V ÁLLALATI FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK. Finanszírozási döntések (I.)  Beruházási döntés: megállapítottuk, hogy a projektet „működési oldalról” érdemes-e.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HALADÓ PÉNZÜGYEK 1. előadás
Advertisements

Pénzintézeti cash-flowk
Cash flow A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a.
beruházásfinanszírozás
Befektetési döntések 6. Szeminárium
Vállalati pénzügyek alapjai
Bankszámla és bankkártya MEGTAKARÍTÁSOK avagy Sok kicsi sokra megy!
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
Vállalatfinanszírozás
Piaci portfólió tartása (I.)
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Hitelfelvételi problémák
Vállalatfinanszírozás
Vállalati pénzügyi döntések alapjai
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
Pénzügyi-számviteli mutatók
Rózsa Andrea – Csorba László
Készítette: Kiss Gabriella IE8FTD
Pénzügyi kontrolling Készítette: Bosnyák Anita Katona László
TŐKESZERKEZET S.T. + I.T. a tartós forrásokon belül Tőkeszerkezeti politika - Belső és - külső tényezők.
KOCKÁZAT – HOZAM.
Beruházás-finanszírozás
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
5.Szeminárium – Cash-flow Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
9.Szeminárium – Tőkeköltség Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
A diákat készítette: Matthew Will
Fazakas Gergely Részvények árazása
Finanszírozás tökéletes és nem- tökéletes piacokon
Pénzügyi mutatószámok!
Pénzügyi mutatószámok, ROI, EVA
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Részvények.
Az annuitás Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás
Vállalati pénzügyek alapjai
A TŐKEKÖLTSÉG. Tőkeköltség a tőkepiacról  Tőkepiac: pénzt cserélünk pénzre  Pl. pénzt adok egy vállalatnak valamilyen jövőbeli (várható) kifizetésekért.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
Dr. Tóth Tamás VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 2 Hogyan számítható ki a befektetett tőke alternatíva költsége? Mekkora az aktuális.
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói. 1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét.
2013. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 Részvényportfóliók fedezése Hatékony portfóliók –β paraméter megmutatja mennyire érzékenyen reagálnak.
A TŐKESZERKEZET. A vállalati tőkeszerkezet  A szükséges tőket milyen forrásokból, milyen összetételben?  Alapvetően: tulajdonosi forrás és/vagy hitel.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
A béta kockázati paraméter (I.)  Piaci portfólió tartása → van egy egységes, „általános” viszonyítási alap?  Egy adott befektetési lehetőség értékelése:
A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú.
A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú.
A beruházások kockázata Beruházási döntések folyamata ♦ Tőkeköltségvetés- a pénzáramok meghatározása ♦ Megfelelő módszer kiválasztása a pénzáramok értékeléséhez.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
A PV MÓDSZER. APV módszer (I.)  DCF alapú értékelés  Valamilyen jövőbeli pénzáramok diszkontálása valamilyen tőkeköltséggel → érték  Többféle DCF módszer.
GYAKORLATI PÉLDA.
FCF(E) összefoglaló példa (I.)
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Vállalati pénzügyek II.
SZÁMVITEL.
Pénzügy szigorlat Üzleti gazdaságtan
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
Üzleti projektek a CAPM tükrében (I.)
Vállalati Pénzügyek 1. előadás
SZÁMVITEL.
Tőzsdei spekuláció tavasz Tőzsdei spekuláció.
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Pénzügyek előadás Dr. Solt Eszter BME
SZÁMVITEL.
Pénzügyek Dr. Solt Eszter BME
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
1. Példa: Melyiket választaná, ha r=12%?
Előadás másolata:

V ÁLLALATI FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

Finanszírozási döntések (I.)  Beruházási döntés: megállapítottuk, hogy a projektet „működési oldalról” érdemes-e megvalósítani  Finanszírozással kapcsolatos implicit feltételezés: teljesen saját (részvényesi) tőkéből  Tehát: a részvényesek saját pénzéből megvalósítva a projekt értéket teremt-e nekik?  Finanszírozási döntés: milyen forrásokból valósítsuk meg a projektet?  Másként fogalmazva: érdemes-e a részvényesi tőke mellett más forrást is bevonni?  Azaz: a tőkeszerkezet megválasztásával teremthető-e érték?

