Szarka László Szomszédság- és kisebbségpolitika A magyar nemzetpolitika regionális adottságai és célképzetei Csongrád, 223. május 27.

Elemzési szempontok 21. századi magyar nemzeti keretek újragondolása Kisebbségek a nemzetállami Közép-Európában: van-e esély a pozíciók meg ő rzésére? Összetett szomszédság megkerülhetetlen tényez ő : szomszéd államok közös érdeke: átjárható, soknemzetiség ű közép-európai tér kialakítása Egyetemes magyar kulturális nemzet — intézményesült, modern magyar nemzeti közösség

Magyarok aránya a Kárpát-medencében

Magyarország és a szomszéd államok, régiók

Etnopolitikai megfontolások a szomszédsági kapcsolatokban Kisebbségpolitika: a magyarországi kisebbségek önkormányzati modelljének, anyanemzeti kapcsolataiknak a fejlesztése, asszimilációjuk lassítása, történetileg kialakult kett ő s identitásuknak a fenntartása Etnopolitika („htmh” politika): a magyar kisebbségi és diaszpóra közösségekkel való magyar-magyar kapcsolatrendszer folyamatos fejlesztése, politikai, jogi, gazdasági, kulturális helyzetük javítása Nemzetpolitika: a magyarországi magyarok és a külhoni magyar kisebbségi és diaszpóra közösségek által alkotott egyetemes magyar kulturális nemzeti közösség együvé tartozásának, magyarságtudatának, a modern magyar nemzeti közösség kereteinek a „karban tartása”, fejlesztése Szomszédságpolitika: a hét szomszédos állammal bilaterális, regionális, uniós és nemzetközi politikai szinteken differenciált, érdekvezérelt, jószomszédi viszonyra törekv ő külkapcsolati rendszer m ű ködtetése, amelynek legérzékenyebb területe épp a kisebbségek ügye

Nemzet- és szomszédságpolitika az Antall-kormány programjában "Tekintettel arra, hogy a magyarság egyharmada a határainkon kívül él, a magyar államnak különleges felelőssége a magyar nemzet, mint kulturális és etnikai közösség megmaradásának támogatása.” „Ezért állunk ki - a fennálló nemzetközi szerződések tiszteletben tartásával, azok szellemében, a szomszéd államok kormányainak kinyilvánított ígéreteivel összhangban - a határainkon kívül élő magyar közösségek jogainak, köztük a belső önrendelkezésnek a betartása (s ezen belül a kulturális autonómia létrehozása) mellett.” „Támogatjuk a határokon túl élő magyar közösségeket nemzeti önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseikben. Fontosnak tartjuk a civil társadalom minden ilyen irányú kezdeményezését.” „Ideje, hogy a nemzeti kisebbségek valóban az országok közötti barátság legfontosabb hídját alkossák, de ezt csak a jogaikat és méltóságérzetüket visszanyert közösségek láthatják el."

Etno- és szomszédságpolitikai leltár Kisebbségi törvények: Magyarországon és a hétből öt szomszéd országban,közülük háromban az autonómiaformák működtetésével Alapszerződések: a hétből öt szomszéddal: Ukrajnával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával, Kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések a hétből három szomszéddal és két közeli nagyhatalommal Sokszor és sokat változó magyarországi kisebbség- és támogatáspolitikai intézményrendszer: Státusztörvények és állampolgársági törvények, emléktörvények Nemzetközi szabályozás és intézményrendszer Közös kormányülések: Romániával, Szlovéniával, Ausztriával, Horvátországgal és a közeljövőben Szlovákiával Schengeni határok: a hétből három szomszéddal Etnikai konfliktusok: kevés kirívóan súlyos konfliktus, sok inzultus, sérelem, panasz

