30. A gerinc és a törzs fejlődése

Az előadások a következő témára: "30. A gerinc és a törzs fejlődése"— Előadás másolata:

1 30. A gerinc és a törzs fejlődése
Dr. Kozsurek Márk ÁOK I., nov. 10.

2 intraembryonalis coeloma
velőcső chorda dorsalis paraxialis mesoderma gononephrotom bélcső splanchnopleura somatopleura oldallemezek intraembryonalis coeloma velőcső paraxialis mesoderma gononephrotom chorda dorsalis splanchnopleura somatopleura

3 Csaknem a teljes vázizomzat a paraxialis mesodermából alakul ki.
(dermotom) A teljes csontvázrendszer lényegében a paraxialis mesodermából és a somatopleurából fejlődik. (A koponya fejlődésében ezen túlmenően a dúclécből odavándorló sejtek is szerepet játszanak!) Csaknem a teljes vázizomzat a paraxialis mesodermából alakul ki. A mesoderma ezen hámsejtjei másodlagosan „fellazulnak”, és a mesenchyma laza szövedékét hozzák létre. Ezek a sejtek egyrészt vándorolni képesek, másrészt a támasztószövetet képező chondroblastokká, osteoblastokká, ill. a vázizmokká differenciálódó myoblastokká alakulnak.

4 1. A csigolyák és a gerinc fejlődése
A neurulatiót követően, a 4. hét során a velőcső caudalis vége – a majdani gerincvelő – körül egyre nagyobb számban jelennek meg azok a sejtek, melyek végül a gerincoszlop telepévé tömörülnek.

5 A sclerotom sejtjei medial felé vándorolnak és körülnövik mind a velőcsövet, mind a chorda dorsalist. Ezáltal a gerincvelő egy zárt csatornába kerül, a chorda dorsalist (az ábrán notochord) pedig a leendő csigolyatestek zárják magukba.

6 A csigolyatestek telepe fent kevésbé, lent erőteljesebben tömörül
A csigolyatestek telepe fent kevésbé, lent erőteljesebben tömörül. Az alsó, tömöttebb fél sejtjei lefelé belenőnek az alsó szomszédos telep felső, laza állományába, majd azzal egyesülnek. Ezzel bekövetkezik a resegmentatio. A szétváló eredeti szegmentumok közé mesenchymasejtek vándorolnak és chondroblastokká alakulva a porckorongokat fogják képezni. velőcső gerincvelői ideg A gerincvelői idegek a laza és tömör csigolyafél határán lépnek ki. A tömör , alsó csigolyafél az alatta lévő csigolya felső, laza felével fúzionál. sclerotom sejtek chorda dorsalis Discus intervertebralisok a spinalis idegek magasságában A porckorongok területén a chorda dorsalis szövete felszaporodik. nucl. pulposus csigolyatest discus intervertebralis

7 Kezdetben a csigolyák telepét sclerotom eredetű mesenchymatömörülés alkotja. A második hónap elején az újraszelvényezett csigolyák állományában a mesenchymasejtekből helyenként chondroblastok differenciálódnak, így porcosodási szigetek jelennek meg. Még mielőtt a csigolyák porcos átépülése teljessé válna, a harmadik hónaptól kezdve primer csontosodási magok jelennek meg a porc állományán belül és megindul a chondrogén csontosodás. A másodlagos csontosodási magok megjelenése átcsúszik a megszületés utáni időszakra.

8 Mire jó a resegmentatio (átrendeződés)?
A resegmentatio előtt a sclerotom és a myotom szelvényhatárai egybeesnek. A resegmentatio kizárólag a sclerotomot érinti, a myotomot nem! Az újrarendeződés után a sclerotomhatárok és myotomhatárok között fél egységnyi elcsúszás jelentkezik, vagyis a myotomból fejlődő izmok a sclerotomból fejlődő csigolyák közepétől a szomszédos csigolya közepéig terjednek, átnyúlnak a porckorongokon, azaz a csigolyákat egymáshoz képest el tudják mozdítani!

9 Fejlődési rendellenességek

10 Spina bifida occulta Meningomyelocele

11 FOLSAV

12 2. A bordák és a sternum fejlődése

13 Az 5. héten a processus costalisoknak megfelelően a mesodermatömörülése előrefelé növekszik. A mesenchymasejtek először chodroblastokká alakulnak és a borda porcos struktúrává alakul. A csontos átépülés kb. a 9. héten kezdődik.