Finanszírozási döntések (II.)  Források csoportosítása  Lejárat szerint ~ horizontális tőkeszerkezet  Eredet szerint ~ vertikális tőkeszerkezet Belső vs. külső; Saját vs. idegen  Lejárat megválasztása – az eszközök finanszírozási igényéből kiindulva  Tartósan lekötött (1 év <): pl. tárgyi eszközök, immateriális javak, forgóeszközök egy része  Rövid távú (< 1 év): pl. forgóeszközök másik része  → Tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, rövid távú (vagy átmeneti) eszközöket pedig rövid lejáratú forrásból

Finanszírozási döntések (III.)  Megjegyzés 1: finanszírozási szerkezet → összes forrás vs. tőkeszerkezet → csak a tartós források  Megjegyzés 2: tőkeköltséggel rendelkező vs. nem rendelkező források  Árnyaljuk a nettó forgótőke fogalmunkat: pénzeszközök nélküli forgóeszközök – tőkeköltséggel nem rendelkező rövid lejáratú kötelezettségek

Finanszírozási döntések (IV.)  Belső és külső források közötti választás  Belső: a működés során megtermelt pénzből ~ önfinanszírozás Adózott eredmény felhalmozása (osztalékpolitika → MSZE […de azért valójában cash flow-k]) Eszközoldalon felszabadított pénzeszközök Forgótőke-állomány csökkentése: pl. kevesebb készlet, rövidebb vevői/hosszabb szállítói fizetési határidők Nem hatékonyan hasznosított befektetett eszköz értékesítése: az eladásból pénzbevétel Amortizáció: költségként elszámolva, de nem kell „kifizetni” – az eszköz elhasználódása, de az árbevételből (kell, hogy legyen) fedezet Belső előnyös lehet pl.: tranzakciós költségek, nehézkes külső forrásbevonás (pl. KKV-k), külső befektetői kontroll elkerülése  Külső: pénzügyi piacról történő bevonás – általában nagyobb mértékű forrás bevonása lehetséges így

Finanszírozási döntések (V.)  Saját és idegen (~tulajdonosi és hitel típusú) források közötti választás JellemzőkRészvénytőkeHiteltőke Pénzáram/jövedelemOsztalékKamat Pénzáram nagysága Közgyűlés döntése alapján, nem fix Előre kalkulálható a szerződés alapján A vállalati tőkeköltség adózási vonatkozása Osztalék számvitelileg nem költség Kamat számvitelileg költség, társ. adóalapot csökkent Befektető hozamának adózási vonatkozása Osztalék után osztalékadó Kamatjövedelem után kamatadó KontrollTulajdonosi jogok Ellenőrzési jog csak szerződéses keretek között Nemfizetés kockázata Nem indítható felszámolási eljárás, ha nincs osztalék Felszámolási eljárás kérhető, ha köt. nem teljesítve Követelési rangsorReziduális jelleg (sor végén)Előresorolt (mások előtt)

A TŐKE KÖLTSÉGE

Tőkeköltség jellemzői (I.)  Az adott projektbe/vállalatba való befektetéssel lemondok egy másik lehetőségbe való befektetésről, amely várhatóan hozamot nyújtana → alternatíva költség  És egyben elvárt hozam: ezen „legjobb egyéb” lehetőség várható hozamát legalább hoznia kell, hogy érdemes legyen befektetnem  A hozamelvárást befolyásoló két paraméter: idő és kockázat  Befektetéskor „pénzt cserélünk pénzre” – de az elcserélt pénzek különböznek kockázatosságukban és/vagy időtávjukban  Pl. részvényesi tőkebefektetés ma, jövőbeli várható osztalékokért cserébe  Egy vállalat/projekt tőkeköltsége a vele azonos kockázatú (és időtávú) tőkepiaci lehetőség várható hozama  (A tőkeköltséget egységnyi időre vonatkoztatjuk, kamatos kamatozással kezeljük a hosszabb időtávot…)

Tőkeköltség jellemzői (II.)  Vállalati oldal és befektetői (hitelezői, részvényesi) oldal – Tőkeköltség és hozamelvárás  Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC, weighted average cost of capital)  „Tipikus” formula:  Általános formula:  w súly, részarány, r tőkeköltség, E részvényesi tőke, D hitelezői tőke, j forrásindex, J források száma  A súlyok piaci értékek! és

Tőkeköltség jellemzői (III.)  Néhány megjegyzés:  Várható vs. elvárt hozam  Ha várható > elvárt, akkor (pozitív) gazdasági profit (ld. NPV, IRR)  Kiindulópontunk: tőkepiaci hatékonyság → a tőkepiaci lehetőségek (tranzakciók) várható hozama = elvárt hozama, azaz NPV-jük = 0 (belső érték = piaci ár)

Tulajdonosi tőke költsége (I.)  Törzsrészvények tőkeköltsége  Nyilvánosnál viszonylag könnyű a becslés – vannak árfolyamadatok Gordon-modell (osztalékdiszkont modell) CAPM-modell  Zártkörűnél problémás – pl. piaci összehasonlító módszert lehet  Gordon-modell konstans ütemben növekvő osztalékáram és kibocsátási költség esetén: r E = DIV 1 /[P 0 *(1 – f)] + g  Ahol DIV osztalék, P kibocsátási ár, f kibocsátás költsége [%]  Ugyanez a képlet alkalmazható elsőbbségi részvényre is, csak jellemzően g = 0 (mert legtöbbször lejárat nélküli, és rögzített osztalékot fizet, és nincs adócsökkentő hatás)

