AUGUSTUS URALMA A PRINCIPÁTUS RENDSZERE AZ ÓKORI RÓMÁBAN

OCTAVIANUS → AUGUSTUS ←hadvezér magistratus →

CAESAR ÖRÖKÉBEN Caesar a Kr. e. 43-as esztendőre unokaöccsét, Octavianust jelölte helyettesének, végrendeletében pedig fiává is fogadta. Kr. e. 44 márciusának idusa: merénylet Caesar ellen => Octavianus át akarja venni örökségét. Caesar egykori veteránjai közül sokan az oldalára álltak, ő pedig először úgy próbált érvényesülni, hogy nagybátyja másik hívét, Marcus Antoniust támadta, mivel az nem hajtotta végre a dictator végrendeletét.

A 2. TRIUMVIRÁTUS Octavianus kiegyezett Antoniusszal és Lepidusszal, majd légióival megszállta Rómát. A három férfi létrehozta a második triumvirátust => felosztották egymás között a birodalom nyugati felét, majd a keleti részt uraló összeesküvők ellen indultak. Kr. e. 42-ben Philippi mellett legyőzték Cassius és Brutus seregeit, és átvették a birodalom irányítását.

A 2. TRIUMVIRÁTUS

AZ ACTIUMI GYŐZELEM Ezután már riválisként tekintettek egymásra : félreállították az idős Lepidust, és felkészültek a végső összecsapásra. Antonius szerelmi viszonyba került Kleopátra egyiptomi királynővel, és keleti terjeszkedéseivel egy saját birodalmat épített. ↨ Octavianus Illyriában hódított, és Róma városában szilárdította meg a pozícióit. A szenátus megszavazta az Egyiptom elleni háborút => Kr. e. 31-ben az actiumi csatában legyőzte vetélytársát, meghódította Egyiptomot.

IMPERATOR CAESAR DIVI FILIUS AUGUSTUS A győztes

A PRINCIPATUS Octavianus mint a római köztársaság megmentője tért vissza a fővárosba: a nép rajongott érte. Látszólag lemondott hatalmáról, ám ereje továbbra is jelentős maradt a hadseregre támaszkodva. A senatus különböző titulusokkal halmozta el, ezek közül egyedül a dictatori címet utasította vissza, mert nem akart nyílt egyeduralmat alkalmazni. Valójában Augustus egyeduralomra tett szert, de a köztársaság intézményeit megőrizte. Saját nevével kezdte a senatusi névsort, ezzel is jelezve, hogy önmagát az állam első emberének, princepsének címezte. Ebből a kifejezésből született a kormányzati rendszer elnevezése, a principátus. ↓ A köztársaság látszatával leplezett egyeduralom

A PRINCIPATUS URALMI RENDSZERE Az összes jelentős tisztséget Augustus töltötte be: o censorként befolyásolni tudta a senatus összetételét (amelyet a híveivel töltött fel) és a magistratusok választását o consulként irányította a végrehajtó hatalmat o néptribunusi vétójogával élve bármely, az ő érdekeit sértő senatusi határozat ellen fellépett, s egyúttal sérthetetlenséget élvezett. o pontifex maximusként a vallási élet irányítását is a kezében tartotta. Egyeduralmát biztosította: o az általa befolyásolt és az őt támogató hivatalnokok hozták meg a döntéseket, akik időről időre megerősítették Augustust tisztségeiben (császári hivatalok) o hadsereg felett is övé volt a korlátlan hatalom o császári testőrség

PANEM ET CIRCENSES! Augustus idején megnyugodott Róma, elcsitultak a belső ellentétek, és békében virágzott a birodalom. Róma fejlődött és gyarapodott, nagyszabású építkezések folytak: o Colosseum - a nép szórakoztatására tartottak véres gladiátorjátékokat, valódi küzdelmeket. o kedvelt időtöltése volt a római polgároknak a fürdők látogatása, amelyek a társasági élet központjainak számítottak. o Létrejöttek a színházi előadások, a cirkuszi játékok. Ezek a szórakoztatási formák a társadalom figyelmének lekötése céljából születtek meg, hiszen a köztársaság válságának idején elkezdődött elszegényesedési folyamat továbbra is súlyos veszélyt jelentett a nép számára. Panem et circenses! (Kenyeret és cirkuszt a Népnek!) - erre volt a legnagyobb szükség a belső béke elérése érdekében.

