A BÜROKRÁCIA CSÖKKENTÉSE Dr. Kovács Zoltán Területi közigazgatásért felelős államtitkár Miniszterelnökség Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülése december 9.

2 1. Államreform II. – a bürokráciacsökkentés programja Történelmi tapasztalat, hogy egy ország nemzetközi versenyképessége és közigazgatásának hatékonysága közt összefüggés van. A Kormány az 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozatban döntött az Államreform Bizottság felállításáról. Cél: az állam működésének részletes felülvizsgálatával és a szükséges változtatások meghozatalával Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb államává válhasson. A Kormány kiemelt célkitűzése az Államreform programmal a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban és költségtakarékosabban működő területi államigazgatás megteremtése. Kiemelt fontosságú területek: az állami humántőke reformja; az állami szolgáltatások reformja; az állami ügyintézés reformja; a területi közigazgatás átalakításának folytatása; a jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata.

3 2. A területi államigazgatás évi integrációjának előzményei A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény értelmében január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint a kormány általános hatáskörű államigazgatási szervei ben a kormányhivatali szerkezet a kettős irányítás és a szakigazgatási szervek önállóságának követelményei szerint alakult ki, amely atipikus a magyar államigazgatás rendszerében, és szervezeti-eljárási diszfunkciókat, például elhúzódó eljárásokat eredményezett. A területi államigazgatás évi integrációja részben mennyiségi (külső integráció), részben minőségi (belső integráció) változtatásokat takar, mivel a kormányhivatalok feladatainak újraértelmezése csak a szervezet megújítása mellett elképzelhető.

4 3. A kormányhivatali integráció megvalósítása A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához szükséges újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat alapján a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok teljes szervezetükkel kerültek integrálásra a kormányhivatalokba. Átvételre kerültek továbbá az alábbi feladat- és hatáskörök: a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságainak családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai; az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség és keresőképtelenség vizsgálatával összefüggő feladatai; a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezési feladatai. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi VI. és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi VIII. törvény által összesen 62 törvény került módosításra április elsejével.

5 4. A kormányhivatali integráció eredményei - hatósági eljárások egyszerűsítése A kormányhivatali integráció előtt a kormányhivatalok túlnyomórészt a szakhatósági modell szerint folytatták le az eljárásaikat, mely keretében a különféle szakterületeknek megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságok az ügy egy-egy érdemi kérdését önállóan vizsgálják. A szakhatóságoknak lehetősége volt hiánypótlási felhívás kiadására, az eljárás felfüggesztésére, ami az ügyintézés elhúzódását eredményezte. A belső szervezeti integrációval összefüggésben a kormányhivatalok eljárásaiban a szakhatósági modell helyébe egy új, egyszerűbb eljárási forma, az integrált eljárási modell lépett. Az integrált eljárási modellben az ügyintézés folyamata egyszerűsödik, a formalizált eljárási cselekmények száma csökken (pl. szakhatóság megkeresése, hivatalos egyeztetések, szakhatósági állásfoglalás), ennek következtében a tényleges ügyintézéshez szükséges időtartam is mérséklődik.

6 5. Állami rezsicsökkentés 1. - konzultáció Az „Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja” lényegi eleme az állami szolgáltatások díjának jelentős csökkentése, egy részének ingyenessé tétele („állami rezsicsökkentés”), összesen 10 milliárd forint értékben. A Kormány az állampolgárok és a vállalkozások véleményének megismerése érdekében konzultációt kezdeményezett a hatósági díjak, illetékek mérsékléséről vagy díjmentessé tételéről. A kérdőívet június 5. – augusztus 6. közt, önkéntes alapon, névtelenül, elektronikus úton, vagy papír alapon lehetett kitölteni. A cégek és az állampolgárok részére külön kérdőív készült, melyen 9-9 hatósági eljárásból 4-4 javaslat megjelölésére és egy önálló javaslat megtételére volt lehetőség. A konzultáció időtartalma alatt kérdőívet töltöttek ki. A magánszemélyeket érintő legtöbb javaslat az eltulajdonított, ellopott igazolvány pótlásának ( db, 18,23 %), a vállalkozásokat érintő legtöbb javaslat az adóhatósági igazolás kiállítására ( db, 16,72 %) érkezett.

7 6. Állami rezsicsökkentés 2. - eredmények Egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló T/6988 sz. törvényjavaslat jelenleg kihirdetés előtt áll. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításával illetékmentessé válnak például az alábbi, állampolgárokat érintő eljárások: a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása évente négy alkalommal; az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás; a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás; az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás; az oktatási igazolvány kiállítása; építési engedély kiadása 160 m²-ig; tulajdonjog, és haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése (örökléssel összefüggésben, hagyatékátadó végzés alapján).

8 7. Állami rezsicsökkentés 3. - eredmények Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításával illetékmentessé válnak például az alábbi, vállalkozásokat érintő eljárások: cégiratok kiállítása (cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány) a cég tagjának, vagy képviselőjének kérelmére; cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok megküldése a cég tagjának, vagy képviselőjének kérelmére; közzétételi díj (cégek éves számviteli beszámolójának közzététele); az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások; a vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás; népi iparművészeti igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárás.

9 8. A bürokráciacsökkentés eszközei A bürokráciacsökkentés célja a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. A közigazgatási bürokráciacsökkentés módszerei : általános eljárási szabályok egyszerűsítése; engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése; ügyintézési határidők csökkentése; egyes hatósági ügyeket érintő ágazati jogszabály-módosítási javaslatok. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CLXXXVI. törvény kihirdetésére november 27-én került sor. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet december 3-i ülésén fogadta el. A hatálybalépés dátuma január 1.

