Közgazdasági ismeretek I. 2006. október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
3.tétel GDP,GNI.
Makroökonómia.
A nemzetgazdasági Teljesítmény mérése
Makroökonómia.
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A befektetési környezet
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Csortos Orsolya, Kádár András
A gazdasági fejlettség mutatói
Vállalatfinanszírozás
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Az infláció és az inflációs folyamatok
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Új klasszikus makroökonómia
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.
Gazdaság és nemzetállam
Makroökonómia Aggregált kínálat.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Gazdaságstatisztika Jogász képzés. Néhány fontos makrogazdasági index GDP volumenindexe Ipari termelői index Mezőgazdasági felvásárlási és termelői árindexek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az árrugalmasság és az infláció területi különbségei: Jóléti és monetáris politikai vonatkozások Márkusné Zsibók Zsuzsanna MTA KRTK Regionális Kutatások.
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Makroökonómia 1. ea..
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
Makroökonómia I. ea. Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele, nominál és reál kategóriák.
A teljes keynesiánus modell
A gazdasági élet problémái
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .
A nemzeti kibocsátás mérése
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
A munkaerőpiac áttekintése
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
= CI P= CI+C+I S I Társadalom egésze Teljes kibocsátás (termelés)
Közgazdasági elmélet, gazdaságpolitikai gyakorlat és mérés az árindex kapcsán Marton Ádám emlékének Sugár András tanszékvezető egyetemi docens Budapesti.
Állóeszköz-gazdálkodás
Előadás másolata:

Közgazdasági ismeretek I október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz

2 Ott hagytuk abba, hogy... Végigvettük, hogyan működik a piaci rendszer és éltettük az automatikusan kialakuló spontán rendet, a „láthatatlan kéz” munkáját. Példákat láttunk, hogy a környezet változásaira hogyan jön létre újra a hatékony egyensúly, hogyan közvetít információt az árrendszer - és láttuk, hogy az állami beavatkozás miként akadályozhatja az egyensúly létrejöttét (minimál bér). Néztünk példákat, amikor a piac nem azokat az eredményeket hozzák, amiket szeretnénk - ezek a „kudarcok” indokolhatják az állam gazdasági szerepvállalását

3 A makroökonómia születése: Keynes John Maynard Keynes ( ) szerepe az önálló tudományterületté válásban – a „makroökonómia védőszentje” A Nagy Válság ( ) hatására 1936-ban írta meg könyvét, A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete, ebben: - a részek helyett az egész viselkedését vizsgálja (mikro helyett makroszemlélet) - nem hisz abban, hogy piaci egyensúly helyreállna (ha igen, akkor nem lehetne hosszú távú munkanélküliség) - a válságot az elégedetlen kereslettel magyarázza és az állam feladatának tekinti, hogy kiegyensúlyozza

4 A keynesi örökség Mind elméleti, mind alkalmazott szempontból meghaladottá vált a keynesi elmélet. Vitatkozó makroökonómiai iskolák: konszenzusos és élesen vitatott területek ajánlott, érdeklődőknek: Horváth Áron - Szilágyi Katalin [2004]: Konszenzusból nyugvópontra (Elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről). Külgazdaság, 48. évf., 11. szám, o.

5 A makroökonómia alapkérdései 1. Pozitív (leíró) kontra normatív (előíró) gazdaságtan Pozitív kérdések (makroökonómia): Konjunkturális hullámzások, recessziók okai Az infláció okai és kontrollálásának lehetőségei A munkanélküliség jelenségének vizsgálata Kapcsolatok az egyes területek között

6 A makroökonómia alapkérdései 2. Normatív célok (gazdaságpolitika): Fenntarthatóan magas ütemű növekedés (reál GDP értéke közelítsen a potenciális GDP-hez) Magas szintű foglalkoztatottság (alacsony munkanélküliségi ráta, magas aktivitási ráta) Árstabilitás - alacsony (enyhén pozitív) inflációs ráta, és nem defláció Finanszírozási egyensúly (külső pénzügyi mérlegek) A makroökonómia gyakorlati felhasználása: a pozitív kérdésekre kapott válaszok alapján a fenti célok elérésének mi a legjobb módja (ha egyáltalán elérhető...)

