Alkalmazott egészségügyi gazdaságtan Előadók: Dr. Garaj Erika PhD Semmelweis Egyetem ETK TTI 2009/2010. tanév

Tantárgyi követelmények Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) Számonkérés formája:  írásbeli vizsgadolgozat

Szakirodalom Garaj Erika (2007): Vállalkozások szervezése és gazdálkodása az egészségügyben. SE ETK, Budapest. Kijelölt részek: old. Gulácsi László (2005): Egészség-gazdaságtan. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: old., old., old., old., old., old, old. Kornai János – Karen Eggleston (2004): Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: old., old., old. Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdaságtani alapok. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 45. évf. 2. szám, 8-14.old. Szigeti Szabolcs (2009): Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 47. évf., 2. szám, old. Az irodalom jelentős része az előadáson feldolgozásra kerül.

A kurzus célja az egészségügyi pályára készülő diplomás szakemberek gazdasági szemléletének erősítése az egészségügyi gazdasági fogalmak, összefüggések és folyamatok áttekintése

Mire jó az egészségügyi gazdaságtan? Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszköze Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszköze Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető egészség-nyereség mértéke (élettartam, életminőség) Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető egészség-nyereség mértéke (élettartam, életminőség) Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozását Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozását Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek

Kiindulásul… Mennyit fordítson a társadalom az egészségre?... És egészségügyre? Milyen beavatkozások szükségesek az egészség, mint gazdasági erőforrás termelésében? Melyek a leginkább költség-hatékony beavatkozások/szolgáltatások? Kik élvezik a beavatkozások hasznát? Kik viselik a terheit?

Egészségügyi gazdaságtan tárgya, főbb területei Egészség fogalma (WHO): az ember teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapota (jóléti államok) Területek: egészségügyi ellátás fejlődési tendenciái, ágazati szabályozás és mechanizmus, ágazatfejlesztés feltételei és finanszírozása (múlt – jelen – jövő)

Egészségügyi gazdaságtani megközelítések MAKROSZINT: nemzetgazdasági szintű egészségpolitika, gazdálkodás, irányítás, szabályozás, finanszírozás kérdései MIKROSZINT: az egyes intézmények tevékenységének és az egyén (páciens) piaci döntését befolyásoló tényezők vizsgálata

Egészségügyi szükséglet Valakinek vagy valamely közösségnek (populációnak)  a gyógyulásához,  rehabilitációjához,  az egészsége megőrzéséhez és az egészségtudatos magatartása fejlődéséhez szükséges szolgáltatások, anyagi termékek, információk, környezeti feltételek és szellemi javak összessége.

Egészségügyi szükséglet meghatározó tényezői a lakosság egészségi állapota a társadalmi minták az egészségügyi ellátórendszer szakmai-technikai változása (orvostudomány, technika fejlődése) a fizetőképesség, illetve esélyegyenlőség változása

Az egészségi állapot befolyásoló tényezői  Biológiai meghatározottságok Pl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők  Környezet Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet  Életmód Pl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés  Egészségügyi rendszer Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

Kereslet és kínálat Kereslet - kínálat – piac másképp  A kínálat határozza meg a keresletet az egészségügyi piacon (szükséglet+források) Sajátos egészségügyi piac  Szolgáltatások közjószágként (public goods): azaz nem adagolható, nem rivalizáló, nem kizárható, nem visszautasítható fogyasztás (pl. járvány-megelőzés, ivóvíz ellenőrzése) Egészségügyi szereplők hagyományos piaci versenyhelyzetben  Intézmények, személyzet, gyógyszergyártók

Sajátos állami beavatkozás  Meritórikus (önmagukban értékes) javakra vonatkozó előírások pl. biztonsági öv, dohányzás tilalma, védőoltások… Állampolgári jog és felelősség Állami közfeladat  Piaci szabályozás, törvényi előírások (1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény

Az egészségügy gazdasági alapproblémája A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét:  Betegek gyógyítása  Szektor dolgozóinak megélhetése Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

Egészségügyi piac Kínálat – eü. szolgáltatók Kereslet – eü. szolgáltatásért fizető ügyfelek/biztosító(k)

Egészségügyi piac szereplői Kormányzat Egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók Biztosítói oldal (Állami, Magánbiztosítók) Potenciális fogyasztók (páciensek)

