25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés

Az előadások a következő témára: "25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés"— Előadás másolata:

1 25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés

2 Önreprodukáló (fajfenntartó)
életműködések Növekedés Egyedfejlődés Szaporodás Öröklődés

3 Növekedés: Egyedfejlődés: Szaporodás: Öröklődés:
Mennyiségi változás (testtömeg ill. testhossz gyarapodás) Alapja: a sejtek számának növekedése (sejtosztódás) és a a meglevő sejtek megnyúlása Egyedfejlődés: (Mennyiségi és) minőségi változások összessége Lényege: a differenciálódás differenciálódás: új felépítésű és működésű részletek kialakulása az élőlényben Szaporodás: Utódok létrehozása a faj fennmaradása érdekében Öröklődés: A szaporodás során a szülői tulajdonság változatok kialakulása az utódokban

4 Szaporodás Fajfenntartó (az élet folytonosságát biztosító) életjelenség, melynek során az élőlények önmagukhoz hasonló, szaporodóképes utódot hoznak létre Módjai: Ivartalan szaporodás: az utódok egyformák a környezethez való alkalmazkodásban és ezáltal evolúciós szempontból kevésbé előnyös ált. sok utódot eredményez nincs megtermékenyítés az állat testéből többsejtű részek válnak le, melyekből új egyedek jönnek létre alacsonyabb rendű állatokra jellemző

5 Ivaros szaporodás: a két szülőtől származó utódok tulajdonságai változatosak ez a változó környezetben, evolúciós szempontból előnyös az élőlények többsége így szaporodik van megtermékenyítés, a hím- és a petesejt egyesülésével Megtermékenyítés fajtái: Külső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése a két szülőállat testén kívül, a vízben történik pl. szivacsok, halak, kétéltűek Belső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése az anya állat testében történik pl. rovarok, hüllők, madarak, emlősök

6 hímivarsejt (spermium, ondósejt):
Ivarsejtek: hímivarsejt (spermium, ondósejt): Nagy mennyiségben képződik Kis méretű Önálló helyváltoztató mozgásra képes ostoros mozgás (farok) Részei: fej, nyak, összekötő rész, ostor (összekötő rész + ostor = farok)

7

8 Petesejt: Számuk: sok- 1 (függ a megtermékenyítés módjától
ill. az ivadékgondozás mértékétől) Nagy méretű Aktív mozgásra nem képes Sejtplazmájában tartalék tápanyag van Több rétegű külső védőburok

9

10 Hímnősség: Az állat testében mind a kétféle ivarsejt képződik, ill mindkét ivarmirigy (here, petefészek) meg van megtermékenyítésűek: általában kölcsönös és külső megtermékenyítés pl. gyűrűsférgek Váltivarúság: Külön egyedben alakul ki a hímivarsejt és a petesejt, ill. a kétféle ivarmirigy is külön egyedben van megtermékenyítés: általában belső megtermékenyítés az állatfajok többsége ilyen pl. emlősök Ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus): A váltivarú fajok hímjei és nőstényei alakban, színben, méretben különböznek egymástól pl. fonálférgek, rovaroknál, madaraknál, emlősöknél

11 Egyes állattörzsek szaporodása Szivacsok:
Ivartalan szaporodás: bimbózás (szivacstelep kialakulása) Ivaros szaporodás: nincs ivarmirigy ivarsejtek a testi sejtek között alakulnak ki külső megtermékenyítés

12

13 Gyöngysarj: Édesvízi szivacsokban alakul ki Differenciálatlan, tápanyaggal ellátott sejtek egy közös burokban A szülő elpusztulása után bekerül a vízbe, az aljzatra tapad és új egyed fejlődik belőle sajátos ivartalan szaporodási forma

14

15 Csalánozok: Ivartalan szaporodás: bimbózás, osztódás
Ivaros szaporodás: van ivarmirigyük, külső megtermékenyítés

16

17

18 Laposférgek: Ivaros szaporodás: hímnősség
petefészek, here, ivarvezetékek belső megtermékenyítés

19

20 Fonálférgek: Ivaros szaporodás: váltivarúság, ivari kétalakúság
belső megtermékenyítés A nemi szervrendszer csőrendszer Hím: here (1), ondóvezeték (1), ondókilövellő cső (1) párzótüske Nőstény: petefészek (2), petevezeték (2), méh (2), hüvely (1)

21

22

23

24

25 Gyűrűsférgek: Hímnősek hím ivarrendszer: női ivarrendszer
Herék (2 pár) Ondóhólyag : benne vannak a herék és az ondóvezetékek kezdeti szakaszai Ondóvezetékek: kijuttatják az ondót a szervezetből női ivarrendszer Petefészek (1 pár) Petevezetékek: a testüregbe került petesejtek kijuttatása Ondótartó (2 pár): idegen hímivarsejtek tárolása nyereg: megvastagodott, több szelvényből álló, mirigyekben gazdag terület a test elülső részében Váladéka: párosodáskor sűrű váladék peterakáskor nyálkás váladék Megtermékenyítés: külső

26

27

28 Ízeltlábúak (rovarok):
Többségük váltivarú Páros ivarmirigyek, páros ivarvezetékek, ondótartó, járulékos mirigy, párzószervek Belső megtermékenyítés Gyakori az ivari kétalakúság