Bilaterális alap- és kisebbségi szerz ő dések december 6. magyar-ukrán alapszerz ő dés december 2. magyar-szlovén alapszerz ő dés december 16. magyar-horvát alapszerz ő dés március 19.: magyar-szlovák alapszerz ő dés szeptember 16. magyar-román alapszerz ő dés ET 1201-es ajánlására való utalás, a kisebbségi autonómia három formájával: helyi közigazgatási szervek autonóm közigazgatási szervek speciális státusz március 31. magyar-ukrán kisebbségi nyilatkozat szeptember 25. magyar-nyugatnémet közös nyilatkozat a magyarországi németek támogatásáról november 6. magyar-szlovén kisebbségi egyezmény november 11. magyar-orosz kisebbségi nyilatkozat április 5. magyar-horvát kisebbségi egyezmény

Vegyesbizottsági rendszer és gyakorlat A kisebbségi vegyes bizottságok általában évente felváltva Magyarországon, illetve az adott szomszéd országban üléseznek. A bizottsági jegyzőkönyvek konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg az két érintett kisebbség számára nagy fontossággal bíró ügyek megoldásáról. A kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásainak teljesítése jogilag nem kötelező jellegű, a „két ország kormánya önállóan dönt arról, melyik ajánlást milyen mértékben fogadja el”. A bizottsági ajánlások többségének címzettje kölcsönösségi alapon általában mindkét fél, a felek általában ugyanolyan vagy hasonló számban kapnak, illetve adnak egymásnak egyoldalú ajánlásokat. Az ajánlások teljesítése elhúzódik, nehezen ellenőrizhető. Oktatási, kulturális és tudományos együttműködési megállapodás mellett fontos lenne olyan együttműködési megállapodások rendszeresítése, amelynek prototípusa a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, valamint a Muravidékkel határos Vas és Zala Megye Közgyűlése között jött létre 1986-ban. Ez regionális szinten oktatási és a művelődési együttműködési lehetőségeket biztosít.

A magyar közm ű vel ő dési, közgy ű jteményi, sajtó és m ű vészeti intézmények

Konfliktuspotenciál a szomszédságpolitikában Nincsenek látványos sikerek, stabil stratégiai partnerek Visegrádnak nincs kulturális, identitásformáló hatása: regionális és uniós érdekérvényesít ő szerepe is igen mérsékelt A magyar-szlovák konfliktushelyzet: a magyar szomszédságpolitika állatorvosi beteg lova Nemzetállami önmeghatározás, történelmi sérelmek kompenzálása Radikális államnacionalista programok Magyarellenes nacionalizmus pártpreferenciákat befolyásoló szerepe Figyelemelterelés gazdasági, belpolitikai gondokról, botrányokról Szuverenitás vélelmezett fenyegetettsége, nehezen olvasható magyar etnopolitikával szembeni preventív védekezés Magyar gazdasági, morális, politikai krízishelyzet következményei Kormányközi együttm ű ködésben tartós zavarok a kisebbségi ügyek miatt: a kisebbségi magyar pártok szerepének eltér ő megítélése, a kisebbségi konfliktusok nemzetköziesítése, a magyar-magyar kapcsolattartás kriminalizációja,permanens nacionalista tematizáció

A magyar igazolvánnyal rendelkez ő k aránya

2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él ő magyarokról A törvényhozók egyebek közt figyelemmel arra, hogy a szomszédos államokban él ő magyaroknak „az egységes magyar nemzethez való tartozását, szül ő földjükön való boldogulását, valamint nemzeti azonosságtudatát” Magyarországnak is támogatnia kell A státustörvény a rendszerváltás utáni magyar nemzetpolitika legfontosabb dokumentuma: min ő ségileg magasabb szint a magyar-magyar viszonyrendszerben. Státusz a kisebbségi magyarok számára az anyaországba Üzenete: „ Magyarország hazája a határon kívül él ő magyarságnak is” A 2,4 millió kisebbségi magyar egyharmada igényelte a magyarigazolványt

