Két kincslelet a népvándorlás korából

A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. Figyelem! A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. A szilágysomlyói és nagyszentmiklósi kincslelet 4- 4 emléke képezi a számonkérés tárgyát. A zéró morféma (Ø) jellel ellátott diakockákon szereplő emlékek kizárólag az anyag együtt-látása miatt kerülnek bemutatásra, azokat nem kell megtanulni, ahogy azt sem, hogy hol, melyik gyűjteményben található az adott tárgy. /Ahogy a múzeumi katalógusszámot sem/ A látható motívum, alkalmazott technika és a hozzávetőleges datálás viszont kell!

A végnapjait élő Nyugat- Római Birodalom: a IV- V A végnapjait élő Nyugat- Római Birodalom: a IV- V. század folyamatai vezetnek ide. A hunok a 350- es években hajtják teljesen az uralmuk alá a Kárpát- medencét

V. - VI század: nyugaton „barbár királyságok” alapulnak, a Kárpát- V.- VI század: nyugaton „barbár királyságok” alapulnak, a Kárpát- medencét a longobárdok és a gepidák uralják. A gepidák népe a keleti germán népek családjából ered, ezt tudni kell! Utánuk következik az Avar Kaganátus ideje.

Az avar nép indoeurópai eredetű népcsoport volt, származásuk nem teljesen tisztázott, valószínűleg Kis- Ázsiából érkeztek a Kárpátok vidékére. Az avar a magyarokhoz hasonlóan lovas nép volt, használták a kengyelt, páncélos nehézlovasságuk mintául szolgál a bizánci seregnek. A Volgán átkelve Kr .u. 567- ben birtokba vették a Dunától keletre eső területeket, (szövetségben a langobardokkal) 570- re pedig a volt Pannonia provincia teljes területét. Ettől fogva 620 körülig az arany ékszerkészítés van túlsúlyban. A halotti rítusban a lovastemet- kezés a leggyakoribb, igyekszenek Bizánc pompáját imitálni.

Ø fekete gránátkő befoglalással, Hold- Nap- szimbolika; a csüngőknek mindig tulajdonítottak egyfajta rontásűző szerepet Ø Szkír nyaklánc a bakodpusztai leletből (MNM), V. szd. közepe

Ø Bakodpusztai lelet, oroszlánfejes karperecek (MNM), 375 k. Szkír mesterek munkája, trébeléssel, véséssel, gránátkő berakással készült Készítőjének technikai felkészültségét jól mutatja a fölső részen látható csapolt forgáspont kivitelezése Ø Bakodpusztai lelet, oroszlánfejes karperecek (MNM), 375 k.

Szilágysomlyói lelet, no. 7: Valens császár érme (díszmedál) 9 solidus súlyú, széles foglalat: nyakban hordásra használták, gepida főrangúé lehetett. Hatlovas fogat az egyik oldalán. Több gepida ötvös készíthette a lelet darabjait, ez fontos, nem egy időben készültek, hanem a IV- V. szd fordulóján Szilágysomlyói lelet, no. 7: Valens császár érme (díszmedál) (Bécs)

A hátoldalon lovas portré és >Gloria Romanorum< felirat: ‘Dicsőség Rómának’  a Római Birodalom hatalmi reprezentációja az előkép, ezt utánozzák. Ø Szilágysomlyói lelet, no. 12: Valens császár érme után készült utánzat (Bécs)

Szilágysomlyói lelet, no. 45: császárfibula (MNM) A tógaszerű ruházat mellkas előtti vagy jobb vállon való összepántolására használták Közepén óriás ónixkő IV. század vége

A szilágysomlyói díszlánc

52 db függő: fegyver és munkaeszköz 52 db függő: fegyver és munkaeszköz. A felettük való uralom kifejezésére, középütt füstkvarc gömb  rontáselhárító funkció Szilágysomlyó, díszlánc: IV. század vége, V. század eleje

Szilágysomlyói lelet, no. 46-47: oroszlános kengyelfibula (MNM) Finom véséssel, trébeléssel készült, ahogy a következő 2 tárgyunk is.

Ø Szilágysomlyói lelet, no. 50-51: tengeri csikóhalas kengyelfibula (MNM) Ø

Szilágysomlyói lelet, no. 54-55: lépcsős fejű kengyelfibula (MNM) Ø

A Nagyszentmiklósi kincs 7. sz. korsó (Bécs, Kunsthistorisches Museum) Rajta medallionban: az ún. elragadási jelenet látszik. Egy felemelkedő griffet látunk, amit egy ember táplál a kezével felemelt tálból. Bal kezében növénycsokrot tart. 700- as évek közepe

Nagyszentmiklósi kincs (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 2. sz. korsó Az előzőnél későbbi készítésű, a medallionok keretezése és a zártabb, geometrikus díszítés árulja el ezt. Négy jelenet látható rajta, a felénk néző oldalon a győztes fejedelmet látjuk. (+ vadászjelenet, elragadási jelenet és állatküzdelem) 700- as évek közepe Szasszanida lovas uralkodó- ábrázolás az előkép.

Az előbbi (2- es számú) korsó két másik jelenete. Bal oldalt az „égi vadász”, jobb oldalt az „állatküzdelem” a medallionban. A bal oldalin a hátranyilazó figura alatt található mítikus lény a az asszír szobrászatban már látott lamasszú- hoz, emberfejű, szárnyas bikatestű állathoz hasonlít  az avar mester által figyelembe vett keleti előkép kétségtelen.

Nagyszentmiklósi kincs 19. sz. szilke Az ivóalkalmatosság megint másik mester műve. A sűrű indafonat a későbbi, 800- as évekbeli készítést jelez. Ø

Nagyszentmiklósi kincs, a híres bikafejes ivócsanak Nagyszentmiklósi kincs, a híres bikafejes ivócsanak. Trébeléssel és finom véséssel készült. 800- as évek vége.

Pécs városának híres- neves Zsolnay kútja Pécs városának híres- neves Zsolnay kútja. A Zsolnay- manufaktúra gyártotta az eozinmázas kerámiából készített vízköpő bikafejeket, amiket az előző diakockán látott darabja a nagyszentmiklósi kincsnek ihletett. Ø

Egyik első föltűnése a görögkeresztnek az emlékanygban Egyik első föltűnése a görögkeresztnek az emlékanygban. Bizánci hatás lehet az oka. Ø Nagyszentmiklósi kincs (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 10. sz. csésze

Szerkesztette: Vasuta Zsolt A képanyag túlnyomó része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagai közül származik. A jogtulajdonos Szakács Béla Zsolt tanszékvezető professzor.