JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék

Az előadás célja és témakörei: Az előadás célja: Az előadás célja: A jövőkutatás fejlődésének és továbbfejlődési lehetőségeinek bemutatása paradigmáin és paradigmaváltásán keresztül; az integrált jövőkutatás paradigmatikusan lehetséges értelmezése Témakörök: Témakörök: A paradigma fogalma és használata A paradigma fogalma és használata A jövőkutatás paradigmái A jövőkutatás paradigmái A paradigmaváltás és hozadéka A paradigmaváltás és hozadéka Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái

A paradigma fogalma és használata (1) Paradigma: a tudomány/tudományterület művelésének modellje, szakmai normája Tartalmi összetevői: kutató világfelfogása, helye a kutatásban, mit kutat, miként kutatja, mennyire jó és mire használható az előállított tudás (Guba – Lincoln, 1984 és Heron – Reason, 1977) + vakfolt!!! Dinamikus kategória: alkalmas egy tudományterület fejlődésének rekonstruálására

A paradigma fogalma és használata (2) Ha a jövőkutatás tudomány, akkor - van paradigmája, paradigmái, - azok rekonstruálhatók, - művelésének módja változhat paradigmaváltással (Kuhn, 1977) és/vagy paradigmavariánsok képzésével/képződésével (variációs-szelekciós módon (Popper, 1972 és Kampis, 2000)).

A jövőkutatás paradigmái (1) Az 1970-es és az 1980-as években tudománnyá vált jövőkutatás művelésére a pozitivista paradigma vált jellemzővé. Az 1970-es és az 1980-as években tudománnyá vált jövőkutatás művelésére a pozitivista paradigma vált jellemzővé. Kihívás: a jövő és a fejlődés felértékelődése a két világrendszer versenye közepette Kihívás: a jövő és a fejlődés felértékelődése a két világrendszer versenye közepette Válasz: a pozitivista paradigmán alapuló futures research létrejötte Válasz: a pozitivista paradigmán alapuló futures research létrejötte A pozitivista paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jövőben, ami majd kialakulhat Kutató helyzete: megfigyelő

A jövőkutatás paradigmái (2) Tárgya és feladata: a társadalom jövőjének előzetes megismerése, valószínű jövők előrejelzése Célja: a társadalomírányításban történő felhasználás Módszertana, módszerei: pozitivista tudomány módszertanának adaptálása, komplex problémakezelés, dinamika vizsgálata, fejlődéstendenciák feltárása, módszerek összekapcsolása Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: verifikálás, megbízhatóság, beválás Vakfoltja: Nem kutatható az emberi tényező jövőformáló hatása

A jövőkutatás paradigmái (3) Az 1990-es években paradigmaváltás történt a jövőkutatásban. Az 1990-es években paradigmaváltás történt a jövőkutatásban. Kihívások: posztmodern korszakváltás, globalizáció, a jelen idejű jövők felértékelődése Kihívások: posztmodern korszakváltás, globalizáció, a jelen idejű jövők felértékelődése Válasz: futures studies kialakulása két alternatív paradigma mentén Válasz: futures studies kialakulása két alternatív paradigma mentén Az evolúciós paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jelenben, az emberi tényező az egyik jövőformáló erő, általános evolúciós elmélet

A jövőkutatás paradigmái (4) Kutató helyzete: résztvevő megfigyelő Tárgya és feladata: a társadalom és az ember kulturális evolúciója, evolúciós mintázatok feltárása és tanulmányozása Célja: a lehetséges jövők értelmezése és társd. kommunikációs folyamatba helyezése Módszertana, módszerei: holisztikus szemléletmód, komplex dinamika, emergencia modellezése Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: Falszifikálás, reflektálhatóság, a kutatás folytathatósága Vakfoltja: Nem tanulmányozható az emberi tényező aktív résztvevő és változásokat elszenvedő szerepének változása

A jövőkutatás paradigmái (5) A kritikai paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jelenben, az ember világához tartozó, humán mentális, gondolati konstrukció Kutató helyzete: résztvevő megfigyelő Tárgya és feladata: emberek és csoportok jövőhöz való viszonya, a közösségek elfogadható/kívánatos jövőjének konstruálása Célja: részvétel a társadalmi jövő konstruálásának folyamatában