Az uniós keret esélyei Bilaterális kapcsolatok nélkül nincs közös regionális fejlesztés, regionális jöv ő kép nélkül nincs sikeres közösségépítés Közép-európai mulasztás: elmaradt az anyaállamok kisebbségvédelmi stratégiájának összehangolása A térség kulturális sokszín ű ségének, többnyelv ű ségének meg ő rzése nélkül magunkra maradhatunk: a kisebbségi magyarság többnemzetiség ű régiói csak a szomszéd államok aktív részvételével kapcsolódhatnak be a határokon átível ő nagyrégiók kialakításába Ezek nélkül aligha sikerülhet az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák kialakítása A magyarság ezeréves regionális tagoltsága a 21. század eleji Unióban is megvédend ő alapértéknek számít

Kisebbségi kérdés mint biztonságpolitikai tényez ő EBESZ, EU, State Department számára kisebbségi kérdés els ő dlegesen stabilitást befolyásoló tényez ő Nemzetközi diplomácia a mozdulatlanságban érdekelt, a konfliktusok megel ő zésében látja f ő feladatát Etnopolitikai modellek fejlesztésében, autonómiaformák szorgalmazásában kockázatot lát, nem lehet ő séget A kisebbségi önkormányzatisággal szemben folyamatosan er ő s fenntartások, félelmek, kritikák fogalmazódnak meg. Nehéz megmagyarázni: jól megválasztott autonómiaformák biztosabb alapra helyezhetik az egyes országok,az egész régió biztonságát, növelik a kisebbségek integráltságát, megszilárdítja az államszerkezetet.

Alternatívák és dilemmák – prioritások és veszélyforrások 2004 után Magyarország nemzetpolitikájában új külpolitikai opciók: 2010 után a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével a kett ő s állampolgárság, a magyar nemzet „közjogi egyesítése” került el ő térbe Támogatáspolitikai intézkedések újragondolása Szül ő földi boldogulás mellett a magyarországi munkaer ő piac, az otthon maradás mellett az áttelepülés „… a nemzetpolitikát ilyen értelemben átértékel ő magyar állam érdekei Trianon óta els ő ízben látszanak megegyezni a román állam arra irányuló érdekeltségével, hogy miel ő bb megszabaduljon a kulturális megosztottság politikai következményeinek a kezelésével járó bonyodalmaktól és kötelezettségekt ő l.” Hétszázezer státusmagyar, ezer kett ő s állampolgár

Összehangolható-e a magyar nemzetpolitika és szomszédságpolitika? Magyar etnopolitika vs. szomszédok kisebbségpolitikája Magyar állam és magukat magyarnak valló személyek, csoportok, közösségek kapcsolatainak m ű ködtetése Több szomszéd a kisebbségi magyar közösségépítést, a magyar-magyar kapcsolattartást nem tartja „legitimnek” Nemzetpolitikai perspektívák Kisebbségi magyar közösségek regionális (szül ő földi) köt ő déseire, saját régiójuk multikulturális jellegére építve a tituláris nemzetekkel közös fejlesztések alapozhatják meg a lojalitás újraértelmezésének, uniós kiterjesztésének lehet ő ségét Lehetséges elmozdulás a szomszédságpolitikában Az Unió schengeni határain belül a kisebbségi paradigma fokozatos meghaladása Anyaországok konfliktusos védhatalmi szerepe helyett uniós vagy legalább regionális szabályrendszer és konszenzus

Nemzet- és szomszédságpolitikai célok Magyarország regionális pozíciói er ő sen befolyásolják a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesít ő képességét Budapest a szomszédság- és nemzetpolitikai célokat egymással összekötve valósíthatja meg sikeresen Szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitás ő rzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejl ő dése, jóléte, a nemzet határokon átível ő integrációja egymásra épül ő és egymást feltételez ő folyamatok. Uniós tagság könnyíti az együttm ű ködést, a szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, éppúgy a nyugati és tengerentúli magyar diaszpórával.