Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Munkaszervezési ismeretek
Advertisements

A jog Önt védi. Mi az Ön jogait.
Az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatokról
2014 MUNKAJOGI ELŐADÁS.
Az Új Munkatörvénykönyv Tervezete
A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 2013

Az új Mt. munkaidőre vonatkozó szabályai
Átirányítás, kiküldetés, kirendelés Szombathely,
MILYEN TÍPUSÚ KÁROK TARTOZNAK AZ ÚJ ÜGYVEZETŐI FELELŐSSÉG KÖRÉBE?
Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II.
Szállítmányozási és fuvarozási szerződés
Szakmai kártérítési felelősség magán- egészségügyi sajátosságai A felelősség bárkit levetkőztet.
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége
Kártérítési felelősség
2010. december Dudás Katalin
HM Tervezési és Koordinációs Főosztály Légügyi Osztály
Baleset, munkabaleset. Munkabalesetek kivizsgálása.
Felelősség, termékfelelősség
Munkaidő és pihenőidő A Munka Törvénykönyve szabályai különös tekintettel a mezőgazdaság sajátosságaira.
14. Tétel Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok.
Kártérítési felelősség
1 Foglalkoztatási formák, díjazásuk Munkaidő és a kapcsolódó nyilvántartások november 23. Gottgeisl Rita.
A Munka törvénykönyve és az új Ptk. összefüggései,
A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V
Mediátor képzés Kártérítés.

Eötvös Loránd tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
2014. június 05. Budapest dr. Rácz Réka
A Munka törvénykönyve és az új Ptk. összefüggései,
BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM
Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai.
Képzés, továbbképzés. Milyen képzésre jogosult a köztisztviselő? Jogosult az előmenetelhez szükséges képzésben részt venni. Köteles a központilag vagy.
A Munka törvénykönyve a mindennapokban és az ügyvédi gyakorlatban
A MUNKAVÁLLALÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI
A bedolgozói munkaviszony (jogviszony) fogalma, létesítés szabályai, a munkavégzés helye, a munkáltató utasítás joga, bérezés.
Előadó: dr. Kártyás Gábor
Gyógyszertári üzemvitel A gyógyszertári tevékenységgel, ill. a működésével kapcsolatos szakmai és egyéb üzemviteli ismeretek: Egészségügyi szervek és intézmények.
A munka- és pihenőidő szabályai XI. Fejezet. Fogalmak 86. § Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a.
Az orvosi „műhiba” perek bírói gyakorlata. I. Rövid bevezető Mi minősül műhibának? 1. Jogszabályi alap: Ptk.339.§, évi CLIV. törvény (Eü. törvény)
Az új Munka Törvénykönyve 2012:I. tv április 20.
VÁLLALKOZÁSOK MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA. Jogi szabályozás (Ptk. szerint) A kártérítésről: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”
 6:142. § Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért  Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül.
2011. ÉVI CV. TÖRVÉNY EGYES MUNKAÜGYI TÁRGYÚ ÉS MÁS KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK JOGHARMONIZÁCIÓS CÉLÚ MÓDOSÍTÁSÁRÓL A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII.
MUNKAJOG – 10. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.
Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 9. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK.
Munkaidő 2. előadás Előadó: dr. Takács Gábor
A Polgári törvénykönyv vállalkozásokat érintő legfontosabb változásai Előadó: Dr. Halmos András ügyvéd 3300 Eger, Széchenyi u. 2.
Munkajogi ismeretek.
MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 9. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.
MUNKAJOG – 11. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. 1. A felelősség feltételei 2. A károk típusai 3. Kártérítés szabályai.
A MUNKAVÁLLALÓ KÁRFELELŐSSÉGE. 1. A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉS RENDSZERE 2. FELRÓHATÓSÁGON ALAPULÓ FELELŐSSÉG 3. OBJEKTÍV FELELŐSSÉG 4. KÁRIGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE.
A szabadságra vonatkozó szabályok XI. Fejezet Weberné dr. Erős Anikó Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv.
15. Az eladók foglalkoztatása
MUNKAIDŐ 2. rész.
Nők az új Munka Törvénykönyvében
Előadó: dr. Takács Gábor
A munkaidő beosztása a 2003/88/EK irányelv tükrében
MUNKAJOG – Kártérítés Dr. Csőke Rita
Mindennapok munkajoga – 8. Dr. Csőke Rita
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
Mindennapok munkajoga – 9. Dr. Csőke Rita
Tanuljuk együtt az új Mt-t!
Munkajog – 10. Dr. Csőke Rita
Munkaidő 2. előadás.
Dr. Pál Lajos ügyvéd A munkaidő megszervezése Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Budapest, november.
Krity Csilla Katolikus Pedagógiai Intézet
PIHENŐIDŐK.
A munka díjazása.
Előadás másolata:

Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

A mai program:  Ami elmaradt az előző óráról: Röviden a szabadságról – munkajogi értelemben  És áttérünk a felelősségre 2

A szabadság 3

Szabadságok fajtái  Alapszabadság  Pótszabadságok  Betegszabadság  Fizetés nélküli szabadság 4

Az alapszabadság  A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.  Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap.  A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. 5

Leggyakoribb pótszabadságok  Életkor alapján:  A munkavállalónak éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság  16 év alatti gyermekek alapján:  1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap.  Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap  „Apanapok”:  Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.  Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap  Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra  Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kel figyelembe venni. 6

A szabadság kiadása 1.  A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató.  A munkavállaló igénye szerinti rész:  Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni.  Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.)  Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.)  Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 7

A szabadság kiadása 2.  Egyébként:  A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.  A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 8

A szabadság kiadása 3.  A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.)  A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. 9

A szabadság kiadása 4.  A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,  b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,  A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.  A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 10

A munkajogi felelősség 11

Egy kis alapozás a Ptk-ból (Ptk. 6:518-6:534.§)  A kárfelelőség Ptk-beli főszabálya:  Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A kárfelelősség alapvető feltételei:  Jogellenes magatartás, felróhatóság  Kár bekövetkezése  Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között  A kár mértékének bizonyítása 12

Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: Jogellenes magatartás, felróhatóság  Minden kár jogellenes, kivéve ha a károkozó  a károsult beleegyezésével okozta;  a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;  szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben;  jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. 13

Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: A kár fajtái, mértéke, ok-okozati kapcsolat  Kár bekövetkezése  a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés ;  b) az elmaradt vagyoni előny ; és  c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek.  Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között  Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.  A kár mértékének bizonyítása  A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.  Káron szerzés tilalma 14

A károsult kötelezettségei  A károsultat  kármegelőzési,  kárelhárítási és  kárenyhítési kötelezettség terheli.  Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (kármegosztási szabály)  Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. - Kármegosztás  Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 15

A munkáltató felelőssége az Mt-ben Mt § 16

A munkáltató kártérítési felelőssége 1.  A Ptk. imént tárgyalt általános rendelkezéseinél szigorúbb a felelőssége.  Lényegében objektív felelősség, kimentési lehetőségekkel.  A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása.  A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. 17

A munkáltató mentesülése a kártérítési felelősség alól 1.  Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy  a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia é s nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy  b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 18

Mentesülés a munkáltatói felelősség alól 2.  Mi van az ellenőrzési körében? – amire tényleges ráhatása van (eszköz, munkavállaló, eljárás, stb.)  Relatív fogalom  Ami a munkáltató utasításadási jogával vagy ellenőrzésével elhárítható, az bizonyára az ellenőrzési körben van, vagyis a munkáltató minden esetben felel érte, nem mentheti ki magát teljesen.  Ha ellenőrzési körön belül történik a kár, akkor a felelősség akkor is fennáll, ha nem volt előre látható a kár, vagy az nem volt elhárítható. 19

Mentesülés ellenőrzési körön kívüli károk esetén  Az ellenőrzési körén kívül is csak akkor mentesül a munkáltató, ha  bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia  nem volt előre látható  amivel a közfelfogás szerint nem kell előre kalkulálni, (absztrakt, általános veszélyek, elvi lehetőségek)  de nem ilyen, ami az adott területre jellemző, ismert, tervezhető kockázat  nem a kárra vonatkozik az előreláthatóság, hanem arra, hogy az adott körülmény bekövetkezik.  ÉS  nem volt elvárható, hogy elhárítsa  Általános elvárhatóság - „az adott helyzetben általában elvárható”  Elhárítás: lényegben objektív, hogy az adott szakmában mi hárítható el. A technika adott szintje lehetővé teszi-e. 20