PAX ROMANA MEGTEREMTŐJE Augustus személyesítette meg a nép számára a béke megteremtőjét, s ehhez nemcsak intézkedései, hanem a jó érzékkel használt propaganda eszköze is hozzájárult: o szobrok készültek róla, amelyek istenként jelenítették meg őt o önéletrajza megírását sem az igazság megismertetése és a valódi szándékok feltárása vezérelte, sokkal inkább tetteit minél magasztosabb és a béke felé vezető út kiépítésének szándéka jegyében tüntette fel benne.

HÓDÍTÁSAI Riválisai legyőzése után Augustus meghódította: o a gazdag Egyiptomot o az Alpokban és a Balkánon tolta északabbra az állam határait (pl.: Pannónia is római provincia lett) o germán területek kerültek a birodalomhoz (északon a Rajna a határ) o Észak-Afrikában dél felé, Kis-Ázsiában kelet felé mozdult el a római határ o Nagy Heródes halálát követően pedig Júdea (zsidó állam) is római birtok lett. Cél: természetes határok vegyék körül a birodalmat.

HÓDÍTÁSAI

TÖRTÉNETÍRÓK AUGUSTUSRÓL: TACITUS „Amikor Brutus és Cassius pusztulása után már nem volt köztársasági haderő, Sextus Pompeiust Sicilia mellett leverték, és Lepidus kiforgatása, Antonius öngyilkossága után a Iulius-pártnak is csak Caesar maradt vezérül, s lemondott triumviri címéről, mintha consulként járna el és a nép védelmére beérné a tribunusi joggal, miután a katonaságot ajándékokkal, a népet gabonával, az egész államot a béke édességével lekenyerezte, lassanként magasabbra tört: magához ragadta a senatus, a magistratusok, a törvények jogkörét, s ennek senki sem szegült ellene, hiszen a legderekabbak a háborúkban vagy a proskribálás során elhullottak, a többi előkelő pedig, minél jobban hajlott a szolgaságra, annál nagyobb gazdagsághoz és kitüntetésekhez juthatott, és az új helyzetből hasznot húzva inkább a biztosat és meglevőt, semmint a régit és kockázatosat választotta.” ( Tacitus, Kr. u. 55–120 k.)

TÖRTÉNETÍRÓK AUGUSTUSRÓL: SUETONIUS „Tisztségeket, hivatalokat a törvényes kor elérése előtt is ellátott, egyes újfajta méltóságokat pedig élete végéig viselt. Még huszadik évét sem töltötte be, mikor megszerezte a consuli hatalmat, mégpedig úgy, hogy legióit szinte ellenségként egészen Róma alá vonultatta, és követeket küldve a városba, a hadsereg nevében magának követelte consulságot. Ez alkalommal a küldöttség vezetője a senatus ingadozását látva, hátravetette köpönyegét, és kardja markolatára mutatva nem habozott a tanács színe előtt kijelenteni: "Majd megteszi ez, ha ti nem teszitek."” „Az állam újjászervezésére felállított triumviratus tisztségét tíz éven keresztül látta el; ebben a minőségben a proscribálások megszüntetése érdekében egy ideig szemben állt társaival; de ha ilyen eljárás mégis elkezdődött, mindkettőjüknél keményebben viselkedett. Mert társai bizonyos emberek esetében gyakran hajlottak szép szóra, könyörgésre, ő azonban mindenáron arra törekedett, hogy senkit se kíméljenek.” ( Suetonius: A caesarok élete)

AZ „ISTENI AUGUSTUS” Augustus 76 éves korában hunyt el békében úgy, hogy megmentette a Római Birodalmat a válságból, és új rendszerével századokig biztosította annak fennmaradását. Halála után családi mauzóleumában helyezték örök nyugalomra, és a császári kultusz részévé tették isteni Augustus néven. Uralma alatt a Római Birodalom minden szempontból virágázását élte.