7 Körforgás modell HáztartásokVállalatok munkaerő bérek fogyasztási kiadások végső javak, szolgáltatások

8 Kibocsátás - GDP 1. Bruttó hazai termék (Gross domestic product): adott országban, egy év alatt megtermelt összes végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás Hozzáadott értékek összege = Bruttó kibocsátás (GO, Gross Output) - Termelő felhasználás = Összes jövedelem = Összes kereslet a gazdaságban aggregálási probléma beszámított érték reál és nominális GDP GDP és GNP

9 Egyszerű példa GDP számításhoz időszak nominális és reál GDP-je: 1. időszak nominális GDP-je: 1. időszak reál GDP-je:

10 Egyszerű példa GDP számításhoz 2. növekedés: GDP deflátor:

11 Kibocsátás - GDP 2. SNA rendszer: - GDP - amortizáció = NDP (netto domestic product, nettó hazai termék) - NDP - közvetett adók = NI (national income, nemzeti jövedelem) - NI - közvetlen adók - vállalati beruházások + transzferek = DI (diposable income, rendelkezésre álló jövedelem) Felhasználási oldal: C+I+G+NX

12 Kibocsátás - GDP 3. A háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. Közösségi fogyasztás: a végső fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. Bruttó állóeszköz felhalmozás: tartalmazza az elszámolási időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét.

ös GDP adatok, termelési oldal

ös GDP adatok, fogyasztási oldal

15 Árupiac egyensúlya Amikor a megtermelt termékek értéke megegyezik az elfogyasztott termékek értékével (tekintsünk el egy rövid időre a külfölddel történő kereskedelemtől): Y=C+I+G Y-C-G=I Y-T-C+T-G=I S=I Ez egy azonosság, mindenképpen csak annyit fogyaszthatunk el, amennyit megtermeltünk...

16 Kibocsátás hosszú távon Potenciális kibocsátás: „ azt a maximális kibocsátást jelenti, amelyet a gazdaság előállíthat az árstabilitás ésszerű fenntartása mellett” (Samuelson-Nordhaus [2000] 367 o.) A kibocsátást hosszú távon a tőke, a munkaerő mennyisége és a technológia határozza meg - azaz, hogy mennyit terméket és szolgáltatást tudunk előállítani - és nem függ az áraktól és annak változásától A potenciális kibocsátás ezeknek a tényezőknek a változásával változik együtt...

17 A pénz alapfogalmai A pénz definiálása a funkcióival történik: - forgalmi eszköz; - értékmérő eszköz (ármérce); - vagyontartási eszköz) A pénz alaptípusai: papíralapú pénz (fiat money) és árupénz (hadifogolytáborok példája, hiperinfláció) Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1…) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan bővülő körökként értelmezhetők

18 Néhány aggregátum számértéke

19 A pénz mennyiségi elmélete A forgalmi egyenlet (azonosság!!!): P*T = M*V ár*tranzakciók = pénz*forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott idő alatt végbemenő pénzcserék száma Mivel a tranzakciók számát nehéz mérni, az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel helyettesíthetjük: P*Y = M*V Y a reál GDP, P a GDP deflátor és így PY a nominális GDP.

20 Az infláció jelensége fogyasztói árindex - egy „átlagos” ember megélhetési költségei mennyivel változtak az utóbbi időszakban - fogyasztói kosár (reprezentánsok, súlyok, összeírások) reprezentáns - amire „átlagos ember” jövedelmét költi - összeírások (tényleges árak) - súlyok - „átlagos ember” mekkora részét költi adott termékcsoportra (pl.: cigaretta 2,684%) maginfláció - fogyasztói árindex kihagyva a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, járműüzemanyagot, az egyéb idényáras termékeket, hatósági áras szolgáltatásokat Gyakori félreértések, optikai csalódások az infláció körül

21 Főbb csoportok szerinti infláció

22 Infláció Magyarországon ( )

23 Az infláció költségei 1. - cipőtalpköltség (gyakori bankba járás költsége) és étlapköltségek (árváltoztatások költsége) – a gazdasági szereplők alkalmazkodási költségei - a relatív árak instabilitása - csökken az erőforrások elosztásának hatékonysága - az adórendelkezések nem veszik figyelembe az infláció hatásait - példák: sávhatárok változatlansága, vagy a nominális tőkejövedelem adóztatása (bruttó jellegű a kamatadó) - változó árakkal való együttélésből származó kellemetlenségek (megnehezíti a pénzügyi tervezést; üzleti kalkuláció elbizonytalanítása)

