A kisvállalkozásokat érintő fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK január

Személyi jövedelemadó tevékenységre jellemző kereset Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja évi adókötelezettségére a kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Személyi jövedelemadó egységes adómérték Egykulcsos 16% -os adó minden jövedelem adóalapja után Kivételek:  Egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó: A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 500 millió ft-ig 10 %, az e fölötti adóalaprész után 19 %  Tartós befektetésből származó jövedelem (0%,10%,16%)  Lakás önkormányzatnak való bérbeadása (0%)

Személyi jövedelemadó eltérő adóalapok Jövedelem = a bevétel egésze, vagy elismert költséggel csökkentett része, vagy meghatározott hányada Adóalap: a jövedelem típusától függően a jövedelemnek a:  127%-a  119%-a  100%-a

Személyi jövedelemadó adóalap = a jövedelem 127%-a Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében Adóalap =a jövedelem 127%-a (jövedelem + 27% adóalap-kiegészítés) Jövedelemre vetített adómérték = 20,32% (127%×16%)

Személyi jövedelemadó Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek:  önálló tevékenységből származó jövedelem  Egyéni vállalkozó vállalkozói kivét  Mezőgazdasági őstermelő  Bérbeadás  Megbízási díj  nem önálló tevékenységből származó jövedelem  Munkaviszonyból származó jövedelem  Társas vállalkozó személyes közreműködői díj  Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége  Segítő családtag  egyéb jövedelem  egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelme

Személyi jövedelemadó adóalap = a jövedelem 119%-a Adóalap =a jövedelem 119%-a (jövedelem × 1,19) Jövedelemre vetített adómérték = 19,04% (119%×16%) E jövedelmek után az adót nem a magánszemély, hanem a juttató fizeti Ide tartozó jövedelmek:  A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások  Kamatkedvezményből származó jövedelem  Béren kívüli juttatások  Egyéb juttatások  Nem pénzbeli nyeremény

Személyi jövedelemadó adóalap = a jövedelem Jövedelemre vetített adómérték = 16% Ide tartozik minden más, eddig fel nem sorolt jövedelem:  Vállalkozói osztalékalap (már a évi is!)  Vagyonátruházás  Tőkejövedelmek  Pénzbeli nyereményből származó jövedelem  Értékpapír vagy a rá vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

Személyi jövedelemadó adóalap = a jövedelem Jövedelemre vetített adómérték = 16% Tőkejövedelmek  Osztalékból származó jövedelem  Vállalkozásból kivont jövedelem  Árfolyamnyereségből származó jövedelem  Egyéb tőkejövedelmek (kamatjövedelem, értékpapír- kölcsönzésből, csereügyletből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből,tartós befektetésből származó jövedelem)

Személyi jövedelemadó Osztalékból származó jövedelem Jövedelemre vetített adómérték = 16% A december 31-ét követően (tehát pl.: 2011-ben) kifizetésre kerülő bármely korábbi (2011. előtti) évben megállapított osztalék adómértéke is 16%. A 2010-ben a 2010-es üzleti év várható eredményének terhére felvett osztalékelőlegből a évi eredmény felosztásával és a beszámoló elfogadásával 2011-ben osztalékká váló osztalék adómértéke is 16%.

Személyi jövedelemadó Adóterhet nem viselő járandóság 1 Az adóterhet nem viselő járandóság intézménye az egy kulcsos adózás bevezetésével (a sávosan progresszív adózás megszüntetésével) értelmét vesztette. Az eddigi adóterhet nem viselő járandóságok adómentes jövedelemmé váltak, azokat  a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,  nem kell bevallani,  nem számítanak bele az összes jövedelembe.

Személyi jövedelemadó Adóterhet nem viselő járandóság 2 Fontosabb adómentessé vált korábbi járandóságok (pl.): - nyugdíj, - gyermekgondozási segély, - anyasági támogatás, - gyermeknevelési támogatás, - nevelőszülői díj, - ápolási díj, - a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a - munkavállalónak nyújtott vissza nem térítendő - támogatás, stb.

Személyi jövedelemadó Adóterhet nem viselő járandóság 3 Fontosabb adómentessé vált korábbi járandóságok (pl.): −felszolgálási díj, −borravaló, −mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része

Személyi jövedelemadó Adóterhet nem viselő járandóság 4 Fontosabb adómentessé vált korábbi járandóságok (pl.): - a szakképző iskolai tanulónak tanulószerződés, a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak hallgatói szerződés alapján, valamint - szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint - a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás.

