BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA Óravázlatok

BEVEZETÉS

Mi a filozófia? I. Név szerinti (etimológiai) meghatározása Általában 3 fogalmat használunk megjelölésére: 1. Maga a „Philosophia” eredetileg görög összetett szó, melynek tagjai: a.) A „Philia”. - Magyarul „szeretetet, barátságot, törekvést” jelent. a.) A „Philia”. - Magyarul „szeretetet, barátságot, törekvést” jelent. b.) A „Szophia” - „bölcsesség”, azaz mély, rendezett, lényegi tudás. b.) A „Szophia” - „bölcsesség”, azaz mély, rendezett, lényegi tudás. „Philosophia” tehát annyit tesz, mint a bölcsesség szeretete, törekvés a mély, rendezett, lényegi tudásra. „Philosophia” tehát annyit tesz, mint a bölcsesség szeretete, törekvés a mély, rendezett, lényegi tudásra. 2. A görög szó helyett gyakran a magyar „gondolkodás” kifejezést használjuk. Anyanyelvünk szépsége és gazdagsága egyaránt benne rejlik, mert: a.) Gyöke a GOND, mikor valakinek (egy alanynak), valamivel (egy tárggyal) baja, nehézsége, problémája támad. Egyfajta feszültséget jelent tehát. a.) Gyöke a GOND, mikor valakinek (egy alanynak), valamivel (egy tárggyal) baja, nehézsége, problémája támad. Egyfajta feszültséget jelent tehát. b.) A GONDOL szó azt jelzi, hogy a problémát már elméletileg tudatosítjuk, esetleg tervet eszelünk ki a megoldására. b.) A GONDOL szó azt jelzi, hogy a problémát már elméletileg tudatosítjuk, esetleg tervet eszelünk ki a megoldására. c.) A GONDOLKODÁS talán az ember legjellemzőbb és legsajátosabb lelki működése, amelynek során már rendszeresen tudatosítjuk és megoldjuk problémáinkat. Elemei: a „Lét-”, az „Én-”, a „Más” (tárgy és személy)-, a „különbségtétel” (differencia) és a köztük feszülő „Probléma” tudata. c.) A GONDOLKODÁS talán az ember legjellemzőbb és legsajátosabb lelki működése, amelynek során már rendszeresen tudatosítjuk és megoldjuk problémáinkat. Elemei: a „Lét-”, az „Én-”, a „Más” (tárgy és személy)-, a „különbségtétel” (differencia) és a köztük feszülő „Probléma” tudata. d.) A GONDOSKODÁS a magunk vagy mások problémáinak tervszerű és tudatos gyakorlati megoldása. d.) A GONDOSKODÁS a magunk vagy mások problémáinak tervszerű és tudatos gyakorlati megoldása.

Mi a filozófia? II. 3. Végül a filozófia helyett gyakran „bölcselet”-et mondunk, amin az emberi élet legalapvetőbb problémáiról való elmélyült gondolkodás eredményét értjük. Eme alapkérdések Immanuel Kant ( ) szerint: a.) „Mit tudhatok?” a.) „Mit tudhatok?” b.) „Mit kell tennem?” b.) „Mit kell tennem?” c.) „Miben hihetek?” c.) „Miben hihetek?” d.) „Mi az ember?” d.) „Mi az ember?” Első problémával az ismeretelmélet, másodikkal az etika, harmadikkal a vallásbölcselet, negyedikkel a filozófiai antropológia foglalkozik. Első problémával az ismeretelmélet, másodikkal az etika, harmadikkal a vallásbölcselet, negyedikkel a filozófiai antropológia foglalkozik. A filozófia szaktudományos (terminológiai) meghatározása Az a tudomány, amelyik a LÉT és az ÉRTÉKEK legfontosabb problémáira, azaz életünk végső értelmére keres megoldást a józan emberi ész fényénél. A filozófia így nem más, mint az alapvető okok és végső célok tudománya. A „Honnan?”, „Hová?”, „Miért?” örök kérdéseken való töprengést jelent. Az a tudomány, amelyik a LÉT és az ÉRTÉKEK legfontosabb problémáira, azaz életünk végső értelmére keres megoldást a józan emberi ész fényénél. A filozófia így nem más, mint az alapvető okok és végső célok tudománya. A „Honnan?”, „Hová?”, „Miért?” örök kérdéseken való töprengést jelent. Raffaello Santi: Athéni iskola című műve és William Shakespeare: Hamlet monológja igen érzékletesen ragadja meg és mutatja be a filozófia lényegét. Raffaello Santi: Athéni iskola című műve és William Shakespeare: Hamlet monológja igen érzékletesen ragadja meg és mutatja be a filozófia lényegét.

