Kerettanterv, tanmenet, tankönyv Változások a környezetismeret tanításában I.

A tanterv az oktatás tartalmának, a tananyagnak a kiválasztását és elrendezését meghatározó hivatalos (rendszerint jogszabállyal megerősített, legitimált) dokumentum.

A tanterv A tanítási-tanulási folyamat rendszerszemléletű tervezése.

NAT-Nemzeti alaptanterv: A tartalmi szabályozás legfelsőbb szintű dokumentuma. Meghatározza a közoktatás alapvető szemléletét, valamint definiálja az alapvető közoktatási célrendszert.

NAT-Nemzeti alaptanterv: Három fő részből áll: - Meghatározza a műveltségi területeket - Tartalmi szakaszolásokat - Fejlesztési feladatokat

A kerettanterv Közvetítő szerepe van a helyi tanterv és NAT között. Tartalmazza a NAT-ban megfogalmazott irányelvek lebontását iskolatípusokra és évfolyamokra.

A kerettanterv A kerettanterv tartalmazza: · A tantárgy neve, évi óraszáma · Célok és feladatok · Fejlesztési követelmények · Belépő tevékenységformák · Témakörök, tartalmak · A továbbhaladás feltételei

A helyi tantervek A kerettanterv alapján készülnek

A helyi tanterv az iskola átfogó terve. Összhangban áll az iskola helyi képzési programjával.

A kerettanterv nem ültethető át egy az egyben helyi tantervként, hanem figyelembe kell venni az iskola sajátosságait, mint például a tárgyi, személyi feltételeket, valamint az iskola nevelési programját. Az adaptációnál eleget kell tenni a törvényi előírásoknak is.

A helyi tanterv tartalmazza a: · tanítandó tantárgyakat és azok évi (heti) óraszámát, · iskolatípusokra vonatkozó tantárgyi kerettantervekben rögzített célokat és feladatokat

A helyi tanterv tartalmazza a: · a helyi követelményeket · a helyi tananyagot · a magasabb évfolyamra lépés feltételeit · taneszköz-kiválasztás elveit

A tanár készíti el a tanmenetet, ha szükséges, akkor a tematikus tervet illetve az óravázlatot

A tanmenet A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg.

A tanmenet A tanmenetnek összhangban kell lennie az intézmény helyi képzési programjával és a helyi tantervvel. A tanmenet egy ajánlott formalizált űrlap. Az iskola ettől a formátumtól eltérhet.

A tematikus terv A tematikus egység egy nagyobb témát dolgoz fel, több tanóra anyagát magában foglalva.

Az útmutató szerint…

A pedagógus tervezési munkájának fontos dokumentumai: a különféle tanulási-tanítási egységeket leíró tervek, például a tematikus terv és az óraterv vagy a foglalkozásterv.

A tanmenet bemutatása nem kötelező, bár hasznos lehet mind a pedagógus, mind a szakértő számára. A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően bemutatandó dokumentum a szakértő számára.

A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni. A tervezés támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az Útmutató 10–19. sz. melléklete.

Tematikus terv A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: ……….. Tantárgy:

Tematikus terv A tanulási-tanítási egység témája: A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere: A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei:...

Tematikus terv Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: Felhasznált források: Dátum:

Az útmutató szerint…

Tanulási-tanítási egység

Tanmenet a……………..évfolyam számára tanévre ……………………… témakör Óra- szám TémaTanóra anyagaFogalmakKészségek, képességek kompetenci ák Tanulói tevékeny ség Szem lélte- tés A- nya gok esz- kö- zök Meg- jegy- zések

Óravázlat

A tanítási óra menete A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása A tanulók informálása az óra céljáról A tanulók - a témával kapcsolatos - előzetes ismereteinek ellenőrzése, felidéztetése Az új ismeretek prezentálása (induktív, deduktív, vagy problémamegoldó ismeretfeldolgozás) Az új ismeretek elemzése (analízis: amikor az adott tényeket, jelenségeket, folyamatokat részekre bontjuk és a lényeges összefüggéseket megállapítjuk; szintézis: az eredmények egyesítése és általánosítása)

Fogalomalkotás, következtetés (szabály) megszövegezése (absztrakcióval és általánosítással) Rendszerezés és rögzítés (a rendszerezés lehet: elsődleges, parciális, átfogó, komplex; a rögzítés bevált módja az ismétlés, lehet elsődleges, folyamatos; általában a rendszerezés és rögzítés összekapcsolódik) A tanultak alkalmazása és a visszacsatolás (az újonnan megszerzett ismeretek felhasználása, feladat- és problémamegoldása gyakorlás formájában, majd sor kerülhet az alkotók produktív alkalmazására) A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése

Plágium….

Formátum… - Amit feltöltünk… - Amit elküldünk… - Amihez még hozzá szeretnénk férni… - Aminek még szerkeszthetőnek kell lennie… (javítunk, kiegészítünk, újraírjuk)

Szakszerűség – tisztában lenni a fogalmakkal!

I. Oktatási célok: A tanulók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási- tanulási folyamat eredményeképpen valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.

