Gyepgazdálkodás Bevezető előadás A gyep fogalma, csoportosítása A Föld növénytakarója, gyepterületei Európa gyepgazdálkodása A hazai gyepgazdálkodás A gyephasználat sokoldalsága A gyep funkciói A gyepekkel szembeni elvárások

 Gyep: főként évelő fűfélékkel és részben pillangós, valamint egyéb növényekkel állandóan benőtt terület, amely vagy természetes úton, emberi beavatkozás nélkül keletkezett, vagy mesterséges úton – magvetéssel létesítettek.  A gyep olyan ökoszisztéma, amelynek növényállományában a fűfélék dominanciája érvényesül.

A gyepek csoportosítása I. A gazdálkodás célú használatban a gyep elnevezése lehet: Rét (kaszáló): állandóan gyepnövényzettel borított terület, amelyet rendszeresen kaszálnak, a fűtermést leggyakrabban szénaként vagy silózott takarmányként hasznosítják. Legelő: állandó gyepes terület, amelynek fűtermését a tenyészidőszak alatt friss állapotban, sarjadzás közben az állatokkal főképp legeltetés útján hasznosítják.

A gyepek csoportosítása II. Növényállomány szerint: Természetes növénytársulás - ősgyep Természetes növénytársulás - ősgyep Telepített fajokból álló növénytársítás - telepített gyep Telepített fajokból álló növénytársítás - telepített gyep Az ökológiai-hidrológiai adottságok szerint: (a gyep fekvése) aszályos – száraz – üde – nedves – vizenyős aszályos – száraz – üde – nedves – vizenyős Művelési, gazdálkodási állapot szerint: termőgyep termőgyep parlaggyep – melynek művelését hasznosítását időszakosan abbahagyták, v. rendszertelenül végzik parlaggyep – melynek művelését hasznosítását időszakosan abbahagyták, v. rendszertelenül végzik degradált gyep – a termést hasznosítják ugyan, de az ápolás elmaradása, a rendszertelen használat (vagy a túlzott igénybevétel) rontja le a gyepállományt degradált gyep – a termést hasznosítják ugyan, de az ápolás elmaradása, a rendszertelen használat (vagy a túlzott igénybevétel) rontja le a gyepállományt

Gyepek csoportosítása III. Fenntartási cél szerint: gazdasági gyepek természetvédelmi gyepek környezetvédelmi gyepek jóléti gyepek A termék előállítás (a termesztés) módszere szerint: tradicionális gyeptermesztés: - pásztoroló, terelgető legeltetés konvencionális gyeptermesztés - átlagos agrotechnika melletti használat ökológiai vagy bio- ill. organikus gyeptermesztés - extenzív, ökotudatos környezetgazdálkodás A ráfordítás szerint: extenzív fél intenzív intenzív

A növénytakaró földünkön Globális területi arányok: erdő:3o% gyep:25% szántó:11% Részesedés a föld növényi produkciójából: erdő:68% gyep:17% növ.term.: 7.7%

A gyep, mint természeti erőforrás Fontos szerepe van a Föld bioszférájának globális szabályozásában: - a természetes vízkészlet megőrzésében - a légkör gázkomponenseinek szabályozásában (szén-dioxid megkötés,oxigén kibocsátás) Kiemelendő a talajvédő talajképzőszerepe talajregeneráló

Gyepek a nagyvilágban Földterület és földhasználat földrészenként (millió ha) Kontinens Szántó Gyep Erdő Kontinens Szántó Gyep Erdő Afrika Afrika Ázsia Ázsia Észak-közép Amerika Észak-közép Amerika Dél-Amerika Dél-Amerika Európa Európa Szovjetunió (korábbi) Szovjetunió (korábbi) Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia A gyepek területi megoszlása, nagyságának alakulása egy hosszú történelmi folyamat eredménye Kétféle tendencia: - termékenyebb természetes gyepekből szántó - termékenyebb természetes gyepekből szántó - a kiírtott erdők gyeptársulásokká fejlődtek - a kiírtott erdők gyeptársulásokká fejlődtek A földhasználat változása napjainkban is folyik. A földhasználat változása napjainkban is folyik.

Gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok A csoportosítás több szempontból lehetséges: - a gyep eredete, kialakulása, az emberi beavatkozás mértéke - a gyep eredete, kialakulása, az emberi beavatkozás mértéke - ökológiai adottságok (elsősorban a klíma és talajadottságok) - ökológiai adottságok (elsősorban a klíma és talajadottságok) - a használók és a használat szerinti csoportosítás - a használók és a használat szerinti csoportosítás 1. Nomád pásztorkodás – a gyepterületek legnagyobb hányadán - elmaradott országok (Afrika, Ázsia, Közel-Kelet) - elmaradott országok (Afrika, Ázsia, Közel-Kelet) - mostoha ökológiai adottságú gyepek egyoldalú legeltetése - mostoha ökológiai adottságú gyepek egyoldalú legeltetése - túlnépesedés – a gyepek egyre növekvő állati terhelése - túlnépesedés – a gyepek egyre növekvő állati terhelése 2.A természetes gyepterületek extenzív használata: - fejlődő v. fejlett, elsősorban a mérsékelt égövbe tartozó orsz. - fejlődő v. fejlett, elsősorban a mérsékelt égövbe tartozó orsz. - legeltetés vagy egyszeri kaszálás lehetséges - legeltetés vagy egyszeri kaszálás lehetséges - bőséges terület áll az inkább csökkenő állatállomány számára - bőséges terület áll az inkább csökkenő állatállomány számára (piaci, hatékonysági problémák) (piaci, hatékonysági problémák) - a gyepek fenntarthatóságát a lecsökkent állati terhelés veszélyezteti - a gyepek fenntarthatóságát a lecsökkent állati terhelés veszélyezteti (kórós szárú gyomok, bokrok, akár beerdősülés) (kórós szárú gyomok, bokrok, akár beerdősülés)

Gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok 3. Közepes intenzitású gyepgazdálkodás - a fejlettebb trópusi, szubtrópusi és a mérsékelt övi orsz. - a fejlettebb trópusi, szubtrópusi és a mérsékelt övi orsz. - jó adottságok mellett, minimális ráfordításokkal igen szakszerű hasznosítás - jó adottságok mellett, minimális ráfordításokkal igen szakszerű hasznosítás - a fenntarthatóságot sem a túlterhelés, sem a legeltetés hiánya nem veszélyezteti - a fenntarthatóságot sem a túlterhelés, sem a legeltetés hiánya nem veszélyezteti - a környezet terhelése elhanyagolható - a környezet terhelése elhanyagolható - a legszínvonalasabb változatát Új-Zéland képviseli - a legszínvonalasabb változatát Új-Zéland képviseli - a mérsékelt ráfordítások mellett végzett rendszeres, de nem túl hatékony hasznosítás kategóriába sorolható az észak- és dél- Amerikai vagy az ausztrál gyepgazdálkodás - a mérsékelt ráfordítások mellett végzett rendszeres, de nem túl hatékony hasznosítás kategóriába sorolható az észak- és dél- Amerikai vagy az ausztrál gyepgazdálkodás

Gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok 4. Intenzív vagy magas ráfordítási szintű gyepgazdálkodás - a fejlett, mérsékelt égövi országokban terjedt el az 1900-as évek utolsó harmadában (pl. Nyugat-Európa) - a fejlett, mérsékelt égövi országokban terjedt el az 1900-as évek utolsó harmadában (pl. Nyugat-Európa) - a ráfordítások magas szintjét pl. a 400 kg, vagy afölötti N- hatóanyag használat mutatja - a ráfordítások magas szintjét pl. a 400 kg, vagy afölötti N- hatóanyag használat mutatja - igen fejlett legeltetési és tartósítási technológiák - igen fejlett legeltetési és tartósítási technológiák - nagy ráfordítások mellett kiemelkedő hozamok, nagyon magas területi hatékonyság - nagy ráfordítások mellett kiemelkedő hozamok, nagyon magas területi hatékonyság - a fenntarthatóság szempontjából az irányzatot számos ponton támadják - a fenntarthatóság szempontjából az irányzatot számos ponton támadják - tulajdonképpen a rendszer egy mesterségesen fenntartott közgazdasági környezetben működik - tulajdonképpen a rendszer egy mesterségesen fenntartott közgazdasági környezetben működik - tendencia az elmozdulás a mérsékeltebb intenzitású gazdálkodás felé - tendencia az elmozdulás a mérsékeltebb intenzitású gazdálkodás felé

