Luther Márton fellépése és a reformáció kialakulása

A reformáció A 16. században Nyugat – Európában fokozódott a katolikus egyház bírálata. Elsőként Luther Márton adott nyilvánosan hangot az elégedetlenségnek.

Luther Márton Luther Márton Eislebenben született 1483. október 11-én, és a következő Márton-napon (1483. november 11-én) keresztelték a szent nevére. Édesapja, Hans Luder, bányász majd később tanácsúr, édesanyja, Margarethe. Luther Márton a szomszédos városban Mansfeldben nőtt fel. Tanulmányai: 1488 és 1497 között a mansfeldi városi iskola tanulója volt. Utána egy évig a magdeburdi dómiskolát látogatta. Ott tanítottak az Együttes Élet Testvérei, ami egy későközépkori feltámasztó mozgalom volt. 1498-ban a szülei a ferences eisenachi alapítványba küldték, ahol zenei-költői nevelésben is részesült.

Tanulmányai: Apai kívánságra jogi tanulmányokba kezdett. 1505. július 2-án úton hazafelé Stotternheim mellett egy nagy viharba keveredett, a bányászok védőszentjéhez könyörgött: „Szent Anna, segíts! Ha élni hagysz, szerzetes leszek.” Belépett az erfurti ágostonos remeték soraiba. 1507. február 27-én pappá szentelték. Gyóntatóatyja, a hittudomány tanulmányozását ajánlotta, és áthelyezte őt 1508-ban Wittenberg-be. Egy évre rá baccalareus biblicus ( a biblia professzora) lett. 1510-ben Rómába utazott, már ekkor felháborította a komolytalanság, erkölcsi hanyatlás, amivel egyházi körökben találkozott. 1511-ben visszahívták Wittenbergbe, 1512-ben ő lett a wittenbergi teológia professzora.

Luther Márton fellépése a megromlott katolikus egyház ellen Okok, melyek Luther 95 tételéhez vezettek: Az egyház roppant vagyona, és az ebből adódó erkölcsi romlás. Az egyház egyedüli nyelve a latin volt. Búcsúcédulák árusítása. Ezek olyan iratok voltak, amelyet a hívők megvásároltak, hogy pénzzel szerezzenek maguknak feloldozást bűneik alól. Ez az eljárás hasznos jövedelemforrás volt az egyházi vezetők számára, és könnyen vissza lehetett élni vele. Luther idején már odáig fajult ez az üzletelés, hogy az embereknek azt hirdették: ha búcsúcédulát vásárolnak, azzal a tisztítótűzben sínylődő barátaik és rokonaik szenvedéseinek is véget vethetnek.

A 95 tétel kihirdetése 1517. október 31-én Luthert annyira felbőszítette a búcsúcédulák árusítása, hogy lépésre szánta el magát. Wittenbergben ismertette a bűnbocsánat megvásárlása ellen írt röpiratát. Ez kilencvenöt tételt tartalmazott. A tételek Luther tanításait tartalmazták, melyek arról szóltak, hogy az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el a megigazulást. Nincs szükség egyházi adókra, egyházi vagyonra sem. Luther eszméi a még újdonságnak számító találmány, a nyomtatás segítségével példátlan sebességgel terjedtek. A röpiratok új lendületet adtak a XVI. századi hitvitáknak. Az egyházi vezetők támadásként értékelték Luther nyílt véleménynyilvánítását, de hiába igyekeztek elhallgattatni őt. Luther döntő lépésre szánta el magát: megtagadta a pápa fensőbbségét és az egyház hagyományait, kijelentette, hogy a keresztény hit és vallásgyakorlás dolgában egyetlen végső tekintély van: a Szentírás.

A wormsi birodalmi gyűlés 1520-ra a kiközösítés – az egyház kebeléből való kitaszítás – réme fenyegette Luthert, ha nem vonja vissza nézeteit. 1521-ben meg kellett jelennie az V. Károly német-római császár elnökletével összehívott wormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol a nézetei visszavonását megtagadó beszéde végén hangzottak el híres szavai: „Itt állok, másként nem tehetek!” A császár törvényen kívül helyezte Luthert, és betiltotta írásait. A pápai és birodalmi átokkal sújtott Luthert pártfogója, Bölcs Frigyes titokban wartburgi várában rejtegette. Ott fordította le az Újszövetséget az eredeti görögből németre, s ezzel megalapozta a modern német irodalmi nyelvet. A következő néhány évben Luther nézetei tovább fejlődtek, a szentségek számát hétről háromra csökkentette. ( keresztség, úrvacsora, bűnbocsánat). A lutheránus istentiszteleteket köznyelven tartották, nagy mértékben leegyszerűsítették. A szerzetes- és apácarendeket feloszlatták. Eltűnt a középkori kereszténység sok más eleme is: Szűz Mária vagy a szentek közbenjárásáért elmondott imák…