A hagyományos és egészségügyi piac Hagyományos piacEgészségügyi piac SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐK Fizetőképes fogyasztóFizetőképes és fizetőképtelen fogyasztó (beteg) FINANSZÍROZÓKözvetlenül a fogyasztóBiztosító (OEP) és/vagy a fogyasztó (beteg) ÁRAKA piaci kereslet határozza megTörvények, szokások határozzák meg SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI KERESLET Külső eszközökkel befolyásolható A vevő egészségi állapota, kora, műveltsége határozza meg SZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY Marketing és reklám szerepeSokszor érzelmi alapon működik REKLÁMMegengedettErősen beszabályozott TULAJDONI JOGEgyértelműen tisztázottTisztázatlan, átalakulóban IRÁNYÍTÓGazdasági folyamatokPolitika

Egészségügyi piac működése Árérzékenység versus árrugalmatlanság Bizonytalanság Hozzáférhetőség Információs asszimetria

I. Árérzékenység A fogyasztás árrugalmassága nemcsak az áru jellegétől, hanem a fogyasztó jövedelempozíciójától is függ A gazdaságilag aktív lakosság fogyasztása árrugalmatlanná válik (kevésbé számít a szolgáltatás ára, ha szüksége van rá) A szegény és leszakadó rétegek fogyasztása kifejezetten árfüggő

II. Bizonytalanság okai MIKOR -A szolgáltatás iránti szükséglet mikor merül fel MENNYIRE - A nyújtott szolgáltatás mennyire hatékony és mekkora a költsége HOL- Emellett korlátozott a piacra való belépés (különböző engedélyezési rendszerek miatt) MI - Az egészségügyi ellátások kínálata többnyire nem illeszkedik a kereslethez MIT- A nyújtott szolgáltatások mennyisége pedig nem a lakosság egészségi állapota által meghatározott szükséglet szerint alakul, hanem a szolgáltatások kapacitása és hozzáférhetősége szerint

III. Tájékozottság, hozzáférhetőség és információs asszimetria Az egészségügyi keresletet befolyásolja a fogyasztók (páciensek) TÁJÉKOZOTTSÁGA Milyen információkkal rendelkeznek az egészségi állapotukról, az elérhető egészségügyi szolgáltatásokról és terápiás lehetőségekről A HOZZÁFÉRÉS nagyon gyakran korlátozott valamilyen betegségre, illetve még ezen belül is egyes betegcsoportokra Ez a hozzáférési jogosultság azonban nagyon gyakran a keresletet közvetítő szakértő (orvos, nővér, gyógyszerész stb.) által meghatározott A kínálati oldal egészségügyi szolgáltatói (orvos, betegbiztosító) és a keresleti oldal fogyasztói (beteg) ELTÉRŐ INFORMÁCIÓKKAL rendelkeznek az egészségi szükségletekről és lehetőségekről

Az egészségügyi fogyasztás folyamata IGÉNY A FOGYASZTÓ (PÁCIENS) OLDALÁRÓL KERESLET AZ EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS IRÁNT FOGYASZTÁS IGÉNYBEVÉTEL SZÜKSÉGLET FELISMERÉSE

Egészség-nyereség Fő komponensei:  - élettartam növekedés  - szövődmények elkerülése  - egészségi állapot javítása  - életminőség javítása  - elégedettség javítása a terápiával  - félelem csökkentése / társadalmi funkciók  - munkaképesség, szabadidő ‘haszna’  - egészségügy igénybevételének csökkentése

Várható élettartam…  Spanyolország 82  Oroszország 79  Franciaország 79  Magyarország 70  Férfi 68 év  Nő 75 év  EU átlag 79  Férfi 77 év  Nő 81 év

A lakosra jutó leggyakoribb halálok az EU-ban Szív- és keringési betegségek  EU összesen (a leggyakoribb halálok) 267  Franciaország (legalacsonyabb EU-érték) 178  Németország 317  Magyarország 587  Spanyolország 229 Légúti betegségek  Nagy-Britannia 108  Olaszország (legalacsonyabb EU-érték) 36  Spanyolország 61  Magyarország 112 Krónikus tüdőbetegségek  Dánia 48  Svédország 16  Finnország 17  Csehország (legalacsonyabb EU-érték) 15  Magyarország 55

Kapcsolódó fogalmak Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb fő/közgyógyigazolvány) WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

Egészség és jólét Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez, mert következménye az életkor meghosszabbodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli. JÓLÉTI ÁLLAMOK célja és „eredménye”