Ismeretszerzés (figyelemfelkeltés, célkijelölés, előzetes ismeretek, új ismeretek) Alkalmazás (tények, jelenségek sokoldalú elemzése, feladat- és problémamegoldás) Rendszerezés (fogalomalkotás, következtetés és általánosítás) Rögzítés (ismétlés, összefoglalás, logikai kapcsolás, ismeretszintézis) Ellenőrzés (tudásfelmérés, teljesítménymérés, szintmérés stb.) Értékelés (diagnosztikus, formatív, szummatív)

II. Didaktikai feladatok: Tudományosság: a tananyag tükrözze az adott szaktudomány eredményeit Motiválás: a tanulási kedv felébresztése Aktivizálás: a pedagógiai tevékenység célja a tanulók belső aktivitásának kialakítása (figyelemkoncentráció, gondolkodási intenzitás, emlékezeti élénkség stb.)

Érthetőség: a tananyag tanulhatóvá tétele Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve Rendszeresség: a tananyag áttekinthető, logikus felépítése és optimális adagolása Szemléletesség: a valóság ábrázolásának modellezése, annak alkalmazása; egyben a tanulói megfigyelés pedagógiai irányítása

Tartósság: az elsajátított ismeretek jártasságok, készségek beépítése a tanulók személyiségébe Differenciálás: egyéni képességek, készségek figyelembe vétele Visszacsatolás: a tanulók tájékoztatása saját előrehaladásukról Megerősítés: akár pozitív, akár negatív megerősítés

III. Fejlesztési területek: problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, szövegértés, analitikus gondolkodás, következtetés, szintézisalkotás, kreativitás, megfigyelés,

emlékezet. rendszerezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.

IV. Oktatási módszerek Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. (Oktatási módszer az előadás, a magyarázat, az elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, a megbeszélés, a vita, a szemléltetés, a projekt, a kooperatív tanulás, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a házi feladat.)

V. Oktatás szervezési módjai vagy munkaformái frontális munka egyéni munka csoportmunka Kooperatív oktatási módszer Projektmódszer Szimuláció, a szerepjáték és a játék

Útmutató a kerettantervek helyi adaptációjához Az iskolák elsősorban a 10%-os szabadon tervezhető órakeretről hozott döntéssel tudják helyi tantervükben kialakítani az iskola, illetve egyes osztályaik saját nevelési- oktatási arculatát, adott esetben valamely tantárgy, tantárgycsoport vagy műveltségterület emelt szintű oktatását. A szabad órakeret tartalmára nézve az iskolák maguk hozhatnak döntést. Az iskoláknak döntéseiket az egyes osztályokra kell meghozniuk, vagyis ha azonos évfolyamon több osztályt indítanak, az egyes osztályok esetén eltérő módon is felhasználhatják a szabad órakeretet.

Az egyes tantárgyi kerettantervek tartalmazzák az adott tárgy tanításának céljait, szerepét a fejlesztési területeken és a kulcskompetenciákat érintően. Ezt követően két éves ciklusokra vonatkozóan táblázatos formában fel vannak sorolva a tematikai/fejlesztési egységek a rendelkezésre álló (minimális) órakerettel. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeretének, tehát a minimális heti óraszám 36-tal (a hetek számával) való szorzatának csak 90%-át fedik le.

Minden egységnél szerepel a feltételezett előzetes tudás. Meghatározásra kerülnek az egyes tematikai egységek nevelési – fejlesztési céljai, az elvárt ismeretek/fejlesztési követelmények, a más tantárgyakhoz való kapcsolódási pontok, az elsajátítandó kulcsfogalmak/ fogalmak. A két évfolyamos ciklus végén szerepelnek a fejlesztés várt eredményei.

Az iskola feladata a kerettanterv két évfolyamos ciklusainak tanévekre való bontása, a tematikai/fejlesztési egységek évenkénti óraszámának meghatározása. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása megtörténhet a tematikai egységek mentén is, de bizonyos esetekben a tematikai/fejlesztési egységeket meg kell bontatni, mivel azokkal mindkét évben foglalkozni kell.

A tantárgyi kerettanterv kétéves ciklusának minden tematikai/fejlesztési egységét területét be kell építeni a helyi tantervbe. Ügyelni kell az oktatás lineáris logikájára, a fejlesztési fázisok egymásutánjára, az egymásra épülő ismeretelemekre. A tanévekre bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével szükséges meghatározni, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek.

A tantárgyak helyi tantervében pontosítani kell a tanítás tartalmát, a tervezett tanulói tevékenységeket, valamint mindezekre építve meg lehet határozni (a pedagógiai programmal összhangban) a számonkérés módszereit, az értékelés elveit és szempontjait, a továbbhaladás feltételeit.

az iskola és a szaktanár döntésén múlik az is, hogy a kerettantervben írt ismeretet milyen mélységgel tárgyalja, s végül hogy milyen módon kéri azt számon. A tantárgyközi kapcsolódási pontok szintén nyilvánvalóan bővíthetők, tehát a leírt példák is figyelemfelhívásnak tekintendők. A kulcsfogalmak hálózata összeköti az egységek tartalmi elemeit a fejlesztés várt eredményeivel, így segítséget nyújt az értékelési szempontok, egyéni tanulói teljesítmény-elvárások kialakításánál.

A két évfolyamos ciklus végén, az utolsó tematikai/fejlesztési egység után a várt eredmények összefoglalása áll. Az iskolák helyi tanterveikben ezek elérését tűzhetik ki célul, s így az értékelési rendszer helyi alakításakor is ezek válhatnak döntő elemekké, az egyéni differenciálás szempontjainak szem előtt tartásával.

Az Nkt. 26. § (2) szerint … „a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.”

Források: asok asok rv.htm rv.htm iskolaban/ iskolaban/ 4/index_alt_isk_also.html 4/index_alt_isk_also.html