HOGYAN FORDÍTOM LE AZ „egészséget” EGÉSZSÉGRE? ELTÉRŐ FOGALOMHASZNÁLAT AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN, ÁTHIDALÁSI LEHETŐSÉGEK „HATÁR-HELYZETBEN” Az iskolai egészségfejlesztés kihívásai és lehetőségei a köznevelési rendszer átalakulása során Budapest, március 2. Készítette: Nagy Judit

Mi az egészség? NINCS EGYÉRTELMŰ, MINDENKIRE ÉRVÉNYES, TÖKÉLETES VÁLASZ ! MERT  Komplex, soktényezős, interkulturális, interdiszciplináris fogalom … Egészség-fogalom paradigmaváltásai: WHO (1946): Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét együttese. Antonovsky (1987) (koherenciaérzés) Pikó (2007) Csíkszentmihályi (2007) Kopp (2003) (coping, erőforrás, flow) monokauzális relatív pozitív

WHO Ottawa Charta (1986) Egészség = társadalmi, gazdasági, egyéni fejlődéshez (mindennapi élethez) szükséges erőforrás Egészség= egyén képessége, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit környezetével változzék, alkalmazkodjon Egyén szerepe egészsége megőrzésében!!!

Egészség-kontinuum (Insel és Roth, 2002) Egészség…  Nem statikus állapot, hanem kontinuum EGÉSZSÉGBETEGSÉG intellektuális fizikai szellemi környezeti társadalmi érzelmi jóllét

Legújabban az egészség = „Biopszichoszociális és spirituális teljesség” (WHO, 2012; Bagdy 2014) Kompetencia, mely az egész életen át tartó tanulás alapja Felelősség, mely cselekvésre késztet Egészségtudatosság, mely életvezetési iránytű

Az ipari országokban az egészségért felelős (WHO): 43%-ban a társadalmi környezet Az egészséget meghatározó tényezők

Genetikai tényezők (27%)

Természeti és épített környezet (19%)

Egészségügyi ellátás (11%)

Nem befolyásolható rizikótényezők: kor nem gének Köztes rizikótényezők magas vérnyomás emelkedett vérzsírok túlsúly, elhízás cukorbetegség glukózintolerancia Magatartási tényezők: dohányzás táplálkozás alkohol testmozgás Szociális, gazdasági, kulturális és környezeti tényezők. Modernizáció, iparosodás. Urbanizáció, globalizáció Végpontok: szívkoszorúér-betegség agyérbetegség perifériás érbetegség egyes daganatok COPD/tüdőtágulás Pszichoszociális rizikótényezők: stressz ellenségesség társas támogatás hiánya depresszió A rizikómagatartás ok-okozati tényezői

Pszichoszociális tényezők: PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐK: STRESSZ Általános érték- és bizalomhiány A támogató közösségek hiánya Szolidaritás hiánya Romboló kommunikációs kultúra Asszertív konfliktuskezelés nehézsége Negatív gondolkodás Emberek közötti ellentétet szító közhangulat Diszkrimináció PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK ÉS GENERÁCIÓS BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI

HONNAN - HOVÁ Betegség megelőzés /PREVENCIÓ Egészségvédő faktorok erősítése / EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Rohanó folyó metaforája

Az egészségmagatartás a leghatékonyabban abban a környezetben, közegben befolyásolható, változtatható, amelyben az emberek az életüket élik, azaz a mindennapi élet színterein A közösségek támogatása, erősítése, vagy létrehozásuk segítése az egyik leghatékonyabb erőforrás.

Az iskolai egészség-fogalom Jogszabályi háttér 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § §  Helyzetkép, a pedagógiai programokról (Felvinczi 2004, Nagy 2005)  Egészség = testi, lelki, szociális jólét (WHO,1948) Egészségnevelés feladata = felvilágosítás, megelőzés Egészségnevelésért felelős : iskolavédőnő/iskolaorvos Akciószerű programok Célcsoport: a gyerekek Pályázatfüggő események

Mit mond az iskola, amikor egészségnevelésre készül? Hát ezek a mai gyerekek!? Neveletlenek, fegyelmezetlenek, kezelhetetlenek Internet világában élnek, nem tudják már, hogy mi az élet Túl sok a problémás gyerek: SNI, HHH, BTMN Szocializálatlanok a hátrányos helyzetű gyerekek, nem tudnak szabályt követni Hiába kínáljuk a jót, nincs tekintélyünk  Ki felelős ? Nincs családi minta, nem az iskola dolga Nincs rá idő Haladni kell a tananyaggal Nem partner a szülő Nekünk van iskolavédőnőnk, majd őt meghívjuk órára

Az iskolai egészségnevelés kerete PREVENCIÓ Egészségismeretek átadása Testi, személyi higiéné Táplálkozási ismeretek  Drog-, káros szenvedélyek megelőzése  Testi nevelés – mindennapos testnevelés  Fogyatékos tanulókkal szembeni elfogadó attitűd kialakítása  Agresszivitás kezelése, iskola erőszak  Szexuális felvilágosítás SZŰRÉSEK  Iskolaorvosnál, védőnőnél adatok  gyógytestnevelés AKCIÓK  Egészségnapok  Erdei iskola, néha szakkörök

A WHO elvárásai az egészségfejlesztő iskolákkal szemben (WHO, 1986) egészséget és a tanulást minden lehetséges, rendelkezésére álló eszközzel támogassa; minden belső és külső bevonható szereplőt arra ösztönözzön, hogy segítsenek az iskolát egészséges élettérré alakítani; teljeskörűségre törekedjen, hogy tevékenységében lefedje az egészségismeret és készség, az iskolai közösségépítés, a testnevelés, az egészséges táplálkozás, társas támogatás területeit, és az alkalmazottak egészségfejlesztő programjaival egészséges közeget teremtsenek; olyan politikát és gyakorlatot alkalmazzon, amely az egyén jóllétét és méltóságát tiszteletben tartja, sikeréhez különböző utakat kínál, és elismeri a személyes teljesítményt, jószándékot és igyekezetet egyaránt; arra törekedjen, hogy az alkalmazottak, tanulók és családjaik egészségét javítsa, és együttműködjön az iskola környezetében élő döntéshozókkal.

