BME Üzleti gazdaságtan Andor György

BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

BME 20133ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME ›Portfólió alapműveletek –„Sima” számtani átlag: ›E(r), λ, α, ›β –Négyzetösszeg: ›σ(ε) –Egyéb összefüggések: 20134ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5 ›Vállalat – részvénytársaság ›Korai kapitalista vállalat –Tulajdonos-menedzser –Saját vagyon, teljes felelősség 7 Vállalati pénzügyek alapjai 7.1 Részvénytársaság

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6 ›Részvénytársasági forma –Tömegtermelés előretörése, amihez hatalmas tőkekoncentráció kellett. –Üzlettársak kellettek, aminél problémát okozott az egyetemleges felelősség. –E probléma áthidalására jött a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. ›Csak részvényeik (név)értékének mértékéig van felelősségvállalás, és ez alapján van az „osztozkodás” és a „szavazás” is. ›Jogi személy, kétoldalú szerződések sokasága ›Szétválik a tulajdon és a menedzselés

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7 ›Az „igazi” tulajdonosok a részvényesek ›Alapcéljuk: a részvényesi gazdasági jellegű hasznosság, azaz a részvényesi érték maximalizálásá –Az osztalékok és részvényárfolyam együttes maximalizálása Részvényesi érdek tökéletes képviselete

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 ›A vállalati döntések lehetnek –Profitalapúak –Etikai alapúak ›Két okból utasíthatunk el egy üzleti lehetőséget –Mert várható profitja, NPV-je negatív –Mert etikailag vállalhatatlan ›Üzleti etika (mint öncélú etika) –Szervezet dolgozóival szembeni méltányos, lojális viselkedés –Illegális tevékenységek kerülése (megvesztegetések, hamisítások, adócsalások stb.) –Fogyasztók vagy vállalati partnerek becsapásától való távolmaradás –Környezetszennyezéssel elkerülése

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 ›Értékközpontúság –Kifejezetten profitmaximalizáló részvényesi hozzáállás ›Érintettközpontúság –A gazdasági jellegű célok mellett egyéb, etikai jellegű célok is megjelennek ›Fogyasztók; ország, régió; alkalmazottak; beszállítok; stb. ›A közgazdasági alap-megközelítéshez illeszkedő, homo oeconomicus jellegű részvényes tisztán értékközpontú tulajdonos.

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 ›Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma –A részvényesek a vállalat hétköznapi üzletvitelében nem vesznek részt. Inkább átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét menedzsereknek. –A tulajdon és a menedzselés elválik egymástól. Ez természetesen feszültségeket szül, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs érdekazonosság. (Erről szól a képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma.)

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 ›Részvényesi érdek tökéletes képviselete –A képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének alapvető feltétele. –Erre többféle megoldás is adódik ›Különböző ellenőrző szakértők alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság, belső ellenőrzések, külső auditor cégek stb.) ›Célirányos belső motivációs rendszerek (pl. részvényárfolyamokhoz kötött prémiumok) ›Menedzserek kiválasztása és lecserélése –Alapvető feltételezés, hogy a vállalati döntések mögött a részvényesi érdek tökéletes képviselete áll.

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12 ›A részvényesi érdek tökéletes képviseletével a vállalati gazdasági elemzések célja csak a részvényesi célhoz tapad. –A vállalat működését adózás, hitelfelvétel-kamatfizetés-törlesztés és természetesen a bérek, bérleti díjak (alapanyagok, beszállítói kifizetések stb.) után tekintjük. –Mi marad a bevétel ezekkel való csökkentése után? –A „maradékok” a várható ›részvényesi szabad pénzáramlások vagy ›részvényesi nettó pénzáramlások Releváns pénzáramlások

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13 ›Minden adó utáni értelem –Amikor a részvényes profitot maximalizál, ezt értelemszerűen adózás utáni értelemben teszi. –A szabad vagy nettó pénzáramlások is minden adó utáni értelműek.

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14 ›Minden befektető a piaci portfóliót tartja kockázatos portfólióként. ›Azaz piaci portfóliót tartó részvényeseket tételezünk fel. ›Ekkor viszont a részvényesek tőkéjük rendelkezésre bocsátásáért a CAPM szerinti tőkeköltségek fogják tekinteni: Piaci portfóliót tartó részvényesek

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15 ›Egy-egy részvényes a teljes vagyonának mindig csak kis részét tartja az adott vállalat részvényeiben. ›A piaci portfólió a diverzifikálási környezet –Egy diverzifikált vállalat a részvényes számára egyáltalán nem értékesebb, mint egy nem diverzifikált. –Ekkor a vállalati szintű diverzifikáció értéktelen. ›Legalábbis, mint kockázatcsökkentő lehetőség…

BME 7.2Osztalékközömbösség ›A) A részvényesi szabad pénzáramlások az összes bevétel és az összes költség különbségei, a „maradékok”. ›B) A részvényesi érték tekintetében valójában az osztalékok (és az árfolyamok) a meghatározók. ›Vajon a szabad pénzáramlások és az osztalékok azonosak? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME ›A válaszhoz az osztalékközömbösség elve vezet el. –Osztalékközömbösség ›A részvényesi érték szempontjából az osztalékfizetési döntések közömbösek. ›Azaz az, hogy mikor fizetik ki a vállalat szabad pénzáramlásait. ›Másként: fennállása esetén a részvényes vagyoni helyzete semmit sem változik osztalékfizetéskor ahhoz képest, mintha nem lett volna osztalékfizetés, illetve ha az osztalékfizetés kevesebb vagy több lett volna ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME ›Osztalékközömbösség fennállásának feltételei: –A részvényesi érdek tökéletesen képviselt –Nincsenek tranzakciós költségek –Hatékony a tőkepiac –Torzításmentes az adórendszer ›Részvényesi érték – vállalati érték ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME ›Most válaszoljuk meg a korábban otthagyott kérdést: a szabad (vagy nettó) pénzáramlások vajon azonosak-e az (adózás utáni) osztalékokkal? ›Furcsa válasz: általában nem, azonban értékük, PV -jük, NPV -jük igen: ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21 ›Alapkérdés: Milyen hatása van a részvényesek vagyoni helyzetére, ha egy vállalat megváltoztatja finanszírozási hátterét, tőkeszerkezetét! ›Csak két alapvető forrás –Részvény: E részvényesi tőke –Hitel (kötvény): D hitelezői tőke –Ezek várható hozamának (kamatának), kockázatának és értékének változását követjük végig. 7.3 Finanszírozás-közömbösség

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22 ›Induljunk ki abból, hogy a vállalat üzleti tevékenysége során megtermelt profitok a részvényeseket és a hitelezőket illetik. –A vállalat üzleti tevékenységét, az eszközök működtetése jelenti. Ez F n pénzáramlásokat hoz (még a kamatok előtt). ›Ezek a vállalati szabad (vagy nettó) pénzáramlások. ›Az így értelmezett üzleti tevékenység értéke V –Ez a vállalati eszközök értéke –Ezen osztozkodnak a részvényesek és a hitelezők:

BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23 ›A tőkeszerkezetet a D/E -vel, a tőkeáttétellel jellemezzük. –Ezt a vállalatok szabadon alakíthatják. ›Pl. osztalékfizetéssel illetve részvénykibocsátással-visszavásárlással, valamint hitelfelvétellel vagy hitelvisszafizetéssel. ›A vállalat üzleti tevékenységének profitja (NPV-je) nem függ működési forrásainak szerkezetétől. –Az ezen való osztozkodás ezt nem befolyásolja. –Azaz V legyen a D/E aránytól független, állandó.