Üdvözöljük Oromhegyesen! Egy vajdasági kis falu múltja, jelene és jövője

Földrajzi fekvés Szerbia északi részén, 102 méter tengerszint feletti magasságon. Magyarkanizsa községhez tartozik.

Már az őskorban lakott hely volt A mai falu kialakulása az 1848/49-es forradalom leveréséhez kötődik ben már 437-en lakták. A templomot 1912-ben Szent Mihály tiszteletére szenteltek föl.

A helyi közösségnek általános iskolája, óvodája, egészségháza és gyógyszertára is van. Sajnos a lakosok száma csökken. Siposfalva és Zákóföld,Hegyes, Kishegyes, Tetőhegyes és végül tól Oromhegyes 1946-tól Tresnyevác (Trešnjevac) Területe 43,87 km²

állattenyésztés juhászat búza, kukorica, ipari növény zöldségfélék

Gazdag Ág hagyományőrző és ápoló szemle. Gazdag néprajzi hagyományok Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

Természetes környezet síkvidék síkvidék a Nagypart kettéosztja a falut a Nagypart kettéosztja a falut Az „alji” emberek főleg juhtenyésztéssel foglalkoztak. Az „alji” emberek főleg juhtenyésztéssel foglalkoztak.

mára már teljesen kiszáradtak. folyamatosan csappant a „szék” élővilága. ÉK-i és a Keleti rész - legelők szikes talaj

Többféle vízi- és gázlómadár költött itt, illetve járt ide táplálékot keresni vagy megpihenni:Kócsag Gólya Nagygoda Nagygoda Bölömbika Bíbic Piros lábú cakó

A madarak táplálékául szolgáló -békák (kecskebéka, varangy), -piócák, -vízisiklók és a -rovarok számos faja nyüzsgött a vizekben.

a kamilla már csak kisebb ligetekben fordul elő. nádból is évről- évre kevesebb található…

Az elveszett „Paradicsom” néhány éve kíméletlenül kivágták a kb. 200 eperfából álló kiserdőt

Ártézi-kutak A másik kút hideg vizű, de már alig folydogál. A melegvizes kút Oromhegyes két működő ártézi- kúttal büszkélkedhet

két évszázada áll a falu szélén két évszázada áll a falu szélén a faültető Bata István volt. a faültető Bata István volt. A két évszázados eperfa

A Bergel féle szőlészet Bergel Leó 110 holdat telepített be borszőlővel. Új tulajdonosa, nemes mogyoró ültetvényt telepített. a táj régi arculatát már soha nem kapja vissza.

A Tisza még a XIX-ik században is, a tavaszi áradások alkalmával, ezen a vidéken egészen a dombok aljáig birtokba vette a laposabb területeket. Az 1696-ban lezajlott Zentai csata idején az alsó rész lápos náddal, sással, nyárfával és fűzzel tarkított, halban és vadban gazdag mocsaras, ligetes terület volt, ami nyaranta kiszáradt.

A falutól délre fekvő Csákóhalom, a környék legmagasabb pontja kitűnő megfigyelőhely lehetett.A falutól délre fekvő Csákóhalom, a környék legmagasabb pontja kitűnő megfigyelőhely lehetett ben Habsburg Ottó avatta a Zentai csata emlékhelyévé.2001-ben Habsburg Ottó avatta a Zentai csata emlékhelyévé. CSÁKÓHALOM Emlékhely a zentai- csata egyik színhelyén

Köszönjük a figyelmet