A wormsi gyűlés hatása Lutherénél merészebb és többet követelő eszmék, mozgalmak születtek. 1524 -1525-ben parasztháború söpört végig a német fejedelemségeken. Luther megértette a parasztok panaszait, ám nem támogatta lázadó, dühödt kirohanásaikat. Nem akarta, hogy őt okolják a zavargásokért. 1530-as években az anabaptisták kegyetlen üldözése alakult ki. Közben a katolikusok és lutheránusok egymás ellen is hadat viseltek. Az új hitet követő fejedelmek és városok 1529-ben hivatalosan tiltakoztak a második speryeri birodalmi gyűlés határozatai ellen, innen ered a protestáns (tiltakozó) elnevezés. A katolikus Franciaország készségesen szövetkezett a lutheránusokkal a császár győzelmének meghiúsítására.

Lutheri hagyaték Luther 1546-ban meghalt, de német földön tovább folyt a harc. 1555-ben megkötötték az ausburgi békét. A szabad városokon kívül mindenütt a fejedelem döntötte el, milyen hitet követ, és valamennyi alattvalójának azt kellett elfogadnia. (Cuius regio, eius religio.) Ekkorra az északnémet területek lakói legnagyobbrészt lutheránus hitre tértek.

Luther Márton házassága Bóra Katalinnal Bóra Katalinnal, aki egy elszegényedett nemesi családból származott, 1525. június 13-án kötött házasságot. Miután sikerült kijutnia János szász választófejedelem területéről, Wittenbergben Luther házában helyezték el. Luther a szökött apácákat segített kiházasítani, de ő maga nem akart megházasodni. Katalin kérőjét hazahívták, ő viszont kijelentette, hogy Lutherhez kíván feleségül menni. Végül Luther elvette feleségül a nála 17 évvel fiatalabb Katalint, annak ellenére, hogy barátai ezt helytelenítették. Magát a menyegzőt 1525. június 27-én tartották. Bóra Katalin Luthertől nászajándékul megkapta a volt Ágoston-rendi kolostor irányítását. Gyermekeik: Johannes, Elisabeth, Magdalena, Martin, Paul, Margareth

Luther Rózsa: János Frigyes választófejedelem pecsétgyűrűt szándékozott ajándékozni Luther Mártonnak. Spengler Lázár városi jegyzőt bízta meg a gyűrű elkészíttetésével. Luther Spenglerhez intézett levelében a gyűrűvel kapcsolatos elgondolásáról ezt írta: „A kereszt legyen az első, feketén, szívbe helyezve. Ezzel arra akarom magamat emlékeztetni, hogy a megfeszítettben való hit üdvözít bennünket. Ugyanis csak akkor igazulunk meg, ha szívből hiszünk. Jóllehet a kereszt fekete, mivel megöl, s ha kell, hogy fájjon is, mégis meghagyja a szívet saját színében. Az igaz ember hit által él, mégpedig a Keresztrefeszítettben való hit által. Ez a szív fehér rózsa közepén legyen, annak a kifejezéséül, hogy a hit örömmel, vigasztalással és békességgel ajándékoz meg, és egyenesen egy fehér üde rózsába helyez. Mivel nem olyan békesség és öröm ez, amilyent a világ ád, azért legyen a rózsa fehér, és ne piros. A fehér szín ugyanis a lelkek és angyalok színe. Ez a rózsa égszínkék mezőben legyen, mert az ilyen lelki és hitbeli öröm az eljövendő mennyei örömök kezdete. Ez azonban a lélekben és hitben már most megvan, a reménység által előre ízleljük, jóllehet most még nem érzékeljük. A mező körül aranygyűrű legyen: jelezze, hogy ez a mennyei üdvösség örökké tart, és nincs vége soha, emellett értékesebb minden örömnél és vagyonnál, amint az arany a legnemesebb és legértékesebb fém.”

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Nagy Tímea (11.D)