Szakál Ferenc Pál

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet

 A 145.§ (1) bekezdésben a tanfelügyeleti ellenőrzés alapvető szempontjai között megjelent az önértékelés.  A további (2)-(4) bekezdések meghatározzák az önértékelés céljait, szereplőit és határidőit.

 Az ellenőrzés egyes fajtáinak leírása a 146.§-ba került.  Itt is megjelenik az önértékelés mint forrás.  Részletesen szabályozza a pedagógusellenőrzés területeit. (8 terület)  Az intézményvezető ellenőrzésének módszerei is módosultak, új módszer itt is az önértékelés, és megjelenik részletezve a vezetői ellenőrzés öt területe.  Ugyanígy módosultak az intézményellenőrzés módszerei is, felsorolja a rendelet ennek 7 területét is.  Az intézményellenőrzés megtartásának feltételei is változtak: feltétel maradt a vezető ellenőrzése, de nem feltétel a pedagógusok legalább 60%-ának ellenőrzése.

 Az ellenőrzési terv a kormányhivatal helyett az Oktatási Hivatal feladata lett, és nem tanévre, hanem a következő évre készül.  Ennek megfelelően az összes olyan helyen, ahol a kormányhivatal feladatot kapott, ezt az OH veszi át(pl. adatkezelés, jelentés a miniszternek).  A terv közzétételére és az ellenőrzésre kiválasztottak értesítésére meghatározza a rendelet a határidőket.  Mindehhez az online felület használatát írja elő a jogszabály.  A 148.§ előírja az ellenőrzéshez a portfólió feltöltését november 30-áig. (A § szerint más dokumentumok pl. vezetői program, vagy munkaterv feltöltésére is az online felület használandó ugyanezzel a határidővel.)  Ugyanez a szakasz határozza meg a látogató szakértők és a látogatott órák, foglalkozások számát is (2-2).

 Az intézményvezetőnek 45 napja van arra, hogy elkészítse az intézkedési tervet, amelyet 60 napon belül fogad el a nevelőtestület (így legalább 15 napja van véleményezni azt). Ez a határidő hosszabb az eddiginél.  Mint mindent, ezt a dokumentumot is fel kell tölteni az informatikai támogató rendszerbe, ez az intézményvezető feladata.  Így minden dokumentum megőrzésének az eszköze is ez a felület lesz, már nem 20, hanem csak 5 évig (151.§)

 A szakértői tevékenység feltételeként elegendő a névjegyzékbe vétel és a 60 órás továbbképzés. (A törvényi feltételek meglétét ezek biztosítják, külön tanfelügyeleti szakértői névjegyzék pedig nem készül.)  Az egyes ellenőrzésfajták feltételénél viszont megjelent az adott területe legalább ötéves szakmai gyakorlat szükségessége.  Külön hangsúlyos, hogy az intézményvezető ellenőrzését végző szakértők között intézményvezetőnek (vagy korábbi intézményvezetőnek is lennie kell).  Értelemszerűen a szakértő kijelölője is az OH lett.  Az összeférhetetlenségnél a közeli hozzátartozót a Ptk. Alapján kell meghatározni.

326/2013 (VIII.30.)Korm. rendelet

 A rendelet hatálya a módosítás után kiterjed a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekre is. Ez mindenhol megjelenik, ahol szükséges.  Ez a módosítás emeli a Kutatótanárok lehetséges számát is, ami már nem az összes pedagógus 1%-a, hanem az Nkt. És a Gyvt. Hatálya alá tartozó pedagógusok 1-1 %-a. (5.§)

 A §-ban pontos eljárásrendet és határidőket találunk arra, hogy mi a teendő pótlólagos jelentkezés vagy hiányosságok esetén.  A 11.§ a hiányos vagy fel nem töltött portfólió esetén szükséges teendőket is részletezi.  Párhuzamosan futó jogviszonyok közül csak az egyik számítható be a szakmai gyakorlati időbe (13.§)

 Mivel a pedagógusok illetményét már nem a minimálbér, hanem a költségvetési törvényben meghatározott alap határozza meg, a díjköteles minősítési eljárások díja is ennek 70%-a lett. (12.§)  Így ez továbbra is a pedagógusok bérével arányosan változhat.

 A Gyakornok szakmai gyakorlati idejének számításakor a különböző jogviszonyokban szerzett idők összevonandó, nem kell mindig 2 évet kezdeni. (13.§)  Egyértelműbbé vált, hogy ha a Mesterpedagógus vezető, akkor más pluszfeladatot ezen kívül nem kell ellátnia. (4.§)  Pontosan meghatározza a Kutatótanári fokozat elérésére irányuló eljárás kimeneti feltételeit és lehetőségeit. (5.§)  Kutatótanár esetében a publikációs tevékenységet is értékelik. (9.§)

 Világossá teszi a rendelet, hogy a szakértőt minden szakértői napjára mentesíteni kell a munkavégzés alól, nem csak a kirendelések napjaira. (4.§)  Ha a szakértő intézményi delegáltként a saját intézményében is bizottsági tag lesz, akkor legfeljebb öt ilyen alkalom beszámít a 25 napjába, vagyis csak 20 alkalommal rendelhető ki. (4.§)  Az intézményi delegáltnak már nem elég a szakvizsga, minősítési eljárás esetén vezetőnek is kell lennie. (7.§)

 Megjelenik itt is az önértékelés mint a minősítési eljárás (vagy vizsga) eleme. A szakértők ennek eredményét is megtekintik. (9.§)

 Az OH a portfólió követelményei mellett a minősítési eszközöket is köteles közzétenni. (8.§)  Az OH által a tapasztalatokról készült jelentés tartalma kibővült a vizsgák és eljárások tapasztalataival. (9.§)  A pedagógus jelentkezésének rögzítéséről az OH visszajelzést küld a pedagógusnak. (10.§)

Szakál Ferenc Pál

 Nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola, Nagykőrös, Kinizsi utca 4.  Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet  augusztus 28.