29

30 Gerincesek: Váltivarúak, az ivari kétalakúság jellemző rájuk
Ivarmirigyek, ivarjáratok, párzószervek, járulékos mirigyek Külső megtermékenyítés: halak, kétéltűek belső megtermékenyítés: hüllők, madarak, emlősök Halak: ikra, haltej, (elevenszülők: csikóhal, guppi)

31

32 Kétéltűek: kocsonyás burkú petesejtek (petezsinór)

33

34 Hüllők: tojás: zigóta,fehérje burok, lágy héj (kv. krokodilok)
napmelege költi ki (kivétel az eleven tojók pl. viperák) Madarak: tojás: zigóta, szikanyag, fehérje burok, lágy illetve meszes héj, testük melegével költenek

35

36

37

38

39 Emlősök: méhük: kétüregű, részben két üregű, illetve együregű párzó szerveik: a hüvely, illetve a hímvessző

40

41

42 Megelőzi a megtermékenyítés:
Egyedfejlődés Fogalma: A megtermékenyítéstől a halálig tartó folyamat, az élőlényben különböző alaki, szerkezeti és működésbeli változások mennek végbe Megelőzi a megtermékenyítés: A petesejtet kívülről egy burok veszi körül A petesejt közelébe került hímivarsejtből enzimek áramlanak ki, fellazítják a burkot Az egyik hímivarsejt sejthártyája hozzá kapcsolódik a petesejt sejthártyájához, A hímivarsejt sejtmagja bekerül a petesejtbe, létrejön a megtermékenyített petesejt, a zigóta

43

44 Egyedfejlődés főszakaszai:
Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés

45 A megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig,
Embrionális fejlődés A megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig, a tojásból való kikelésig vagy a megszületésig tartó folyamat Szakaszai: 1. Barázdálódás: A zigótából kiinduló sorozatos osztódás Az utódsejtek egyre kisebbek, nincs növekedés Együtt maradnak a közös peteburokban Kialakul a szedercsíra (állapot), 16 sejtes forma A szedercsíra belső sejtjei elfolyósodnak (elhalnak), kialakul a hólyagcsíra (állapot)

46

47 2. Csíralemezek kialakulása:
A hólyagcsíra fala egy ponton betüremkedik a a hólyagcsíra üregébe és kialakul a bélcsíra Bélcsíra fajtái: két csíralemezes bélcsíra testüreg nélkül: részei: külső csíralemez (ektoderma) belső csíralemez (entoderma) ősbélüreg ősszáj az álszövetesekre (szivacsokra) és a sugaras szim- metriásokra (csalánozókra) jellemző, a szivacsok: csíralemezek sejtjei differenciálódnak és kialakulnak a végleges sejtek

48

49

50

51 két csíralemezes bélcsíra elsődleges testüreggel
(áltestüreggel) részei: külső- és belső csíralemez, áltestüreg töltelék szövettel, ősbélüreg, ősszáj áltestüreg a külső és a belső csíralemez között alakult ki a belső csíralemezből az áltestüregbe került sejtek kitöltik a testüreget a kétoldali szimmetriások közül a laposférgekre jellemző

52

53 (másodlagos testüreggel):
Három csíralemezes bélcsíra valódi testüreggel (másodlagos testüreggel): Részei: külső-, belső- és középső csíralemez, valódi testüreg, ősbélcsatorna, ősszáj, új kivezető nyílás az elsődleges testüregbe bevándorolt sejtekből képződik a középső csíralemez (mezoderma) a középső csíralemez által határolt üreg a másodlagos testüreg az ősszájjal szemben az ősbélüregnek kialakul egy másik nyílása is, így az ősbélüreg ősbélcsatornává alakul A kétoldali szimmetriások közül ez jellemző a gyűrűsférgekre, a puhatestűekre és az ízeltlábúakra

54

55 Három csíralemezes bélcsíra hármas testüreggel
Részei: a háromféle csíralemez, a hármas testüreg, a két nyílású ősbélcsatorna A hármas testüreget a középső csíralemez veszi körül három része van: a szívburok ürege, a mellhártyák ürege a hasüreg Az ősbélcsatornának a bevezető nyílása az új nyílás, az ősszáj a kivető nyílás vagy elzáródik és egy másik kivezető nyílás alakul ki A kétoldali szimmetriások közül a gerincesekre jellemző

56

57 3. Szövetek, szervtelepek, szervek kialakulása
A csíralemezek sejtjeiből a különböző szövetek sejtjei alakulnak ki Külső csíralemezből: hámszövet, idegszövet Belső csíralemezből: hámszövet Középső csíralemezből: hámszövet, izomszövet és kötő- és támasztószövet A különböző szöveti sejtekből szervtelepek (szervkezdemények) A szervtelepekből szervek, szervrendszerek jönnek létre A gerinceseknél: külső csíralemezből: kültakaró hámrétege, idegrendszer belső csíralemezből: táplálkozási- és légzési rendszer hámja középső csíralemezből: a többi szervrendszer

58

59 Posztembrionális fejlődés
Az embrionális fejlődés utáni szakasz, az állat elpusztulásáig tart

60

61

62

63

64

65