School for Health in Europe program (Egészséges Iskolák Európai Hálózata (SHE)) Méltányosság : hozzáférés az oktatáshoz és az egészséges környezethez, egészségbeli egyenlőtlenségek csökkenéséhez és az egész életen át tartó tanulás lehetőségének javulásához. Fenntarthatóság: fejleszti és támogatja annak a látásmódnak a kialakulását, amely hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy a jövőben felelős tagjai legyenek a társadalomnak. erősfeszítéseiket rendszerszinten, módszeresen megtervezik, 5-7 éves periódusokra bontva. Az eredmények mind az egészségfejlesztés, mind az oktatás terén többnyire közép- és hosszútávon jelentkeznek. Elfogadás: értéknek tekinti a sokszínűséget és biztosítja, hogy az iskola olyan tanulóközösség legyen, amely a bizalomra és az tiszteletre épít. Az iskolai közösség támogatása: hogy aktívan részt vehessenek a célok kialakítása és elérése során is, Demokrácia: demokratikus jogok gyakorlása, a felelősségvállalás egyaránt érvényesül az intézményekben.

School for Health in Europe program öt alappillére: (Egészséges Iskolák Európai Hálózata (SHE))  Az egészségfejlesztés átfogó iskolai megközelítése:  az iskola egész közössége, a családok és iskolai közösségek bevonásával  aktív cselekvés, mely beépül a tantervekbe és az egészséggel kapcsolatos oktatási gyakorlatba.  fejleszti az iskola fizikai és szociális környezetét, a diákok életvezetési készségeit,  hatékonyan használja fel az egészségügyi szolgáltatásokat is.  A részvétel elve:  valamennyi szereplő elkötelezettsége és a programmal való azonosulása  Minőségi iskola elve:  jó iskola csak egészséges tanulókkal és munkatársakkal teremthető meg,  Bizonyítékok elve:  csak a mérhető hatással szervezett komplex tevékenységek tekinthetők egészségfejlesztési tevékenységnek,  A közösségek elve:  a közösségszervezésben, a társas támogatásban rejlő lehetőségek társadalmi tőke erősítése és az egészséggel kapcsolatos ismertek elmélyítésére. (Buijs, 2009).

Az egészségtudatos iskola modellje Az egészségtudatos iskola a tanulás-tanítás olyan szervezete, amelynek minden pedagógiai célú és egyéb tevékenységében az a fő rendezőelve, hogy környezeti és közösségi erőforrásaira támaszkodva, valamennyi szereplője számára megteremtse az egészségtudatos életvezetéshez és élettérhez szükséges feltételeket.

Az egészségtudatos iskola modellje

Egészségtudatos iskola = szervezetfejlesztő iskola KULCSKÉRDÉS A TANÁR ÉS A VEZETŐSÉG (mint minta, mint közösség, mint tanulásszervező ): Közösen megfogalmazott, világos meggyőződések, értékek, szabályok és célokat követő tantestületek legyenek, a pedagógusokat bizalomteli és stabil társas kapcsolatok jellemezzék a munkatársai és diákjai körében egyaránt, kölcsönös segítségnyújtással és társas támogatással megteremtődjenek és használhatók legyenek a mentális erőforrások, adekvát válaszokat adjanak az egészségszükségletekre, munkatársakra orientált intézményvezetési gyakorlat, amely a munkaterhek optimális elosztásával, világos célmegjelöléssel alakítja a szervezeti és a munkakörülményeket kiszámíthatóságot, nyugodt munkavégzést biztosítson, és minden pedagógus tudjon az iskolai célokkal és közösséggel azonosulni.

Az iskola-egészségügy is a szervezet része A szervezetfejlesztési folyamatba az iskolaorvosi rendelőt és munkatársait is integrálni szükséges, az eddigi felvilágosítási, mérési, véleményezési tevékenységen túl intenzívebb párbeszéd szükségeltetik a tantestület, a diákok és az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársai között, és a folyamatos fejlesztő munka monitorozásában, értékelésében napi szintű együttműködést kell megteremteni. Az egészségtudatos iskola számára rejtett tartalék, hogy prioritásainak meghatározásakor, esetleg betegségspecifikus beavatkozások szűkebb célcsoportjának meghatározásában, a program szakmai irányításában az eddigieknél erőteljesen építsen az iskolaorvosok és védőnők szakmai kompetenciáira.

Az egészségtudatos iskola egészségfejlesztési területei

Mit kellene tenni? Iskola egészét átható ethosz Az iskola minden szereplőjét érintse Tananyagfejlesztés, egészségműveltség Egészséges élettér, iskolai körülmények javítása Interszektorális kapcsolatok Iskolafokozatok közötti együttműködés Egészségtudatos szemlélet minden pedagógia tevékenységben

Mi kell hozzá? Egészségtudatos pedagógus Érezzék magukénak a programokat Jó iskolát teremtő tanuló szervezet Pszicho-szociális, mentális környezet: kapcsolatokban, iskola légkörében, alapelveiben mutatkozik meg fizikai környezet: bútorzat, világítás, létesítmények, diákétkeztetés tanulásszervezés tervezett, monitorozott tevékenységek, visszacsatolás

Köszönöm szépen a figyelmet!