Mi a filozófia? III. Raffaello Santi: Athéni iskola A vatikáni Stanza della Segnatura díszítésére ben készült freskó a bölcsesség szeretetének és az igazság keresésének antik görög eszményét fogalmazza meg. A vatikáni Stanza della Segnatura díszítésére ben készült freskó a bölcsesség szeretetének és az igazság keresésének antik görög eszményét fogalmazza meg. Az athéni iskola "a filozófia templomának" látomásában a legnagyobb antik filozófusokat és tudósokat jeleníti meg. A középpontban Platón és Arisztotelész alakja, körülöttük pedig a kor szellemi elitje, köztük Szókratész, Zénón, Epikurosz, Pythagorasz, Herakleitosz, Diogenész, Parmenidész, Euklidész, Ptolemaiosz. Ám nem csupán személyes jelenlétrõl van szó. Raffaello múvészetét kora többek közt épp azért csodálta, mert a szereplõk egyetlen gesztusában képes volt filozófiájuk lényegét megragadni. Az oldalfalakon Apolló és Minerva szobra utal a szellem és a bölcsesség fölényére a test és a szenvedélyek fölött Az athéni iskola "a filozófia templomának" látomásában a legnagyobb antik filozófusokat és tudósokat jeleníti meg. A középpontban Platón és Arisztotelész alakja, körülöttük pedig a kor szellemi elitje, köztük Szókratész, Zénón, Epikurosz, Pythagorasz, Herakleitosz, Diogenész, Parmenidész, Euklidész, Ptolemaiosz. Ám nem csupán személyes jelenlétrõl van szó. Raffaello múvészetét kora többek közt épp azért csodálta, mert a szereplõk egyetlen gesztusában képes volt filozófiájuk lényegét megragadni. Az oldalfalakon Apolló és Minerva szobra utal a szellem és a bölcsesség fölényére a test és a szenvedélyek fölöttPlatónArisztotelészSzókratészZénónEpikuroszPythagoraszHerakleitoszDiogenész ParmenidészPlatónArisztotelészSzókratészZénónEpikuroszPythagoraszHerakleitoszDiogenész Parmenidész

Shakespeare: Hamlet (Arany János fordítása) „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni!

Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hivatalnak packázásait, S mind a rugást, mellyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? –

Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől -- a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó -- le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? – Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét.”

A filozófia felosztása I. Tárgya szerint (objektíve) 1. LÉTTAN A „Lét, a létezők és a semmi” problémájával foglalkozó filozófia. A filozófus számára: a „Lét” (görögül On) a teljességet; a „létezők” a véges; tér, idő, mennyiség és minőség korlátozta Létet; a „semmi” a Lét hiányát jelenti. Az egyetemes (általános) Létet az ontológia, a létezők (lények) és a Lét viszonyát a metafizika tudománya vizsgálja. Utóbbit a Lét általunk ismert három nagy szelete alapján a természet-; ember- és Isten metafizikájára bontva is szemlélhetjük. 2. ÉRTÉKTAN Az ember élete szempontjából fontos normák bölcselete. Egyetemes érték az „Igaz”, amelyet értelmünk-; a „Jó”, amit akaratunk-; a „Szép”, melyet ízlésünk-; és az „Isten”, akit hitünk által tudunk felfogni.

A filozófia felosztása II. Az általános értéktant a görög axiológia néven is szokták emlegetni, míg a felsorolt értékek kutatására fontos filozófiai tudományok szakosodtak. Így: Az igazság helyes elsajátításával az ismeretelmélet-; elgondolásával a logika-; közlésével pedig a nyelvfilozófia foglalkozik. A jó problémáját az etika az egyén, a politika-, jog- és állambölcselet az emberi közösség-, a gazdaságfilozófia az anyagiak megtermelése szempontjából nézi. A szép művészi kifejezését az esztétika, poétika és retorika kutatja, Az Isten és az ember kapcsolatát a vallásbölcselet szemléli. 3. FILOZÓFIATÖRTÉNET A bölcselet kialakulásával és fejlődésével foglalkozó tudomány. A Létre és az értékekre vonatkozó tudás múltját vizsgálja. Földrajzilag Keleti és Nyugati-; Kronológiailag ó-; közép-; újkori- és modern filozófiáról beszélünk. A gimnáziumi tanulmányok során filozófiatörténetet tanulunk, hangsúlyozva a klasszikus filozófusok, továbbá a legfontosabb újkori és modern irányzatok jelentőségét.

A filozófia felosztása III. Nézőpontja szerint Teisztikus: Amennyiben Isten transzcendens világát helyezi a filozófia nézőpontjába. Humanisztikus: ha minden dolog mértékévé az embert teszi. Naturalisztikus: amennyiben a természet filozófiai vizsgálata áll a központban. Módszertani (metodológiai) szempontból Fenomenológiai: amikor a jelenségek világa felől haladunk a mélyebb lényeg felé. Transzcendentális: ha a szellem a benne rejlő szellemi adottságok révén lép át a fizikai világ mögötti létsíkra. Intuitív: Amennyiben a filozófia közvetlenül, mintegy lelki szemmel nézi az igazságot. Induktív: Egyes esetekből haladunk az egyetemesebb igazság felfedése felé. Deduktív: Egyetemes igazságokból következtetünk az egyes esetekére. Redukáló: Bonyolult problémák alapvető problémákra egyszerűsítése. Genetikus: Amikor történetiségükben, kialakulásuk rendjében vizsgáljuk a dolgokat. Analitikus: Összetett problémák kisebb részekre bontása, ilyen elemzése s megoldása. Szintetikus: Mikor részigazságok összetevéséből, összegzéséből jutunk nagyobbakra. A filozófus A bölcsesség kedvelője, sokszor fura szerzet, de tud csodálkozni, eszmélni, nyitott maradni, elmélyedni, érvelni. Tudása sokszor különccé, néha gőgössé teszi, de az igazság utáni vágya és annak szeretete miatt vértanúságot is szenvedhet. Ebben és ekkor az Úr-Jézus nyomában jár. Amint a filozófiának nincs szűkebben behatárolt tárgya, mert minden érdekli nézőpontja, módszerei és a bölcselők személyisége is a lehető legtágabb és sokszínűbb.