Szénhidrátok

Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis, kemoszintézis folyamata

Szénhidrátok csoportosítása I. Többféle csoportosítási szempont létezik: 1. Funkciós csoportok alapján:  Aldózok: Polialkohol-aldehidek (Sok -OH csoport és egy formil csoport): pl.: glükóz  Ketózok: Polialkohol ketonok (Sok alkohol és egy láncközi karbonil csoport): pl.: fruktóz

Szénhidrátok csoportosítása II. 2. Felépítõ egységek száma alapján:  Monoszacharidok (1 szénhidrátegységet tartalmaznak) pl.: ribóz  Diszacharidok (2 szénhidrátegységet tartalmaznak) pl.: maltóz  Oligoszacharidok (3-10 szénhidrátegységet tartalmaznak)  Poliszacharidok (10-nél több szénhidrátegységet tartalmaznak) pl.: keményítõ

Szénhidrátok csoportosítása III. 3. A felépítõegység C atomszáma alapján (csak a legfontosabb csoportok):  Triózok (3 C atomot tartalmaznak) pl.: glicerin-aldehid  Pentózok (5 C atomot tartalmaznak) pl.: dezoxi-ribóz  Hexózok (6 C atomot tartalmaznak) pl.: galaktóz

Monoszacharidok I. Triózok: Glicerin-aldehid-foszfát, (GAP), Feladata Példa biokémiai folyamat: Pentózok: Típusaik, képletük Biológiai jelentőségük

Monoszacharidok II. Fontosabb hexózok: glükóz, fruktóz, mannóz, galaktóz Glükóz molekula képlete Glükóz molekula gyűrűvé záródása

Monoszacharidok VII. Glükóz konformációja: Szék / kád  /  izomerek

Monoszacharidok III. Glükóz molekula izomerei: Nyílt lánc esetén: 16 db a (4 kiralitás centrum miatt 2 5 ) Gyűrűvé záródás után: 32 (az  és  izomerek miatt)

Monoszacharidok IV. Glükóz oldatban jelen levő izomerek %66 %  és  izomerek definíciója, stabilitása

Monoszacharidok V. Monoszacharidok (glükóz) kémiai tulajdonságai redukáló jelleg: Redukáló szénhidrát: szabad glikozidos (1) OH csoport Adja az ezüst tükör és fehling próbákat. A gyűrű felnyílhat a formil csoport karboxillá oxidálódik. Nem redukáló szénhidrát: Nem szabad a glikozidos OH csoport, a gyűrű nem tud felnyílni

Monoszacharidok VI. Ezüsttükör próba Fehling próba

Monoszacharidok VIII. Glükóz molekula biológiai jelentősége Alapvetõ energiaforrása a sejteknek. (lásd következő dia) A sejtekben végbemenõ szintetikus utak a glükóz vázára építenek Felépítõje: a keményítõnek. Felépítõje : a glikogénnek. Felépítõje : a cellulóznak. Jelentõs a sejtek ozmotikus koncentrációjának kialakításában.

Monoszacharidok IX. Glükózból lebontása

Monoszacharidok X. Vércukorszintre ható hormonok

Monoszacharidok XI. Egyéb monoszacharidok Galaktóz: pektinek, agar-agar, tejcukor Mannóz: mannán Fruktóz: szacharóz, termések, hímivarsejtek

Diszacharidok, szacharóz Diszacharidok keletkezése: hidrolízis, kondenzáció Keletkezés: Glikozidos kötés: 1-1 glikozidos kötés, következménye...Glikozidos kötés: 1-1 glikozidos kötés, következménye

Maltóz Keletkezése: 1-4  -glikozidos kötés: következménye…. Felépíti: a keményítőt Alapanyaga a sörgyártásnak

Cellobióz Keletkezése: 1-4  -glikozidos kötés: következménye….

Laktóz Keletkezése:  -glükózból,  -fruktózból vízkilépés mellett Előfordulás: tejben, tejcukor Glikozidos kötés: 1-4 típusú

Poliszacharidok + Baktérium sejtfal

Keményítő I. Keményítő szerkezete: Amilóz Amilopektin

Keményítő II. Keményítő fizikai tulajdonságai Keményítő biológiai tulajdonságai

Keményítő III. Keményítő kimutatása. Lugol próbaLugol próba Keményítő bontása az emberi tápcsatornában

Cellulóz I. Cellulóz szerkezete Cellulóz fizikai tulajdonságai:

Cellulóz II. Cellulóz biológiai jelentősége Ipari cellulóz növények: fák, stb.

Kitin Előfordulása Szerkezete Feladata

Glikogén Előfordulása Feladata Szerkezete

VÉGE