Gyepgazdálkodás Európában Egészében jellemző, hogy a mezőgazdasági területből a gyepek részesedése jóval magasabb, mint Magyarországon. A skandináv országokban (Dánia, Svédország, Finnország) csupán 1-7%-ot képviselnek a gyepek. Nyugat-Európa (Benelux áll., Egyesült Királyság, Írország, Franciaország) országaiban a gyepek szerepe sokkal jelentősebb (a mg-i ter %-a) A mediterrán térség (Görögország,Olaszország, Spanyolország, Portugália) szintén viszonylag jelentős gyepterületi aránnyal (29-46%) rendelkezik. A Kontinens középső szárazföldi részén (Németország, Ausztria) is jelentős a gyepek területe (30-57%) A Baltikumtól a Balkánig húzódó kelet-európai térség országaiban is magasabb a gyepek részaránya, mint Magyarországon.

Gyepek és a gyepgazdálkodás az Európai Unióban - Európa gazdasági fejlődésében a gyepre alapozott állattartás, mint elsődleges gazdasági ágazat hosszú történelmi korszakokon át meghatározó szerepet játszott. - Ez a „történelmi” szerep az általános gazdasági (ipari) fejlődéssel párhuzamosan egyre mérséklődött (az egész agrárium szerepvesztésével egyetemben), mára oda jutott, hogy szinte már csak epizód szerepe van a gyepterületeknek Európa gazdaságában.

Gyepek és a gyepgazdálkodás az Európai Unióban - A materiális javakban (állati termékben, a gazdasági eredményekben, a GDP-hozzájárulásban) kifejezett gazdasági haszon mellett – éppen az általános gazdasági fejlődés által kikényszerítve – felértékelődnek azok az immateriális javak, amelyekben a gyepterületek oldalán egyedülálló előnyként sorakoztathatók fel. Csak érintőlegesen néhány: - az élő és élettelen természeti környezet fenntarthatóságát biztosító környezetbarát földhasználat lehetősége (alacsony környezet- terhelés) - a társadalmi közérzetet befolyásoló esztétikus táj (turizmus, idegenforgalom) - egyéb jóléti funkciókat kiteljesítő gyephasználati módok (sport, szabadidő)

A hazai gyepgazdálkodás A gyepterületek aránya a földhasználatban (KSH 2004) A gyepterületek aránya a földhasználatban (KSH 2004) Megnevezés Mennyiség Megnevezés Mennyiség Gyepterület – 1000 ha 1059,6 Gyepek a mezőgazdasági terület %-ában 18,1 Gyepek a termőterület %-ában 13,7 Gyepek az ország összterületének %-ában 11,4

A hazai gyepgazdálkodás A gyepek területének változása között Év Rét, ha Legelő, ha Összes gyep, ha Év Rét, ha Legelő, ha Összes gyep, ha

A gyep termésátlagának alakulása Magyarországon Szénatermés, t/ha Szénatermés, t/ha Év/időszak ____________________________________________________________________________ évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga 0.57_____________________________________________________________________________________________________________________________________

A szálastakarmányok mennyisége és azok összetétele között Megnevezés évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % ________________________________________________________________________________________________________________________________________ ___ Szálastakar , , , ,0 mány (széna) Ebből gyep , , , ,8 lucerna , , , ,8 lucerna , , , ,8 egyéb , ,6 34 4,7 45 3,4 egyéb , ,6 34 4,7 45 3,4

Gyephasználat Magyarországon A gyepre alapozott állattartás nálunk is hosszú történelmi korokon át játszott igen fontos szerepet (honfoglalás – pásztorkodás, mezőségi gazdálkodás a XIX. század végéig) Belterjes gazdálkodás térhódítása szántóföldi termesztésre alkalmas gyepterületek feltörése az istállózott állattartás térnyerése Az intenzív gyepgazdálkodás kiteljesedését gátolta - a jóval szélsőségesebb időjárás - gyakorlatilag a kedvezőtlen adottságú, -szántóföldi termesztésre alkalmatlan- területek maradtak meg gyepnek

Törekvések az „intenzifikálás” irányába a XX. században a Zöldmező Mozgalom eredményei erőfeszítések a nagyüzemi gazdálkodás keretei között A ’90-es években bekövetkezett változások Elmozdulás a multifunkcionális gyephasználat irányába

A gyephasználat sokoldalúsága (Multifunkcionális gyephasználat) A körülmények változása (fejlődés?) szemléletváltás ( mondhatni paradigmaváltás) A gyephasználat korábbi egyoldalúsága: gyepgazdálkodás, rét- és legelőgazdálkodás „gazdálkodás, mint tudatos termelői tevékenység” gyeptermesztés gyephasznosítás telepítés- és termesztés, - valamint hasznosítás- technológiák A színvonal mércéje: az előállított állati termék mennyisége területegységre vonatkoztatva

