Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK
A mai program: Ami elmaradt az előző óráról: Röviden a szabadságról – munkajogi értelemben És áttérünk a felelősségre 2
A szabadság 3
Szabadságok fajtái Alapszabadság Pótszabadságok Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság 4
Az alapszabadság A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap. A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. 5
Leggyakoribb pótszabadságok Életkor alapján: A munkavállalónak éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság 16 év alatti gyermekek alapján: 1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap. Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap „Apanapok”: Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kel figyelembe venni. 6
A szabadság kiadása 1. A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató. A munkavállaló igénye szerinti rész: Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.) Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.) Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 7
A szabadság kiadása 2. Egyébként: A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 8
A szabadság kiadása 3. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. 9
A szabadság kiadása 4. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 10
A munkajogi felelősség 11
Egy kis alapozás a Ptk-ból (Ptk. 6:518-6:534.§) A kárfelelőség Ptk-beli főszabálya: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A kárfelelősség alapvető feltételei: Jogellenes magatartás, felróhatóság Kár bekövetkezése Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között A kár mértékének bizonyítása 12
Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: Jogellenes magatartás, felróhatóság Minden kár jogellenes, kivéve ha a károkozó a károsult beleegyezésével okozta; a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. 13
Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: A kár fajtái, mértéke, ok-okozati kapcsolat Kár bekövetkezése a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés ; b) az elmaradt vagyoni előny ; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. A kár mértékének bizonyítása A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Káron szerzés tilalma 14
A károsult kötelezettségei A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (kármegosztási szabály) Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. - Kármegosztás Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 15
A munkáltató felelőssége az Mt-ben Mt § 16
A munkáltató kártérítési felelőssége 1. A Ptk. imént tárgyalt általános rendelkezéseinél szigorúbb a felelőssége. Lényegében objektív felelősség, kimentési lehetőségekkel. A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. 17
A munkáltató mentesülése a kártérítési felelősség alól 1. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia é s nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 18
Mentesülés a munkáltatói felelősség alól 2. Mi van az ellenőrzési körében? – amire tényleges ráhatása van (eszköz, munkavállaló, eljárás, stb.) Relatív fogalom Ami a munkáltató utasításadási jogával vagy ellenőrzésével elhárítható, az bizonyára az ellenőrzési körben van, vagyis a munkáltató minden esetben felel érte, nem mentheti ki magát teljesen. Ha ellenőrzési körön belül történik a kár, akkor a felelősség akkor is fennáll, ha nem volt előre látható a kár, vagy az nem volt elhárítható. 19
Mentesülés ellenőrzési körön kívüli károk esetén Az ellenőrzési körén kívül is csak akkor mentesül a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia nem volt előre látható amivel a közfelfogás szerint nem kell előre kalkulálni, (absztrakt, általános veszélyek, elvi lehetőségek) de nem ilyen, ami az adott területre jellemző, ismert, tervezhető kockázat nem a kárra vonatkozik az előreláthatóság, hanem arra, hogy az adott körülmény bekövetkezik. ÉS nem volt elvárható, hogy elhárítsa Általános elvárhatóság - „az adott helyzetben általában elvárható” Elhárítás: lényegben objektív, hogy az adott szakmában mi hárítható el. A technika adott szintje lehetővé teszi-e. 20