Új utak a hazai aszálykezelés területén A vízügyi ágazat aszálykezelése – aszálystratégia L ÁNG I STVÁN M ŰSZAKI F ŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető O RSZÁGOS V ÍZÜGYI F ŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs Kerekegyháza, április 27.

Az aszály által leginkább érintett területek hazánkban (>50 %!) (Ökológiai, gazdasági, társadalmi hatások egy időben)

Az aszályok (egyik) gazdasági vetülete Sokévi átlagos belvízkár:15,2 milliárd Ft Sokévi átlagos aszálykár:39,3 milliárd Ft Összesen:54,5 milliárd Ft Aszálykárok az utóbbi években: 1990 – 50 milliárd HUF 1992 – 30 milliárd HUF 1993 – 50 milliárd HUF 2000 – 30 milliárd HUF 2003 – 40 milliárd HUF 2006 – 50 milliárd HUF 2007 – 150 milliárd HUF 2009 – 100 milliárd HUF 2012 – 400 milliárd HUF 2015 – 100 milliárd HUF Aszálykárok az utóbbi években: 1990 – 50 milliárd HUF 1992 – 30 milliárd HUF 1993 – 50 milliárd HUF 2000 – 30 milliárd HUF 2003 – 40 milliárd HUF 2006 – 50 milliárd HUF 2007 – 150 milliárd HUF 2009 – 100 milliárd HUF 2012 – 400 milliárd HUF 2015 – 100 milliárd HUF A belvízi eseményekre jól kidolgozott prevenciós és kárenyhítő kezelési rendszer épült ki(A terméshozamok pozitívan változnak…) Az aszálykár a belvízi kár több mint kétszerese, a probléma kezelésére mégsem jött létre operatív kezelési rendszer.

A kukorica vízigénye mm. Napi átlagos vízfogyasztás 4,5-5,5 mm/ha (45-55 m 3 /ha). Termésátlag enyhén aszályos évben: kg/ha! Gazdasági hatások a mezőgazdaságban Az aszály súlyossága és a termésátlagok közötti kapcsolat (a prevenció hiányának hatásai) Termésátlagok forrása: KSH

Hungarian Drought Index Elvárás: Képes legyen a megelőzés lehetőségén belül prognosztizálni az aszályt Jellemezze a helyzet súlyosságát Számszerűsítse a határokat, tegye elrendelhetővé a kármegelőzést EU kompatibilis legyen

A monitoring-hálózat elindítása 2016 Aszálygyakoriság Talajadottságok Területhasználat Meglévő vízvédelmi struktúra Termesztett kultúrák aránya OMSZ állomáshálózat Szempontrendszer 1.Lépcső (2016) Észlelőállomások telepítése 2.Lépcső (2017) Észlelőállomások sűrítése Magánállomások fogadása A folyamatos indexszámítás

A monitoring-hálózat elindítása 2016 A rendszer kulcsa Kompakt állomások Egységes kiértékelés lehetősége akár 1000 állomáson

A rendszer szerepe a vízkárelhárításban Cél: Az állami segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, a nagyobb károk megelőzése érdekében Eszköz: Vízkárelhárítás keretében megelőző beavatkozások végrehajtása állami segítséggel. Kárelhárítási fokozatok elrendelése: Normál állapot Riasztás előtti állapotI.fok – A csatornák és az érintett zsilipek jó karba helyezése Riasztási állapotII.fok – Rendkívüli vízkormányozások lehetősége Vészhelyzeti állapotIII. fok – Rendkívüli szivattyúkapacitás bevetése A feladat illesztése a védelmi szervezetbe Békeidő: az aszályindex folyamatos számítása. Védekezés: a meglévő védelmi szervezet bevetése A fejlesztések meghatározása A vízhiányos területek felszámolása az aszályindex alkalmazásának tapasztalatai alapján.

A rendszer szerepe a mezőgazdaságban Cél: A keletkező monitoring eredmények hasznosítása Kutatás Új és részletes adatbázis Szolgáltatás ÖNTÖZZ! - Ingyenes aszályindex számítás (weben elérhető bárki számára) MENNYIT ÖNTÖZZ? - Ingyenes csapadékhiány számítás az alapállapothoz képest (weben elérhető) MIT ÖNTÖZZ? - Az aszályindex és a csapadékhiány értelmezése a különböző növénykultúrákra KIT KELL TÁMOGATNI? - Segédadat a területalapú támogatás számára

L ÁNG I STVÁN M ŰSZAKI F ŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető O RSZÁGOS V ÍZÜGYI F ŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs Köszönöm a figyelmet!