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény 1 A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető Mértéke: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: Eltartottak száma fő Adóalap- kedvezmény ft/fő/hó Adómegtakarítás ft/fő/hó 1 és és minden további

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény 2 A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:  aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,  a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa,  a családi pótlékra saját jogán jogosult,  a rokkantsági járadékban részesülő.

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény 3 Jogosultsági hónap : amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény 4 Kedvezményezett eltartott:  akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,  a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig,  a családi pótlékra saját jogán jogosult,  a rokkantsági járadékban részesülő. Eltartott:  a kedvezményezett eltartott,  akit a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény 5 A családi kedvezmény megoszthatósága: A kedvezmény a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető, akkor is, ha a kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Nem osztható meg a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótléka alapján járó kedvezmény. A kedvezmény érvényesítésének feltétele: az adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozat. A megosztás a bevallásban az adóelőlegnél alkalmazottól eltérhet.

Személyi jövedelemadó Adójóváírás Az összevont adóalap adóját adójóváírás csökkenti, amely de legfeljebb jogosultsági hónaponként ft. ( ft/év) Az adójóváírás teljes összegben a jogosultsági határig jár. Ha az összes jövedelem meghaladja a Eft jogosultsági határt, akkor: az adójóváírás csak csökkenő mértékben vehető igénybe: [teljes adójóváírás]−([összes jövedelem]−2 750Eft)  12% Eft. összes jövedelem felett az adójóváírás megszűnik. az adóévben megszerzett, adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a (a bér 127%-ának)

Személyi jövedelemadó Adójóváírás az adóelőleg-számításnál 1 Kiegészítő nyilatkozat hiányában a teljes összegű adójóváírás legfeljebb azokra a hónapokra jár, amelyekben az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó adóelőleg-alapok összege az adott kifizetést (juttatást) is beszámítva az adóévben a Eft-ot nem haladja meg.

Személyi jövedelemadó Adójóváírás az adóelőleg-számításnál 2 A jogosultsági határ feletti összes jövedelem esetén a csökkentett összegű adójóváírás is érvényesíthető, ha  a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában kiegészítő nyilatkozatot ad arról is, hogy az adóévben nem várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes jövedelmébe be kell számítani, és  a munkáltató az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget.

Személyi jövedelemadó Összes jövedelem 1 a magánszemély összevont adóalapja és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelme

Személyi jövedelemadó Összes jövedelem 2 Az összes jövedelembe be kell számítani  a vállalkozói osztalékalapot,  a nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani,  az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,  azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;

Személyi jövedelemadó Összes jövedelem 3 Az összes jövedelembe nem kell beszámítani  az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,  a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,  az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.

Személyi jövedelemadó Adókedvezmények Az adókedvezmények az összevont adóalap adóját csökkentik Érvényesíthető adókedvezmények:  őstermelői adókedvezmény jövedelemkorlát nélkül,  súlyosan fogyatékos személyi kedvezménye.  a már megszűnt, de a korábbi évek jogán még érvényesíthető adókedvezmények pl.:  tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezménye  lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye legfeljebb a évi adóval szemben érvényesíthetők Adókedvezmény a külön adózó jövedelmek adójából nem érvényesíthető

Személyi jövedelemadó Rendelkezés az adóról Az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba,  nyugdíj-előtakarékossági számlára rendelkezés alapján utalható kedvezmények mértéke 30-ról 20%-ra csökken. Önsegélyező pénztárnál is feljogosít további 10%-ról történő rendelkezésre a 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összeg.

Személyi jövedelemadó Munkáltató Az adóelőleg és az adó megállapításával, bevallásával kapcsolatban munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és a polgári jogi társaság is a tevékenységében személyesen közreműködő tagja vonatkozásában.

Személyi jövedelemadó Adóelőleg Továbbra is adóelőleget kell fizetni  az összevont adóalapba tartozó jövedelemből és  a vállalkozói adóelőleg alapjából. Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Az egykulcsos adó bevezetésével az adóelőleg megállapításának szabályai jelentősen leegyszerűsödtek.

Személyi jövedelemadó Adóelőleg-nyilatkozat Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek adóelőleg- nyilatkozat adható  a levonandó költségről, költséghányadról,  bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,  a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,  a súlyosan fogyatékos állapotról Adójóváírásra, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozat kizárólag az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható.

