Szaporodás- és fejlődésbiológia Orbánné Kiss-Vámosi Emőke

Sejtciklus, sejtosztódás

MITÓZIS

MEIÓZIS

GAMETOGENEZISGAMETOGENEZIS

Hibás hímivarsejtek SPERMIOGENEZIS

Spermiumérés = spermiohistogenezis GOLGI FÁZIS: golgiban acrosomális enzimek vakuolizálása CAP FÁZIS: sejtmaghoz félhold alakban fekszik az acrosoma vakuolum ACROSOMA FÁZIS: SM megnyúlik és a sejt szélére vándorol, kialakul az ostor SPERMIACIÓ: citoplazma maradék reziduális testként leválik

spermium Fej: haploid sejtmag Cap: akroszóma (módosult lizoszóma) Nyak: citocentrum + mitokondriumok Farok: ostor (mikrotubulusok)

OVOGENEZIS 1.Szaporodási szakasz 2.Érési szakasz

μm Zona pellucida Corona radiata sejtek Citocentrum nincs, ezért nem osztódik Fejletlen Golgi-apparátus Fehérjeszintézis nincs Nagy mennyiségű foszfoproteid, szénhidrát tartalék Kortikális granulumok petesejt

A női nemi működés hormonális szabályozása

Graaf tüsző

Fertilizáció

Csak egy…. Irány: Kemotaktikus ingerek vezérlik a hímivarsejteket, hogy eltaláljanak a petesejthez. Sebesség: 2-3 mm/perc Kapacitáció: a női ivarutakban nyerik el a végső, termékenyítő állapotukat. Kb. 7 óra alatt az akroszómájukhoz tapadt glikoproteidek és fehérjék leválnak. ZP (glikoptotein burok) fehérjéi (ZP 1, 2, 3 ) reagálnak a spermium akroszómájával, ahonnan bontó enzimek szabadulnak fel. FAJIDEGEN KIZÁRÁS! Amint a 2 membrán egyesül a kortikális granulumokból kiszabaduló enzimek megváltoztatják a plazmamembránt és a ZP szerkezetét – több hímivarsejt nem juthat be. Emellett a megtermékenyítéskor Ca ionok is felszabadulnak az ER-ből – Ca áram, mint secund messenger indítja a petesejten belüli további változásokat. A petesejt befejezi 2. érési osztódását. A definitív oocita tartalmazza a női és a ffi pronucleust. A 2. sarki sejtnek alig jut citoplazma.

A zigóta kétsejtes stádiumának kialakulása

Férfi és női pronucleus a megtermékenyített oocytában

Genetikai nem kialakulása SRY gén  DNS-hez kapcsolva, génaktivációt indít HY gén (membránfehérje) 1.fötális here: AMH  Müller- cső gátló 2.tesztoszteron termelés  hím belső szervek 3.dihidrotesztoszteron  külső nemi szervek AZY gén  spermium termelés

Kromoszómális / Genetikai nem Gonadális nem Anatómiai / genitális nem Pszichoszexuális nem

Szegmentáció

Szedercsíra (morula):

A petesejt érése a petefészekben, megtermékenyülése a petevezeték elejében

5 napos blastocysta = hólyagcsíra trophoblastok embryoblastok blastocoel

Beágyazódás

Implantáció

Yorgos Nikas Anya és gyermeke

A blastocysta részei és a beágyazódás kezdete:

A hetedik napon….

A kétlemezű embriópajzs (a fejlődés 2.hetének végén)

Gastrulatio Az intraembrionális mesoderma és endoderma kialakulása (a fejlődés 3.hete)

Az epiblastsej- tek a primitív csíkon és csomón át bevándorolnak a két lemez közé létrehozva a mesodermát. Az első befelé vándorló sejtek kimozdítják a hypoblastsejteket kötelékükből, majd helyükre lépve létrehozzák a definitív endodermát. A 3 lemezű embriópajzs kialakulása

gasztruláció

Az idegrendszer fejlődése: neuruláció

Neuruláció A chorda dorsalis felett –annak hatására – az ectoderma megvastagodik és létrejön a velőlemez. A velőlemez középen hosszanti irányba besüllyedve létrehozza a velőbarázdát. Majd kiemelkedő széleinek (velőredők) összezárulásával, az ectodermáról lefűződve létrejön a velőcső.