A jövőkutatás paradigmái (6) Módszertana, módszerei: kritika, kontextusba helyezett diskurzus, szubjektív eljárások összekapcsolt alkalmazása Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: Legitimitás, transzparencia, közösségi szintű elfogadás, társadalmi diskurzus tárgyává válás, reflektálhatóság Vakfoltja: Nem tanulmányozható az elfogadható/ kívánatos jövők hatása más közösségekre, egyénekre és a jövő nem humán összetevőire vonatkozóan

A paradigmaváltás és hozadéka (1) Paradigmaváltás: a pozitivista paradigma minden összetevőjének tartalma megváltozott – alternatív paradigmák jöttek létre!! Paradigmaváltás: a pozitivista paradigma minden összetevőjének tartalma megváltozott – alternatív paradigmák jöttek létre!! Hozadéka: Hozadéka: - A jelenben létező jövők felfedezése - Az interdiszciplinaritás gazdagítása a társadalom- és a humán tudományokból

A paradigmaváltás és hozadéka (2) - Poszt-normál tudománnyá válás: érzékenység a gyakorlati problémákra, jövőkonstruálás reflexivitással és önreflexióval, az aktorok/stakeholderek is részei a kutatásnak érzékenység a gyakorlati problémákra, jövőkonstruálás reflexivitással és önreflexióval, az aktorok/stakeholderek is részei a kutatásnak - A paradigmaverseny fokozódása: a foresight önállósodási törekvése és elméleti „támasztékainak” keresése a jövőkutatáson kívül a foresight önállósodási törekvése és elméleti „támasztékainak” keresése a jövőkutatáson kívül - Paradigmakészlet kialakulása: a problémamegoldó kapacitás megnövekedése és lehetőség további paradigmavariánsok képzésére a három paradigma felhasználásával a problémamegoldó kapacitás megnövekedése és lehetőség további paradigmavariánsok képzésére a három paradigma felhasználásával - Újabb paradigmaváltás lehetősége: az integrált jövőkutatás – integral futures – kifejlesztése az integrált jövőkutatás – integral futures – kifejlesztése

Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (1) Gap az elmélet és a gyakorlat között Gap az elmélet és a gyakorlat között Mindegyik paradigmának van vakfoltja Mindegyik paradigmának van vakfoltja Új kihívások: a komplexen értelmezett fenntarthatóság valós idejű megvalósítása és az emberek, közösségek, társadalmi aktorok participativitásának kiterjesztése Új kihívások: a komplexen értelmezett fenntarthatóság valós idejű megvalósítása és az emberek, közösségek, társadalmi aktorok participativitásának kiterjesztése Új válasz: integrál futures Új válasz: integrál futures

Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (2) Integrált jövőkutatás: az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás önállósodása és egymással összekapcsolódó fejlődése Integrált jövőkutatás: az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás önállósodása és egymással összekapcsolódó fejlődése - Elméleti jövőkutatás – koevolúciós paradigma: A jövőfelfogások és –gondolatok kialakulásának és változásának elmélete, a jövőkutatás helye, szerepe a jövőfelfogások változásában, a jövőkutatás módszertanának fejlesztése: „Mi a jövő, miként formáljuk a jövőt” tudásbázisa – tárgyközpontú - Gyakorlati jövőkutatás – participációs paradigma: közreműködés a téridőben konkrét jövőelgondolások gyakorlati létrehozásában az aktorok együttműködésével: „Miként formáljuk a jövőt” a gyakorlatban - folyamatközpontú

Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (3) A paradigmák kifejlesztése: A paradigmák kifejlesztése: - reflektálás az új kihívásokra az alternatív paradigmák összetevőinek rekombinálásával és vakfoltjuk felszámolásával - a paradigmák közötti verseny paradigmákon belülre helyezése - jövőkutató szakemberképzés rendszeressé tétele - variációs-szelekciós fejlődési útra lépés