A körülmények változása: szabályozottság az EU agrárpolitikájában a természeti- gazdasági erőforrások társadalmi elvárások szerinti hasznosítása a természeti erőforrások fenntarthatóságának elve Társadalmi igény a mezőgazdasági termeléssel szemben: (a gazdálkodáson/termék-előállításon túl.) - környezetvédelem (a természeti erőforrások védelme) - természetvédelem (a biodiverzítás óvása) - táji értékek megőrzése - a lakott emberi környezet „élhetőbbé” tétele kommunális/urbanizációs gyepek, jóléti gyepek

A gyep, mint multifunkcionális földhasználati mód - termelői - ökológiai funkciók - jóléti - a funkciók kapcsolódásai egymás erősítése, gyengítése -adott funkción belüli változatok sokszínűsége

Termelő funkció: takarmány, végső soron állati termék előállítása energiafű termelés, belőle energia (villamos, ill. gáz) gyógynövény begyűjtési lehetőség többféle gazdálkodási mód mellett, valamennyi intenzitási szinten folytatható

Ökológiai funkció – természet- és környezetvédelmi előnyök -fontos szerep a légköri CO2 megkötésben -gyarapítják a talaj szervesanyag készletét -javítják és védik a talajokat (sűrű állomány, finom eloszlású gyökérzet) Vizek, ivóvíz források védelme Alacsony, nyitott vegetációk – a biodiverzítás őrzésében kiemelkedő a füves növénytársulások szerepe Természetvédelmi célú gyepfenntartás Kommunális célú gyepesítések

Gyepek a természetvédelemben A természetvédelem az a terület, amelyen belül a hazai gyepeknek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő szerep jut. Tudományos törvényszerűségnek mondhatjuk hogy a gyepek mezőgazdasági értéke és természetvédelmi értéke között negatív kapcsolat van. Nagyobb mg.-i értékhez (nagyobb terméshez) nagyobb ráfordításokra van szükség (felülvetés, trágyázás, öntözés), melyek szűkítik a fajgazdazdagságot – mérséklik a természetvédelmi értéket A hazai gyepek jelentős hányada természetes vagy természetközeli állapotban van - mezőgazdasági értékük kicsi - természetvédelmi értékük (fajgazdagságuk,tájalakító szerepük) kiemelkedő

Természetvédelmi gyepek A gyepterületekről általánosan is elmondható (a nagyon intenzíven kezelt, erősen műtrágyázott, öntözött, telepített gyepek kivételével), hogy (az agroökoszisztémákhoz képest) „természet- közelibbek”, kevésbé terhelik a környezetet. Természetvédelmi szempontból szinte valamennyi gyepterület bizonyos fokig értékesnek tekinthető. A hagyományos védetté nyilvánítás eszközét azoknak a gyepeknek az esetében érdemes alkalmazni, amelyek természetvédelmi szempontból a legértékesebbek. - védelemre érdemes, reliktum vagy endemikus növénytársulást és/vagy állat-együttest tartalmaznak - veszélyeztetett növény-, illetve állatfaj legalább országos szinten jelentős állományának élőhelyei A védett területek kialakítása mellett azonban legalább olyan fontos a gyepterületek további fogyásának, degradációjának a megakadályozása

Természetvédelmi gyepek – védett gyepek Védett (védetté nyilvánított) gyepek: természetvédelmi kezelés alatt állnak kezelés: a védett természeti terület érdekében végzett tevékenységek (felmérés, nyilvántartás, megóvás, őrzés, fenntartás, bemutatás, helyreállítás) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként a kormány rendelet a nemzeti parki igazgatóságokat (NPI) jelölte ki. Más (jogi és közgazdasági) eszközökkel (is) védett területek: NATURA 2000 Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Védelemre érdemes (természetvédelmi szempontból értékes) gyepek: - gyepterületek további fogyásának, degradációjának megakadályozása - extenzív gyepgazdálkodás, illetve mozaikos földhasználati rendszerek fennmaradásának elősegítése

A természetvédelmi területek megoszlása művelési ágak szerint Védett területek Szántó (ha) Gyep (ha) Erdő (ha) Egyéb (ha) Összes (ha) Nemzeti parkok Tájvédelmi körzetek Természetvédelmi területek Összesen, ha l