10 9. Bürokráciacsökkentés - eljárási szabályok egyszerűsítése 1. A bürokráciacsökkentés végrehajtásához a különös eljárási szabályok és a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) módosítása egyaránt szükséges. Jelenleg a Ket. nem tartalmaz az eljárások elhúzódását gátló rendelkezéseket, továbbá rendkívül megengedő a kormányrendeleti szintű, az általános eljárási szabályoktól eltérő szabályozás tekintetében. Eljárás felfüggesztése a jelenlegi rugalmas keretek helyett csak valóban indokolt esetben, törvényben meghatározott konkrét előkérdés esetén lesz felfüggeszthető az eljárás pl. a folyamatban lévő építési, vagy működési engedélyezési eljárást a környezetvédelmi engedély megszerzéséig fel kell függeszteni a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 66. § (5) bekezdése alapján Belföldi jogsegély a jövőben a jogsegély iránti megkereséseket kizárólag elektronikus úton lehet megküldeni a jogsegélyt teljesítő hatóság számára, a jogsegély is elektronikus úton teljesíthető.

Bürokráciacsökkentés - általános eljárási szabályok egyszerűsítése 2. Határidőkkel kapcsolatos módosítások a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meghozott függő hatályú döntés alapján, ha a hatóság 2 hónapon belül nem hoz érdemi döntést, a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidejénél (21 nap, 15 nap) hosszabb határidő kizárólag törvényben állapítható meg a kérelmező számára biztosított hiánypótlási határidő eddig hiányzó maximuma 45 nap megszűnik az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége Jogorvoslat miatt „duplázódó” eljárások megszüntetése a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot, megduplázva ezzel a teljes eljárást (hiszen a megismételt eljárásban hozott első fokú döntéssel szemben ismét megnyílik a fellebbezési lehetőség) a másodfokú hatóság jogerős döntést hozva helybenhagyja vagy megváltoztatja az első fokú hatóság döntését, azaz az eljárás nem indulhat újra az elejéről

Bürokráciacsökkentés - engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése Egyes engedélyezési eljárások megszűnnek azzal, hogy a korábban engedélyhez kötött tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény szerinti bejelentés alapján folytatható. Az érintett ügyekben a hatósági kontroll megvalósítható ellenőrzés útján. Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben elérhető egyszerűsítés: a bejelentést követően kiszámítható időpontban megkezdhető a tevékenység, eljárási cselekmények helyett hatósági ellenőrzésre kerül sor, így formai okok miatt nem húzódhat el az eljárás, alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik Érintett szolgáltatások például: szálláshely-szolgáltatási, utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység

Bürokráciacsökkentés - ügyintézési határidők csökkentése Az általános ügyintézési határidő január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Elv: a Ket. szerinti általános ügyintézési határidőnél (21 nap) hosszabb határidőt kormányrendelet ne, csak törvény állapíthasson meg. A mérésügyről szóló évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése értelmében a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedélyét a mérésügyi szerv típusvizsgálat alapján adja ki, melynek határideje két hónap január 1-től a fenti ügyintézési határidő 45 napra csökken. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónapról hetven napra csökken.

Bürokráciacsökkentés - egyes hatósági ügyeket érintő speciális jogszabály-módosítási javaslatok A jogszabály-módosítások előkészítésére a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága koordinálásával a szabályozásért felelős minisztériumok, társadalmi és szakmai szervezetek, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslatai alapján került sor. Például: A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény módosítása alapján a jegyző leltárfelvétellel kapcsolatos feladatai elmulasztása esetén a hagyatéki eljárás nem szakad meg, hanem a leltárfelvételt a közjegyző teljesíti. A leltározást a közjegyző végzi akkor is, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény módosításával szélesedik az ügyfelek által elektronikusan intézhető ügyek köre, továbbá elektronikus formában, ingyenesen is lekérhető lesz egy adott jármű műszaki állapota, előélete a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből.

Kormányablakok kialakítása Az évi közel 23 millió közigazgatási hatósági ügy gördülékenyebb intézése érdekében 197 járásban összesen 278 kormányablak várja majd az ügyfeleket december 8. napjáig ebből 213 kormányablak nyílt meg, az év végéig számuk 240-re nő. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá a kormányablakokban intézhető ügykörök bővítésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1498/2015. (VII. 23.) Korm. határozat rendelkezései értelmében alapján december 9-től a kormányablakokban 509 hatósági ügytípus intézhető, illetve kezdeményezhető ban a tervek szerint ezer fölé nő majd a kormányablakban intézhető ügyek száma. A Kormány célja, hogy a 2018-ra valamennyi államigazgatási ügy – többek közt az adóügyek – ügyfélbarát, a 21. századi technikai követelményeknek megfelelő intézésére lehetőség legyen a kormányablakokban.

Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Magyarország a időszakban külön operatív program keretében hajtja végre a közigazgatás és a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseit, közel 300 milliárd forint értékben. Célok: – átlátható, költséghatékony intézményi struktúra, ügyfélbarát eljárásrend – professzionális, nemzeti hivatástudattal rendelkező, etikus személyi állomány – a lehető legkisebb adminisztratív teher, rövid ügyintézési határidők A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozatban foglalt felhívások például: kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) kiterjesztése; az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése; kormányhivatalok és önkormányzatok közötti együttműködés javítása; közigazgatási szakrendszerek egységes elérésének biztosítása.

17 Köszönöm a figyelmet!