Egyed feletti szerveződési szintek Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
Advertisements

A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
ADATSZERZÉS, INFORMÁCIÓ HASZNOSULÁS Biztonságtudatos vállalati kultúra Készítette: Jasenszky Nándor egyetemi szakoktató NKE NBI TEH tanszék.
Vállalati gazdasági kérdések Pékakadémia2010.április.20.
Ady Endre Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Berhida Környezeti nevelés.
Intézményi Férőhelykiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó Kalocsai Szociális Szakellátási Központ kiváltása.
Készítette: Gondos Borbála
Szabadtéri rendezvények. A TvMI vonatkozik: OTSZ szerinti szabadtéri rendezvényekre szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó,
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
1 Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell – térbeli Elton – funkcionális Hutchinson – hipertérfogat modell Juhász-Nagy.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Európai Foglalkoztatási Stratégia június
Hogyan épül fel a testünk? Testfelépítés 8. oszt / 1.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Ledó Ferenc Szentes FruitVeB+DélKerTész Elnök
Az időskorúak dialíziskezelésének epidemiológiája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
A Levegő összetétele.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
2. előadás Viszonyszámok
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
Áramlástani alapok évfolyam
Nemzeti parkok szerepe az ökológiai szemlélet megismertetésében és formálásában
SZKENNER MÉRÉSI EREDMÉNYEK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK
10.lecke Szivacsok.
Szem fejlődése.
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
AZ ÓKORI KELETI TÍPUSÚ ÁLLAMOK
Kockázat és megbízhatóság
1993-as közoktatási törvény
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
Bevezetés a környezetvédelembe
Innovációs képesség és jólét összefüggései
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Társulások jellemzői.
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai
Bemutatkozik az iskolapszichológus
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Életfeltételek, források
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
A légkör anyaga és szerkezete
Munkanélküliség.
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
AZ ÉLŐLÉNY ÉS KÖRNYEZETE
Az iskolai szervezet és fejlesztése
14. VILÁGGAZDASÁG.
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
A BIOTIKUS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK RENDSZERE POPULÁCIÓÖKOLÓGIA
Vállalati fenntarthatóság
A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK (TÁRSULÁSOK) SZERKEZETE, VÁLTOZÁSA
Bevezetés a környezetvédelembe
Klasszikus genetika.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Diplomamunka Készítette: Csányi István Csillagász MSc szakos hallgató
36. NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG.
Készítette: Koleszár Gábor
A bioszféra.
Víz Víz.
Előadás másolata:

Egyed feletti szerveződési szintek Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítésére és működésére. Vizsgálatunk tárgyát az élőlények egyedei, illetve a testükön belül elkülöníthető szerveződési szintek jelentették. Az élőlények egyedei azonban nemcsak belső felépítésükben, hanem egymással való együttműködésükben is nagyfokú szervezettséget mutatnak. Hiszen nem elszigetelten élnek, hanem szoros kölcsönhatás van köztük és környezetük között is. A természetben az egyedek közös sajátságokkal jellemezhető, összehangoltan működő életközösségeket, ún. egyed feletti szerveződési szinteket: populációkat, társulásokat, biomokat, bioszférát alkotnak. Az ökológia tudománya azt vizsgálja, milyen tényezők együttes hatásai eredményezik az életközösségek kialakulását, fennmaradását és változásait.

Populáció. Ökoszisztéma. Környezeti tényezők

Az élővilág részei szoros kapcsolatban állnak egymással Növények Állatok Gombák Mikrobák Vírusok

ökológia Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az él ő lények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. Környezetbiológiai jelenségeket előidéző okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja. Az ökológia az élőlény populációk és élőlény-együttesek tér- időbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány. Más vélemények szerint az ökológia az ökoszisztémák működésével foglalkozó tudomány. Az ökológiai vizsgálódások a környezet (hatótényező) és a tolerancia (a fogadóképes tényező; tehát maga az élőlény, populáció ) összeférhetőségén alapszanak.koszisztémákkörnyezettoleranciaélőlénypopuláció Az ökológia tehát nem egyenlő a környezettel. Az ökológia nem környezet- vagy természetvédelmet jelöl.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ABIOTIKUS éghajlatiföldtanidomborzatifizikai ANTROPOGÉNBIOTIKUS Növények (fitogén)mikrobák Állatok (zoogén) Gombák (mikogén)

A populáció Az ökológiában egy adott faj tényleges szaporodási kapcsolatban álló egyedeinek összességét nevezhetjük populációnak. Sok definícióban ehhez még hozzá teszik, hogy azonos helyen és időben együtt élő egyedekről van szó. A populációk, más szóval népességek az azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei.

A populációk jellemzői A populáció méretét legegyszerűbben az egyedszámmal jellemezhetjük. Egyes fajok populációi nagy, mások nagyon kicsi egyedszámúak. Az egyedszám nagymértékű csökkenése a populáció fennmaradását veszélyeztetheti. Ha az egyedszámot egységnyi területre vagy térfogatra vonatkoztatjuk, az egyedsűrűség értékét kapjuk. Az egyedsűrűséget döntően befolyásolja az egyedek mérete. Bükkfából legfeljebb néhány egyed élhet 100 m2-en, egy baktériumból akár is 1 mm2 területen.Azonos egyedsűrűség mellett az egyedek térbeli eloszlása igen különböző lehet. A térbeli eloszlás nem a véletlenen múlik, hanem az élő és az élettelen környezeti tényezők határozzák meg.

Ökoszisztéma (a fogalmat Arthur Tansley vezette be 1935-ben) Az élőlény és környezetének együttese, ami egységes egészként működik ÖKOSZISZTÉMA = Életközösség (biocönózis): az egy adott helyen, egy időben együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és állatpopulációból állnak. A társulást alkotó populációk nem véletlen csoportosulások.

Legnagyobb ökoszisztémák Tundrai Óceáni Sivatagi

Bioszféra A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe.litoszférahidroszféraatmoszféraélet A legszélesebb nézőpont szerint a bioszféra a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is.ökológiai

Ellenőrzés 1.Hozz fel példákat szárazföldi és vízi ökoszisztémákra. 2.Milyen abiotikus környezeti tényezőket ismersz? 3.Hozz fel példákat ciklusosan ismétlődő és nem ciklusos környezeti tényezőkre. 4.Sorold az alábbi tényezőket három csoportba: abiotikus, biotikus, antropogén a)Erdőirtás b)Éves átlaghőmérséklet c)Ragadozók mennyisége d)Szennyvíz-kibocsátás e)A talaj savassága f)A folyó sodrásának sebessége g)A növényzet összetétele h)A mezők gyomirtózása i)A férgek köztes gazdáinak mennyisége