a függő hatályú döntés, mely biztosítja és igazolja az ügyfél számára, hogy ha a hatóság 2 hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság.

Bürokrácia-csökkentés III. Engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben elérhető egyszerűsítés: kiszámítható időpontban megkezdhető tevékenység (a bejelentést követően), formai okok miatt nem húzódhat el az eljárás (eljárási cselekmények helyett hatósági ellenőrzés), alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik. A korábban engedélyhez kötött tevékenység bejelentési eljárássá alakul át. A függő hatályú döntéssel kiegészülve az egyes tevékenységek jellegétől függően a hatósági kontroll differenciált, hármas tagozódású rendszere alakul ki: engedélyezés a magas szintű előzetes hatósági kontrollt igénylő esetekben, 2 hónapon belül garantált jogosultságszerzés a hatóság hallgatása vagy az eljárás elhúzódása esetén, bejelentéshez kötött jogosultságszerzés az ellenérdekű ügyfelek részvétele és magas szintű közérdek védelmének szükségessége esetén.

Bürokrácia-csökkentés IV. Példák és lehetőségek a bürokrácia-csökkentésben A törvényjavaslat alapján az alábbi eljárások vonatkozásában csak bejelentési kötelezettség állna fenn: A csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatása; az összes névjegyzékekbe való felvétellel kapcsolatos eljárás (pl. ingatlanvagyon-értékelő, munkabiztonsági szakértő,); állatpanzió és állatmenhely létesítése; szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatása; adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatása; utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatása; További javaslatok, célok: a törvénymódosító javaslatcsomag több mint 100 hatósági eljárás ügyintézési határidejének csökkentésére tesz javaslatot az erkölcsi bizonyítvány kiváltása a hatóság elektronikus adatkérési lehetőségével a külföldön lévő magyar állampolgárok hazai anyakönyvezésével kapcsolatos hatósági eljárás felgyorsítása

24 Köszönöm a megtisztelő figyelmet !