14 Presternum Suprasternum A lateralis mesoderma parietalis lemezének (somatopleura) mesenchymája tömörül az elülső mellkasfalnak megfelelő lokalizációban. A középvonali presternum, a páros suprasternum és a sternalis lécek telepe a középvonalban, cranialis-caudalis irányban egyesül. Az egyidőben fejlődő bordák pedig oldalról csatlakoznak. Innentől a történet a szokásos: a mesenchymatömörülést hyalinporc, majd csont váltja fel (endochondralis csontosodás).

15 Fejlődési rendellenességek
pectus excavatum – „cipészmell” pectus carinatum – „tyúkmell”

16 Sternoschisis

17 Sternoschisis

18 3. A vázizomzat fejlődése

19 A klasszikus megközelítés szerint a paraxialis mesoderma középső sávja – a myotom – dorsalis epimerre és ventralis hypomerre tagozódik. Az epimerek adják a gerinc mögött elhelyezkedő tarkóizmokat és mély hátizmokat (m. erector spinae részei) és ezeket kivétel nélkül a gerincvelői idegek dorsalis ágai idegzik be. A hypomerek ventrál felé haladnak és létrehozzák a mellkasfal és hasfal, valamint a végtagok izomzatát. Beidegzésüket a gerincvelői idegek ventralis ágaiból kapják.

20 DML „lateralis somita határvonal” VLL A frissebb megközelítés szerint a somiták belső, lazán elhelyezkedő sejtjei alkotják a sclerotomot, ezek növik majd körül a gerincvelőt és a chorda dorsalist. A somiták külső része tömöttebbé válik, s kialakul a dermotom (cutislemez). Ennek dorsomedialis és ventrolateralis ajkán (DML: dorsomedial lip ≈ epimer, VLL: ventrolateral lip ≈ hypomer) olyan sejtek jelennek meg, amelyek később harántcsíkolt izommá differenciálódnak. A DML és VLL sejtek egyre inkább befelé fordulnak, s létrejön a dermomyotom. A VLL sejtek egy része átlépi a lateralis somita határvonalat és belekúszik a somatopleurába. A helyben maradó DML és VLL sejtek képezik a primaxialis domént, az oldallemezbe vándorló VLL sejtek az ottani eredeti sejtekkel hozzák létre az abaxialis domént.

21 régi koncepció új koncepció
epimer – hypomer „beidegzés alapú” új koncepció primaxialis – abaxialis „embryológiai eredetű”

22 A szivárványhártya két izma (m
A szivárványhártya két izma (m. sphincter et dilatator pupillae) származik csak az ectodermából. A vázizmok közvetve vagy közvetlenül a paraxialis mesodermából származnak! A feji területen 7 db ún. somitomer adja a szemet mozgató izmokat, a rágó- és mimikai izmokat, részben a garatizmokat A törzsön a DML sejtekből eredeztethetők a tarkóizmok és a m. erector spinae. A helyben maradó VLL sejtekből lesznek a nyelv izmai, a gégeizmok, a vállöv izmai, a mély nyakizmok (mm. scaleni) és a bordaközti izmok. A kivándorolt VLL sejtek hozzák létre a nyelvcsont alatti izmokat, a prevertebralis izmokat, a mellizmokat (mm. pectorales), a hasizmokat és a végtagok izmait. primaxialis abaxialis

23 4. A rekesz fejlődése

24

25 A membrana buccopharyngea és a szív telepe előtti septum transversum a lefűződés következtében a ventralis oldalra fordul, s elöl részlegesen elválasztja egymástól a leendő mell- és hasüreget. Hátulról a páros pleuroperitonealis membrán (a splanchnopleura redője) indul növekedésnek. A képletek fokozatosan megközelítik egymást, majd a nyelőcsövet, az aortát és a vena cava inferiort is körülfogva összenőnek. A rekesz izomzata a C3-C5 myotomokból, de főleg a C4-ből származik! (A rekesz a végleges helyénél jóval rostralisabban kezd fejlődni, de közben fokozatosan lefelé száll.)

26 Fejlődési rendellenességek

27 Köszönöm a figyelmet!