Gaál Bertalan Vasútpolitika 1

Helyzetkép Vasúti tkm16,88,48,19,110,18,8 Össz. tkm39,431,833,842,048,050,5 Vasúti %42,626,424,021,721,017,4 Vasúti ukm11,48,49,79,99,88,0 Össz. ukm36,632,435,338,038,832,7 Vasúti %31,125,927,526,125,324,5 Ö+szgk.93,385,789,793,095,687,9 Vasúti korr %12,29,810,810,610,38,8

Helyzetkép II óta veszteséges üzem Elöregedő eszközállomány, korszerűtlen szervezeti irányítás Szolgáltatások minőségi színvonala romlott Tovább csökkent a versenyképesség

Helyzetkép III MÁV állami vállalatból Rt. Profiltisztítás: ~100 MÁV alapítású Kft. Ezekbe mintegy 15e fő került át Ezen túlmenő leépítések: e fő  e fő

TEVÉKENYSÉGI KONFLIKTUSHELYZET Pozitívum: – Környezetbarát közlekedési mód – Intermodális közlekedés fő hordozója – Kihasználatlan kapacitások – Fejlesztés előnyös lehetőségei Negatívum: – Merev struktúra, piaci rugalmatlanság – Alacsony szolgáltatási színvonal /képzete/ – Piacvesztés – Csökkenő /stagnáló/ munkamegosztási részesedés

A VASÚTI REFORM ALAPKÉRDÉSEI Hálózatracionalizálás: Kisforgalmú vonalak Fővonalak (Helsinki folyosók) Állami feladatok: Pályahálózat Közszolgáltatás Szervezet: Pályavasút – vállalkozó vasút – tevékenységek Számviteli – szervezeti szétválasztás Emberi tényező: Foglalkoztatás – érdekképviseletek Utasjog, fogyasztóvédelem Eszközfejlesztés: Prioritások kijelölése Szubszidiaritás, regionalitás Szolgáltatás-fejlesztés: Szállítási logisztika Elővárosi közlekedés, IC- kapcsolat

1993. évi XCV. tv. Vasúti reform elmaradt, de… Elkülönít pálya- és vállalkozó vasutat Rendelkezik a számviteli elkülönítésről Az országos közforgalmú vasúti pálya és a MÁV is 100% állami tulajdon A pálya működtetése, a személy és áruszállítási tevékenység koncesszióba adható

1993. évi XCV. tv. Állami feladat a szolgáltatások díjainak, az azokhoz kapcsolódó kedvezmények és fogyasztói árkiegészítés megállapítása Költségvetésből a pálya működtetése Közszolgáltatás biztosítása Vasúti közlekedési hatóság feladatainak ellátása Koncessziós pályáztatás

1996-os közlekedéspolitika Ny-európainál magasabb részarány fenntartása A vasút szervezetének megújítása Korszerűbb piaci és pü-i gazdálkodás Fejlesztés és visszafejlesztés az eszközgazdálkodásban Humánpolitikai feladatokhoz szükséges anyagi és szervezeti feltételek megteremtése

Hiányosságok 91/440/EGK irányelv Pálya és vállalkozói vasút viszonyának rendezése Közszolgáltatási tevékenység egyértelmű meghatározása, kapcsolódó támogatási rendszer átalakítása Független kapacitás-elosztó szervezet Hatósági intézményrendszer átalakítása

EU vasútpolitikája 91/440/EGK IRÁNYELV A VASÚTVÁLLALATOK FÜGGETLENSÉGE AZ ÁLLAMTÓL A VASUTAK PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA A VASÚTI INFRASTRUKTÚRÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JOGA NEMZETKÖZI VASÚTI ÉS KOMBINÁLT FUVAROZÁSOK CÉLJÁBÓL KÖVETKEZMÉNYEK: AZ INFRASTRUKTÚRA-KAPACITÁS FELOSZTÁSA, A PÁLYAHASZNÁLATI DÍJ MEGHATÁROZÁSA A TRANSZEURÓPAI VASÚTI HÁLÓZAT KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGA

Eu vasútpolitikája II. ELSŐ VASÚTI CSOMAG (2001) (Engedélyezés, kapacitáselosztás és hozzáférés, használati díjak, közszolgáltatások) MÁSODIK VASÚTI CSOMAG (2004) (Vasútbiztonság, átjárhatóság, hozzáférés további liberalizálása - Európai Vasúti Ügynökség) HARMADIK VASÚTI CSOMAG (2007) (Utasjogok és kötelességek, nemzetközi személyszállítás liberalizálása, árufuvarozás minőségének javítása)

A MAGYAR VASÚT JÖVŐKÉPE A IG SZÓLÓ MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN A MÁV európai színvonalú közlekedési alternatívát kínál utasai és fuvaroztatói számára Az egységes európai vasúti hálózat részeként az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat biztosítja Magyarország tranzit szerepének megtartását, valamint lehetővé teszi az Uniós tagországok irányában a nagysebességű vasúti összeköttetést. CÉLÁLLAPOT A MÁV EU-konform működési feltételeinek megteremtése A személyszállítási szolgáltatások színvonalának általános javítása A vasúti árufuvarozás versenyképességének megőrzése A kombinált fuvarozás részarányának növelése Az EU vasúti folyosóihoz kapcsolódó törzshálózati pályarekonstrukció Optimális méretű vasúthálózat kialakítását elősegítő térségi rendszer Az irányítás és gazdálkodás korszerűsítésével a hatékonyság javítása

2005 – első lépések Közszolgáltatási szerződés (MÁV-állam) Eszközbeszerzés (Desiro) Szabályozás (2005. CLXXXIII. tv.) Vonatok számának csökkentése Kritikus sikertényezők -Alulfinanszírozottsági problémák -Menetrend, közszolgáltatási szerződés és a költségvetés inkoherenciája -Utazási kedvezmények -Fejlesztések távlati forrásainak hiánya

2005. évi CLXXXIII. tv. a vasútról Új fogalmak: – Országos és helyi mellett térségi (regionális) vasúti társaság – Pályavasút és vállalkozó vasút mellett integrált vasúti társaság – Országos és helyi mellett térségi (regionális) és elővárosi vasúti szolgáltatás – Pályahálózat szerkezete: Közforgalmú: országos/térségi/elővárosi/helyi Saját célú

2005. évi CLXXXIII. tv. Vasúti tevékenység feltételei: – Működési engedély (3-as követelmény) – Műszaki engedély Tulajdonviszonyok – Országos törzshálózat: kizárólagos állami – Mellékvonal: állami többségű társaság – Helyi vasúti pálya: önk., önk. többségi tulajdonú társaság Országos pályahálózat működtetése egyszemélyes állami tulajdonú társ

RÖVID TÁVÚ INTÉZKEDÉSEK SZERVEZET MÁV Cargo Zrt – privatizáció MÁV Személyszállítási Zrt (Start) HÁLÓZAT-RACIONALIZÁLÁS Fővonali fejlesztések (ÚMFT, KÖZOP) Forgalom-szüneteltetés (változó politikai döntések) PÉNZÜGYI INTÉZKEDÉSEK Egységes tarifarendszer (vonat – autóbusz) Közszolgáltatás, veszteség-kiegyenlítés Vagyonkezelési joggyakorlás Tőke-konszolidáció, beruházási források (EU, Kohéziós Alap)

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei KÖZOP eredmények

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei KÖZOP eredmények

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei IKOP-2 projektek

Az NKS célrendszere 1.célszint: Társadalmi ("horizontális") célok – Környezetre gyakorolt hatások – Egészség- és vagyonbiztonság javulása – Gazdasági növekedés elősegítése – Foglalkoztatás javulása – Lakosság jólétének – Területi egyenlőtlenségek mérséklése – Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása – Nemzetközi kapcsolatok erősítése

2.célszint: Közlekedési kereslet és kínálat befolyásolása – Kereslet befolyásolása – közlekedési igények ésszerűsítése Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési módok erősítése – Szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Szállítási szolgáltatások javítása Közlekedés fizikai rendszerelemeinek javítása

Nagysebességű vasút

elvágott vasútvonalak „Peage” vonalak helyreállított kapcsolat Határon átnyúló fejlesztések vizsgálata „Varratmentes” Európa