Tulajdonosi tőke költsége (II.)  CAPM-modell (capital asset pricing model, tőkepiaci árfolyamok modellje)  Kockázat és elvárt hozam közötti kapcsolat (az időtáv egy periódus)  Kockázatmentes hozam + kockázati prémium ~időért + kockázatért járó kompenzáció  Részvénypiac egészére vonatkozó kockázati prémium (MRP, market risk premium) ≈ 6% éves és reálértelemben  Ehhez képest az adott részvényre vonatkozó kockázati prémium kisebb/nagyobb is lehet – a kockázatosság mérése: béta (β) paraméter A részvénypiac egészére: β = 1

Tulajdonosi tőke költsége (III.)  CAPM folyt.  Hogyan adódik az adott részvény kockázata?  Portfóliótartás, diverzifikáció → kockázatcsökkentés A részvények hozamai között nincs tökéletes együttmozgás A portfólió kockázata függ: a részvények teljes kockázatától (=önmagukban tartva) és a részvényhozamok együttmozgásától (és a portfólióbeli súlyozásuktól) A portfólió elemszámának növelése kívánatos A teljes kockázatból az egyedi kockázat kiküszöbölhető (ráadásul kb. ingyen), marad a piaci (nem diverzifikálható, releváns) kockázat → Csak a piaci kockázatért járhat kompenzáció

Tulajdonosi tőke költsége (IV.)  CAPM folyt.  Modell-feltételezés: az ún. piaci portfóliót tartjuk (~a részvénypiac egészét, az ott megfigyelhető arányokban)  Béta (β): tükrözi a részvény hozama és a piaci portfólió hozama közötti sztochasztikus kapcsolatot; a releváns kockázatot mutatja  r E = r f + β*MRP Ahol MRP = E(r M ) – r f, és r f a kockázatmentes hozam, E(r M ) a piaci portfólió várható hozama  r f ≈ 2% éves és reálértelemben  A tőkeköltség alapvetően reálértelemben van becsülve (lásd CAPM paraméterei)

Tulajdonosi tőke költsége (V.)  CAPM folyt.  Az értékpapír-piaci egyenes (~a CAPM egyenlete):

Tulajdonosi tőke költsége (VI.)  CAPM paramétereinek becslése  r f : közelítése állampapírok hozamával – nemfizetési (→ pl. USA), inflációs (→ infláció-indexelt) és újrabefektetési (→ zéró kupon) kockázattól mentes (Kiegészítés: időpont, lejárat, országkockázat…)  MRP: közelítése globális tőzsdeindex (pl. MSCI ACWI) múltbeli hozamai alapján  Béta (β): Nyilvánosnál: közvetlenül lineáris regresszióval, az adott részvény és a piaci portfólió múltbeli hozamai között Zártkörűnél: közvetetten, hasonló tőzsdei vállalatok (iparág) részvényeinek bétájával közelítve Projektre: mint zártkörűnél, a projektet iparág(ak)hoz soroljuk

Hitelezői tőke költsége  Alapeset, társasági adó nélkül („adózás előtt”): r D = r k  r k a névleges kamatláb  Másrészről, mivel a CAPM a tőkepiaci befektetésekre általánosságban vonatkozik: r D = r k = r f + RP Ahol RP a kockázati prémium, azaz β*MRP  RP közelíthető pl. kamatfedezeti mutató (pl. EBIT*(1 – T C ) / kamatfizetés) alapján is  Alapeset, társasági adóval („adózás után”): r D = r k *(1 – T C )  Feltéve, hogy a vállalat nyereséges  ~IRR, a vállalat szemszögéből, a fizetett kamatok csökkentik a társasági adó alapját  („Bonyolult esetek”: tőkepiaci hatékonyság → IRR)

Súlyozott átlagos tőkeköltség  Megjegyzés 1: a WACC-et alapvetően vállalatra értelmeztük – egy projektre akkor használható diszkontrátaként, ha a projekt kockázata azonos a vállalat már meglévő eszközeinek kockázatával és a vállalat nem változtat jelenlegi tőkeszerkezetén (illetve a projekt tőkeszerkezete a vállalatéval megegyező)  (Megjegyzés 2: a visszaforgatott nyereség használata sincs ingyen: a törzsrészvények tőkeköltségével tekinthető azonosnak)  Példa: A vállalatot törzsrészvények és bankhitel formájában finanszírozzuk. A hitel névleges kamatlába a hitelezői hozamelvárással egyező, és 3%-os kockázati prémiumot feltételez. A társasági adókulcs 10%. A törzsrészvények bétája 1,2. Az átlagos piaci kockázati prémium 6%. A kockázatmentes hozam 2%. A hitelezői/saját tőke arány piaci értékekkel 0,6. Mekkora a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC)? (Minden hozamadat éves és reálértelmű.) (≈7,44%)