24 Az infláció költségei 2. - a nem várt infláció költségei: költséges, mert átrendezi az emberek közötti vagyoni és jövedelmi viszonyokat (a hitel megállapodásoknál rendszerint nominális kamatlábat rögzítenek) - indexálás Infláció mértéke és költségei: alacsony, mérsékelt, vágtató, hiper - különböző esetekben a társadalmi-gazdasági költségek is élesen eltérnek Zérus infláció célkitűzése ? - megfontolandó ellenérvek - segíti az alkalmazkodást - defláció még károsabb - seigniorage - pénz kibocsátás jövedelme

25 Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus augusztus) pengő

26 Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus augusztus) augusztus 1. 1 forint = 400 ezer kvadtrillió pengő ( )

27 A pénz semlegessége (klasszikus dichotómia hosszú távon) Reálváltozók: mennyiségek (pl. reál GDP, tőkeállomány), a relatív árak (pl. reálbér, reálkamatláb) Nominális változók: pénzben kifejezett változók (pl. árszínvonal, inflációs ráta, nominálbér) Klasszikus dichotómia: a reál- és a nominális változók elméleti szétválasztása; a pénz jelenléte nélkül is magyarázatot találunk a reálváltozók alakulására - a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra – a pénz semleges A pénz semlegességének feltevése hosszú távon megközelítőleg helyes feltételezésnek bizonyul

28 Munkaerőpiaci alapfogalmak Alapvető munkaerőpiaci csoportok A munkaerőpiaci trendek értékelése nem lehetséges módszertani ismeretek nélkül ! Kétfajta (a médiában gyakran zavart okozó) számítási módszer: a hivatalos ILO-KSH szabvány és a Foglalkoztatási Hivatal számai - eltérő definíciók

29 Munkanélküliség Magyarországon

30 Munkanélküliség Magyarországon - Foglalkoztatási hivatal

31 A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A megfelelő munkahely kereséséhez szükséges idő miatt kialakuló munkanélküliség - kialakulásának okai: információs problémák, mobilitás, szektorális elmozdulások - a frikcióstól el szokták különíteni a strukturális munkanélküliséget, a munkaerő-kínálat és kereslet összetételének az eltérését - állami beavatkozás csökkentheti a piaci súrlódást (munkaügyi közvetítés, átképzés), a munkanélküli segély viszont növelheti

32 Várakozási munkanélküliség Oka a bérrugalmatlanság, amikor Ls > Ld (grafikus elemzési keret) - minimálbér állami szabályozása az egyensúlyi felett tartja a béreket - szakszervezetek nem engedik a béreket egyensúlyi szintre csökkenni (Tk: Kanada versus USA) - vállalatok hatékony bért fizetnek - fejlődő országokban a jobban fizetett munkaerő jobb állóképessége lehet az indok, fejlett országokban a fluktuáció csökkentése, a jó minőségű munkaerő megszerzése és megtartása, vagy a bér és az erőfeszítés között feltételezett összefüggés

33 További munkaerőpiaci kérdések - a munkanélküliség szerkezete (tartós és átmeneti munkanélküliség aránya) - demográfiai csoportok közötti eltérések: állásvesztési ráta jobban szóródik, pályakezdők helyzete, nők-férfiak - etnikai csoportok (pozitív és negatív diszkrimináció a munkaerőpiacon) - nemzetgazdaságokon belüli regionális munkanélküliségi trendek - eltérő kontinentális európai és angolszász trendek (piaci rugalmasság, munka törvénykönyve), de pozitív európai példák is vannak (Dánia, Hollandia)

34 A munkanélküliség természetes rátája - azaz munkanélküliség hosszú távon Defínicó szerint: L = E + U 1 = E/L + U/L (foglalkoztatottak aránya + munkanélküliségi ráta) állásszerzési ráta: f (job-finding rate) és állásvesztési ráta: s (separation rate) - a rátákat adott időszakra (általában egy hónapra) vonatkoztatjuk. Egyensúlyban: fU=sE U/L = (s/f)(E/L) U/L = (s/f)(1-U/L) U/L = (s/f)*f/(s+f) = s/(s+f) munkanélküliség természetes rátája