Az EU politikái Az első pillér közös és közösségi politikái

1. KÖZÖS POLITIKÁK: (kizárólagos közösségi hatáskörök) Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Közös monetáris politika Közösségi versenypolitika 2. KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK: (megosztott hatáskörök) Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

1.1. Kereskedelem politika (mindig 3. országra értve!) Közös vámtétel alkalmazása 3. országgal szemben Piacliberalizálási intézkedések egységesítése; Egységes vámszabályok; Külső importrendszer alkalmazása; Vám és kereskedelmi szerződések megkötése; Közös védőintézkedések kidolgozása dömping esetés;

1. 2. Közös Mezőgazdasági Politika (Common Agricultural Policy) CAP A mezőgazdasági politika céljai:  a termelés és termelékenység növelése,  a mg lakosság részére életszínvonal javítása,  a mg. termékek piacainak stabilitása,  az ellátás folyamatos biztosítása,  a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása. CAP 1962-től kezdi meg működését; 1972 első reform = szerkezetváltás; 1984-es reform = mg. termékek feleslegeinek eltüntetése (garantált max. mennyiség); 1988-as reform = szabályozza a közösségi mg. kiadások mértékét 1992-es reform = az ár- és jövedelempolitika szétvál.

Alapelvek Az egységes piac elve A közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve A szabályozás eszközei Import drágítás, export támogatás, Termelési támogatások pl. durumbúza Intézményes árak (küszöb árak), Intervenció (felvásárlás), Magántárolás támogatása, Termelési feldolgozási támogatás, Közvetlen termelői kifizetések, Termeléskorlátozó intézkedések (kvóták).

Reformprogram: Közösségi árak csökkentése; Jövedelemkompenzáció rendszere, a termelés ésszerű csökkentése érdekében (ugaroltatás); környezetvédelem; korkedvezményes nyugdíj;

Bizottsági döntés Az újonnan csatlakozó országok gazdálkodóinak járó közvetlen agrártámogatások: 2004-ben: 25% 2005-ben: 30 % 2006-ban: 35 %-át tennék ki a korábbi uniós tagállamok farmertámogatásainak és csak 9 év alatt érnék el azokat.

1. 3. Közlekedéspolitika Közút, Vasút, Kombinált szállítás, Tengeri és folyami közlekedés, Légi közlekedés, Transzeurópai közlekedési hálózatok (1993)

1. 4. Közösségi versenypolitika Közösségi versenypolitika Versenyre vonatkozó közösségi szabályok:  a vállalkozások magatartásával, az erőfölényes piaci helyzettel, vállalati koncentrációkkal, és az  állami vállalatokkal, a tagállamok állami támogatásával foglalkozik.

A közösségi versenyjog eszközei Versenykorlátozó megállapodások szabályozása Erőfölényes visszaélések szabályozása Megnyilvánulási formái: – méltánytalan árak vagy más üzleti feltételek kikényszerítése, – a termelés, a forgalmazás vagy a műszaki fejlődés korlátozása, – a diszkrimináció, – valamint az árukapcsolás. Vállalatok koncentrációja Államokra vonatkozó versenyszabályok – Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok – Az állami vállalatok irányítása, – Az állami támogatások szabályozása

5. Közös monetáris politika 1.5. Közös Monetáris Politika

Werner-bizottság Werner-bizottság A közös monetáris politika kidolgozásának javaslata 1970-re elkészült. Cél: korlátlan konvertibilitású állandó árfolyamrendszer megvalósítása I. olajválság A terv bukása (költségvetés) Gazdasági és politikai következmények

Európai Monetáris Rendszer (EMS ) fő célja, az árfolyam-stabilitás megteremtése eszközei: - az árfolyam-mechanizmus (ERM) - az európai valutaegység (ECU) bevezetése - Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)

A Delors-terv 1.szakasz ( január 1-ig) a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes lebontása; a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése; valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;

2. szakasz: jan jan. 1. között Az un. „puha unió” létrehozása  az Európai Monetáris Intézet felállításával indul;  a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása;  a monetáris gyakorlat biztosítása;  az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete;  az ECU használati körének bővítése;  a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;

3. szakasz: jan. 1-től 3. szakasz: jan. 1-től A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a teljesítményparaméterek, konvergencia kritériumok alapján. a közös pénz, az Euró szakasza.

a maastrichti konvergencia kritériumok:  árstabilitás;  kamatok konvergenciája;  árfolyamok stabilitása;  stabil kormányzati pénzügyi pozíciók;

2.1. Az EU regionális- és támogatáspolitikája Célja: a jövedelem- és életszínvonalbeli különbségek csökkentése; Eszközei:  Strukturális Alapok; - Európai Szociális Alap (munkanélküliség, hátrányos helyzetűek, továbbképzés); - Európai MG Orientációs és Garancia Alap; - Regionális Fejlesztési Alap (infrastruktúra, kisvállalkozások, munkahelyteremtő beruházások); - Halászati Orientációs Alap;  Kohéziós Alap (környezetvédelem, közlekedés);  Előcsatlakozási Alapok;

A Strukturális Alapok felhasználásának elvei  koncentráció;  decentralizáció;  szubszidiaritás;  partnerség elve; (vertikális = egyes területi szintek; horizontális = a térség minden szereplője);  addicionalitás elve (önrész);  programozás, tervezés;

A regionális politika által támogatott célkitűzések  fejlődésben elmaradott térségek;  iparágak hanyatlásával küzdő régiók,  magas munkanélküliséggel küzdő régiók;  munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése;  Vidéki körzetek fejlesztése

célkitűzés: a fejlődésben elmaradott térségek (GDP 2000 előtt nem éri el az uniós átlagot); 2. célkitűzés: gazdasági szerkezetátalakítás miatt elmaradott régiók támogatása (válságba jutott ipari, halászati, rurális területek, problémákkal küszködő városi térségek); 3. célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítése;

ig a regionális politika közösségi kezdeményezései: INTERREG III. a határmenti, a nemzetközi és a régiók közötti együttműködési programokat támogatja; EQUAL a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségek ellen segít; LEADER + a vidéki körzetek fejlesztését támogatja; URBAN II. a nagyvárosok válságban lévő körzeteinek regenerálására;

Jogosultsági kritériumok: A támogatás igénylése előtti három évben az egy főre jutó jövedelmük nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át

A támogatásra jogosult regionális szintek NUTS- rendszer Nagyság szerinti területi osztályozási rendszer 5 szintű területi osztályozás (3 regionális, 2 helyi szint) NUTS 1. ország NUTS 2. régió (hazánkban 7) NUTS 3. megye

Kohéziós Alap Az országok jogosultságának feltételei:  Az egy főre eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a,  A támogatott országoknak részletes tervet kellett készteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről. Célja: környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok beruházásainak pénzügyi támogatása

A támogatások felső határa: „a jelenlegi és a jövőbeli tagországok esetében is be kell tartani azt az elvet, hogy a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át”

Előcsatlakozási Alapok Előcsatlakozási Alapok PHARE közép-európai országokban a rendszerváltás, piacgazdaság kialakítására 1,56 milliárd €/év SAPARD = a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, a piaci hatékonyságot, a minőségi és egészségügyi követelmények színvonalát javító programok (25 % önrész) 520 millió €/év ISPA = Kohéziós alap támogatási köre a környezetvédelem és közlekedés fejlesztésére 1,04 milliárd €/év