A velőcső elülső, feji részének kiöblösödése létrehozza a 3 primaer agyhólyagot (elő- közép- és utóagyhólyag) Ezek további differenciálódásával létrejön az 5 secunder agyhólyag (előagy-, köztiagy-, középagy-,utóagy-,végsőagyhólyag) A secunder agyhólyagokból fejlődik ki az agy és az agykamrák. A velőcső alsó, tagolatlan részéből a gerincvelő jön létre.

A velőredők záródása, a velőcső kialakulása (felülnézet)

A velőredők záródása, a velőcső kialakulása (keresztmetszet) - A velőcső záródási vonalának két oldalánál lévő ectoderma sejtek kezdetben összefüggően helyezkednek el, majd tagolódva létrehozzák az érző dúc telepeket. - A velőcső craniális részét körülvevő ectodermális területből érzékszervtelepek jönnek létre.

A mesoderma további tagolódása A mesoderma a chorda két oldalán a hossztengelyre merőlegesen őscsigolyára (somita) tagolódik.

A mezoderma tagolatlan oldallemezének ürege a cöloma. Az oldallemez külső rétege a testfalhoz, a belső a képződő szervek falához tapad. Ezek a fali és zsigeri lemezek, somato és splanchopleura.

Ezekből fejlődnek a savóshártyák (pleura, peritoneum, pericardium), és a testüregek és zsigerek falának támasztó és kötőszövetei.

A somitákból alakulnak ki a csigolyák előtelepei (sclerotom) a hát és végtag izomzat nagy részének kezdeményei (myotom) a hát bőr alatti kötőszövetének telepei (dermotom)

A tagolatlan mesoderma oldallemezekkel a somitanyél köti össze a somitákat. A somitanyélből jönnek létre a húgy- ivarszervek előtelepei (gononephrotom).

A szikzacskó lefűződése, az embrió hengeressé válása és az endoderma fejlődése közötti összefüggés

A bélcső további differenciálódása, 5. hét

5.hét

6. hét

7. hét

8. hét

11. hét, kezdődik a magzati korszak

18. hét

MAGZATI FÜGGELÉKEK A magzat táplálásában, védelmében résztvevő, a terhesség végére elöregedő és a magzattal együtt megszülető képletek.

A hasnyél (kötőnyél) rögzíti az embriót a trophobastokhoz. A hasnyél ezután megnyúlik és köldökzsinórként (funiculus umbilicalis) kapcsolatot biztosít a magzat és a méhlepény között. A köldökzsinór állományába kerül az időközben elsorvadt szikhólyag is.

A magzat növekedésével párhuzamosan az amnion ürege egyre nagyobb lesz, végül hozzáfekszik a trophoblast sejtek belső felszínéhez és teljesen beborítja az embriót és a hasnyelet, mint belső magzatburok (amnion-burok).

1. Köldökzsinór (Funiculus umbilicalis) Az érett magzatban kb. 50cm hosszú, felszínét köbhám borítja. Alapállománya kocsonyás kötőszövet (Wharton kocsonya). Két artéria és egy véna fut benne, valamint a szikhólyag maradványa és az ősbél utóbéli kiöblösödésének (allantois) maradványa is fellelhető benne.

2. Magzatburkok A magzatot körülvevő képletek. A belső magzatburok(amnion-burok) üregét magzatvíz tölti ki, mely védi a magzatot a mechanikai hatásoktól, a hő- és folyadékvesztéstől, a felázástól. Mennyisége kb. 1liter A külső magzatburok(chorion) a hólyagcsíra trophoblastjaiból alakul ki.

3. Méhlepény Placenta materna – anyai rész, mely a megvastagodott méhnyálkahártyából alakul ki. Placenta foetalis – magzati rész, mely a trophoblastokból fejlődik.

A placenta magzati része lemezből (membrana chorii) és bolyhokból áll. A bolyhoknak két típusát, az ún. tapadó és szabad bolyhokat különböztetjük meg. A tapadó bolyhok kapcsolják össze egymással a placenta anyai és magzati részét. A placentában kb tapadó boholy van. Ezekhez számos szabad boholy is tartozik. Egy tapadó boholy és a hozzá tartozó szabad bolyhok neve cotyledo. A beágyazódás során a korion bolyhok hámja feloldja a méhnyálkahártya sejtjeit, és az erek falát. A deciduális eredetű sövények, a tapadó és a szabad bolyhok között rések (intervillosus rések) alakulnak ki, és ebben kering az anyai vér. Innen történik a táplálék és az oxigén felvétele a szabad bolyhok által. Ide jutnak vissza a magzati anyagcseretermékek is. A korion bolyhok alapját az embrió ereit tartalmazó kötőszövet alkotja, a felszínét hám borítja.