Személyi jövedelemadó Különbözeti bírság A magánszemélyt terhelő különbözeti bírság  a költség-különbözet 39%-a, ha a nyilatkozat alapján az adóelőleg-alapnál levont költség meghaladja az adóbevallásban az összevont adóalap megállapításánál elszámolt igazolt költséget, és a költség-különbözet meghaladja az adóelőleg-alapnál levont költség 5%-át  a befizetési különbözet 12%-a, ha a költségkülönbözet és/vagy a nyilatkozatban jogalap nélkül kért családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítése következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik.

Személyi jövedelemadó Költségelszámolási módok Az adóelőleg-alap meghatározásánál a költségelszámolási módra (tételes vagy 10% költséghányad) vonatkozó választást az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre - az önálló tevékenységhez kapott költségtérítésre is - azonosan kell alkalmazni. Az adóbevallásban az adóalap meghatározásához akkor is alkalmazható a tételes költségelszámolás, ha az adóelőleg-alapok meghatározása 10% költséghányad levonásával történt, feltéve, hogy a bevallásban 10% költséghányad levonás egyetlen bevételnél sem kerül érvényesítésre.

Személyi jövedelemadó Az adóelőleg alapja 1 Az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóelőlegének alapja: adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem növelve: az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével, csökkentve: az erre vonatkozó nyilatkozat alapján a családi kedvezménnyel.

Személyi jövedelemadó Az adóelőleg alapja 2 Az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem: Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származó bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből költség nem vonható le, a bevétel teljes összege.

Személyi jövedelemadó Az adóelőleg alapja 3 Az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem: Nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében: a bevétel, csökkentve  a szakszervezeti tagdíjjal,  az üzemanyag-megtakarítással legfeljebb havi 100Eft-tal. Költségtérítés esetében: a bevételből az adóelőleg-nyilatkozat szerinti költség levonásával, nyilatkozat hiányában legfeljebb az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész.

Személyi jövedelemadó fizetendő adóelőleg A számított adóelőleg a megállapított adóelőleg-alap 16%-a. A számított adóelőleget az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében adóelőleg-nyilatkozat alapján csökkenti:  az adójóváírás  a súlyosan fogyatékos személy kedvezménye

Személyi jövedelemadó adóelőleg levonása, bevallása, befizetése Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető az általa megállapított adóelőleget levonja, bevallja és befizeti. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető az adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak levonására bármely okból nincs lehetőség.

Személyi jövedelemadó adóelőleg levonása, bevallása, befizetése Ha az adóelőleg levonására nincs lehetőség, akkor az adóelőleget megállapító munkáltató a vele rendszeresen ismétlődő bevételszerzést eredményező jogviszonyban álló személy helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és vele szembeni követelésként nyilvántartásba veszi. E követelését beszámíthatja a személlyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50%-ánál.

Személyi jövedelemadó adóelőleg levonása, bevallása, befizetése Ha az adóelőleg levonására nincs lehetőség, akkor  az adóelőleget megállapító munkáltató, ha a levonásra az adóévben várhatóan már nem is lesz módja, illetve  a munkáltatónak nem minősülő kifizető  az adóköteles bevételről kiállított igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.  az adóelőleg le nem vont részéről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Személyi jövedelemadó adóelőleg-igazolás Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad, amelyen feltünteti  az adóelőleg alapját,  az abban figyelembe vett családi kedvezményt,  adóalap-kiegészítést,  az érvényesített adójóváírást  az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson az adónyilatkozatra való jogosultság esetére előírt tájékoztatást is megadja.

Személyi jövedelemadó egyéni vállalkozó adóelőlege Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó vállalkozói adóelőleg alapja: az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel csökkentve  az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségekkel (a vállalkozói kivétet is ideértve),  az értékcsökkenési leírás időarányos részével,  az elhatárolt veszteségből érvényesíteni kívánt összeggel. A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg: az adóelőleg-alap 500 millió ft-ot meg nem haladó összegére 10%, a meghaladó részre 19%