A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet* kapott állatfajok fennmaradásában G y e p e s v e g e t á c i ó t Megnevezés nem igénylő igénylő fajok 1. Gerinces emlős 9 3 madár hüllő 1 3 kétéltü 1 - Gerinces összesen Gerinctelen csiga 8 - rovar Gerinctelen összesen ÁLLATFAJOK ÖSSZESEN 185 (57%) 137 (43%) *A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhető fajok

A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet * kapott növényfajok fennmaradásában G y e p e s v e g e t á c i ó t Megnevezés nem igénylő igénylő fajok NÖVÉNYFAJOK Zárvatermők Harasztok 1 - NÖVÉNYFAJOK ÖSSZESEN 15(37%) 26(63%) * A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhető fajok G y e p e s v e g e t á c i ó t Megnevezés nem igénylő igénylő fajok NÖVÉNYFAJOK Zárvatermők Harasztok 1 - NÖVÉNYFAJOK ÖSSZESEN 15(37%) 26(63%) * A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhető fajok

Jóléti gyepek Urbanizációs/kommunális gyepesítések Közterületek, magántelkek gyepjei, pázsitjai a legkülönbözőbb igények és kívánalmak kielégítését szolgálhatják: pl. útmenti területek,árkok, rézsűk gyepjei, parkok, egyéb közterek és magánterületek használati célú gyepjei vagy esztétikai igényeket is kielégítő pázsitjai stb. Közterületek, magántelkek gyepjei, pázsitjai a legkülönbözőbb igények és kívánalmak kielégítését szolgálhatják: pl. útmenti területek,árkok, rézsűk gyepjei, parkok, egyéb közterek és magánterületek használati célú gyepjei vagy esztétikai igényeket is kielégítő pázsitjai stb. Sportlétesítmények gyepfelületei Tenisz- és golfpályák speciális pázsitjai Labdarúgó-pályák és egyéb zöld gyepen űzött sportok játékterei Technikai sportok és egyéb a szabadban végezhető sport- és szabadidős tevékenységek terei Sportlétesítmények gyepfelületei Tenisz- és golfpályák speciális pázsitjai Labdarúgó-pályák és egyéb zöld gyepen űzött sportok játékterei Technikai sportok és egyéb a szabadban végezhető sport- és szabadidős tevékenységek terei

A gyepekkel szembeni elvárások  lássák el a kérődző, illetve legelőhasznosító állatállományt szálastakarmánnyal  védjék a talajt és a természetes vízforrásokat  teremtsenek élőhelyet a vadon élő növény- és állatvilágnak  járuljanak hozzá a vonzó tájkép kialakításához  a települések urbanizációs gyepesítései segítsék elő az egészséges, esztétikus lakókörnyezet kialakítását

A gyepterületek csoportosítása A gyep rendeltetése Kategóriák Terület (ezer ha) eha Termő- képesség t/ha sz.a. Termesztés, hasznosítás Védett, ill. védő gyepek Szigorúan védett gyepek 3%Nincs adatNincs beavatkozás Nem szigorúan védett, egyéb term.védelmi gyepek 15% 2-4 Kemikáliák mellőzése Hasznosítás korlátozott,kaszálás Őshonos állatfajok legeltetéses tartása Talajvédő gyepek 25% 1-2Hasznosítás kiegészítő takarmány- forrásként, extenzív haszn. Termelő gyepek Nem mütr.,vagy kisadagú műtrágyával kezelt,köze- pes termőképességű gyepek 54% 3-7 N-pótlás természetes módon,eseten- ként kisadagú műtr. Megfelelő legel- tetési technika alk. (tenyészüsző nev. husmarha- juhtartás) Intenzíven műtrágyázott, nagy termőképességű gyepek 3% 8-14 Műtrágyázás, lehetőség szerint öntözés Hasznosítás:szilázs,szenázs és széna- készítés.Tejelő tehenészet, tejelő juhá- szat.

GYEP természetvédelmi, környezetvédelmi szerep takarmány sportcélú használat energia- termelés talajvédelem talán még üzlet is? humán „szépészet” egészségügy, gyógynövények GYEP sportcélú használat energiatermelés talajvédelem természetvédelmi, környezetvédelmi szerep egészségügy, gyógynövény humán „szépészet” talán még üzlet is? takarmány