A kötelezett kliensekkel való munka elméleti és gyakorlati kérdései

Korai szociális munka: tömeges mértékű és veszélyesnek tekintett szegények ellátása és felügyelete. Kontroll: kemény, szankciók. Segítés: segélyezés. Szociális munka professzionalizálódása: egyre nagyobb tér és fejlődés a szociális munkásnak. II. világháború után: a szakemberek száma megtöbbszöröződött, jóléti államok kiteljesedésének hatásai. Nem történt változás: a kliensek azok maradtak, akik a szükségleteiket állami támogatások által tudták kielégíteni, a másik megrendelő az állam. Kettős mandátum: állam és ellátásokat igénylő egyének csoportjai.

Az egyensúly koronként különféleképpen alakult. Case work (esetmunka) átalakulása: a kontroll elemei mellett a segítő megközelítés is nagyobb hangsúlyt kapott. Pszichológia hatása: funkcionális iskola, a szociális munkás, mint kísérő jelenik meg. Jóléti állam krízise: „támogat és követel” és „önsegítés segítése” szemléleti keretei.

Két megközelítés Az önkéntességhez, mint a segítő és kliens közötti kapcsolat, a segítő folyamat alapvető feltételhez való ragaszkodás jellemzi az egyik oldalt. Az önkéntesség inkább mítosz, mint realitás. Kapcsolatfelvétel dimenziói (saját elhatározás, személyes kapcsolati hálóból, a jelzőrendszerbe tartozó szolgáltatástól, jogi és/vagy hatósági előírásból).

A címkézés és kategorizálás helyett önkéntes és kötelezett motivált és nem motivált kliens elnevezések jelentkeztek. Kik tartoznak a kötelezett és az önkéntes kliensek körébe? Kötelezett kliens dilemmái!

Adott az összhang a kliens és a szakember között. Az önkéntes kliens képe hozzájárul a kontrollhoz tartozó szerepek és eszközök finomodásához. A hatalmi egyenlőtlenség megmaradt, talán „a szavak lettek szebbek”. De: a puhább ráhatások abból az igényből fakadtak, hogy a kliens rendelkezzen a lehető legnagyobb szabadsággal, önállósággal.

Rendelkezik problémamegoldással. Rendelkeznek olyan készségekkel, mint a segítség kérése és elfogadása. Van együttműködési szándéka. Dinamikus, változást kereső. Magas szabadságfok. Magasabb motivációs szint (sokszor a motiváció fenntartásáért meg kell küzdeni a kliensnek és a segítőnek is).

Külső kényszer miatt jelentkező kliens. Vannak akik megkönnyebbülnek, mert nem arra számítottak amit kaptak a kötelezettségtől. Többen fel vannak háborodva, hogy egy szociális szolgáltatással kell kapcsolatot tartaniuk. Számos induló probléma, főleg ha a segítő nehezen kezeli az ellenállást.

Nincs vagy alacsony problémamegoldás. Gyenge a segítség kéréshez és az elfogadáshoz szükséges készségek szintje. Gyenge együttműködési szándék. Alacsony motiváció szint. Változást kerülő Idegen döntés- például környezet, jogi kényszer.

Önkéntes kliens- „önkéntes” segítő: a cél ugyanaz, az összhang jobb. Minden téren nagyobb a szabadság foka. Kötelezett kliens- kötelezett segítő: nem vagy csak következményekkel szakítható meg a kapcsolat. Beszámolási kötelezettség a szakember oldalán. Motivált kliens- motivált segítő: egyirányú folyamatok. Ellenállás a kliens oldaláról- ellenállás legyőzése a segítő oldaláról: ellentétes folyamatok.

Conen és Hesser felosztása alapján: Gyermekekkel szembeni rossz bánásmód. Gyermekek elhanyagolása. Szexuális visszaélés. Fizikai erőszak. Szenvedélybetegség, drogfüggőség. Öngyilkossági szándék. Bűnelkövetés. Adósságok, köztartozások.

Pro-szociális viselkedés: a pozitív szándékok, cselekvések megerősítése a problémásak helyett. Olyanok számára nyújt segítséget, akik ritkán tapasztaltak feléjük irányuló jó szándékokat. Pozitív törekvések felismertetése és tudatosítása. Reactance elmélete (autonómia igény) Ösztönző és késztető faktorok (pull és push): olyan szereplők és hatásokat különítenek el, amelyek külső befolyással rendelkeznek a kliens és a szakember együttes munkájára. Aktivizáló-motiváló szociális munka: kliens erőforrásaira összpontosít, erősségek lehetőségek. Kötelezett klienseknél fokozott jelentősége van.

A szociális munkás hatalmi szerepkör A kliensek számára a szociális munkás a hatalom képviselői A szociális munkás azonban úgy érzi, hogy túl van korlátozva

Szociális munkásként gyakran szembesülünk értékdilemmákkal Beavatkozás dilemmája Értékelés dilemmája Kontroll vagy autonómia Értékkülönbség Elkötelezettség lojalitás Szabadság, biztonság

Az érzelmi intelligencia az ami a csúcsteljesítményhez vezethet el minket Két modellt készített ennek feltérképezésére

Háromszereplős: üldöző, megmentő, áldozat Az áldozat: szenvedő típus, nem képes megoldani a problémát Az üldöző:saját érdekében cselekszik, mások szenvednek a viselkedésétől A megmentő: az áldozattal törődik

Szintén három szereplős: önérvényesítő, gondoskodó, megsebzett Önérvényesítő: saját érdekében cselekszik Gondoskodó: nehéz helyzetben lévővel törődik Megsebzett: szenvedő

A dráma háromszög egy destruktív élethelyzet senki nem a probléma megoldására törekszik, a középbonban a hatalom áll A nyertesek háromszöge konstruktív a megoldásokra törekvő élethelyzet Mindkettőt használjuk a való életben, de a szociális munkás szerepben a cél mindig a konstruktív megoldás

Burgess, R.C. (2005): Az érzelmi intelligencia egyéni és szervezeti tanulást kiemelő modell. A dráma és a nyertesek háromszöge. Pataki Éva: Kontroll és segítő funkció a szociális munkában. A kötelezett kliensekkel való szociális munka elméleti és gyakorlati kérdései

Köszönjük a figyelmet! Fekete Lilla Mészáros Dávid