Személyi jövedelemadó egyéni vállalkozó adóelőlege A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét adóalap- kiegészítéssel növelt összege után 16% adóelőleget fizet. Átalányadózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes bevételből az átalányköltség levonásával átalányban megállapított jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összege után 16% adóelőleget fizet. A családi kedvezmény és a súlyosan fogyatékos személyi kedvezménye érvényesíthető.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások A kifizetőt kizárólag a juttatás értéke 1,19 szeresének 16%-a (a juttatás értékének 19,04%-a) terheli. A béren kívüli juttatások után nem kell fizetni  sem társadalombiztosítási járulék ot,  sem egészségügyi hozzájárulás t.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 1 Üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás havi minimálbért meg nem haladó része, ha azt  munkáltató a munkavállalójának és közeli hozzátartozójának, nyugdíjasának és közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 2 Étkeztetés („hideg”, „meleg” egyaránt) havi ft -ot meg nem haladó része (utalvány esetén adóéven belül utólag adva is), ha azt  munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjasának, szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 3 Széchenyi Pihenő Kártya révén legfeljebb évi 300Eft juttatás, ha azt  munkáltató a munkavállalójának,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 4 Internet szolgáltatás ingyenes biztosítása, vagy a szolgáltatás költségének a magánszemély illetve vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számla alapján való megtérítése legfeljebb havi ft -ot meg nem haladóan, ha azt  munkáltató a munkavállalójának,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 5 Iskolakezdési támogatás jogosult gyermekenként a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó része, ha azt  munkáltató a munkavállalójának,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 6 Helyi utazási bérlet a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolva, ha azt  munkáltató a munkavállalójának,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 7 Iskolarendszerű képzés költségének átvállalása a havi minimálbér 2 és félszeresét meg nem haladó részéig, ha azt  munkáltató a munkavállalójának,  társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtja, és a képzés munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 8 A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból  az önkéntes kölcsönös nyugdíj pénztár(ak)ba a havi minimálbér 50% -át,  az önkéntes kölcsönös egészség pénztár(ak)ba, önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a havi minimálbér 30% -át,  foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50% -át meg nem haladó rész. A magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés már nem tartozik ide.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 9 A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások köre 10 A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési csekk formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve - vagy üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a havi minimálbér összegét meg nem haladó rész

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások Az egyéb juttatások után a kifizető a juttatás értéke 1,19 szeresének, mint adóalapnak az alapulvételével  16% (juttatási értékre vetítve 19,04%) személyi jövedelemadó t, és  27% (juttatási értékre vetítve 32,13%) egészségügyi hozzájárulás t fizet. A közterhek együttes mértéke: 43% (51,17%)

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 1  A jogszerűen adott béren kívüli juttatás értékéből az előírt értékhatárt meghaladó rész ;  A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;  a kifizető által törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezésére magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás;

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 2 A kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás (helyi és távolsági távbeszélő- szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás) magáncélú használata címén adóköteles jövedelem:  a kifizetőt a juttatás miatt terhelő kiadásokból a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy  a kiadások 20 %-ának a magánszemély által meg nem térített része.

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 3 több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 4 A társasági adó hatálya alá nem tartozó juttató (pl.: egyéni vállalkozó) által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék értékéből az adómentes értékhatárt meghaladó rész :  Reprezentáció esetén az adóévre elszámolt összes bevétel 1%-át, de legfeljebb 25 millió ft-ot meghaladó rész,  Üzleti ajándék esetén az egyéni vállalkozó személyét is bele számítva az átlagos állományi létszám × ft összeget meghaladó rész. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándék

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 5 A társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, (köz)alapítvány által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék juttatás ának azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át meghaladja.

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 6 csekély értékű ajándék juttatása az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett legfeljebb évi 3 alkalommal, ha azt  olyan magánszemélynek juttatja a kifizető, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme,  a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,  a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,  a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,  a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja. csekély értékű ajándék: a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 7 Az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, ha a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Személyi jövedelemadó Egyéb juttatások köre 8 Reklám célú vagy egyéb ajándék, amely  nem tekinthető adómentesnek, üzleti ajándéknak,  a havi minimálbér 1%-át meg nem haladó egyedi értékű,  és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek. A kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 %-a.

Személyi jövedelemadó Béren kívüli és egyéb juttatások adójának bevallása befizetése Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania és befizetnie. A reprezentáció és az üzleti ajándék adóköteles része utáni adót  az egyéni vállalkozó az adóév utolsó hónapjának  a nonprofit egyéb szervezet az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként vallja és fizeti be.

Személyi jövedelemadó től már nem juttatásként adóköteles A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a korábbi természetbeni juttatások) köréből 2011-ben kikerülő juttatások a magánszemély összevont adóalapba tartozó, a jogviszonyának megfelelő (önálló, nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb) jövedelmeként adó és járulékkötelesek, az adó a magánszemélyt terheli. (lásd: ha az adóelőleg levonása nem lehetséges)

Személyi jövedelemadó től már nem juttatásként adóköteles Valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás ideértve azt is, ha a termék, szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi munkavállaló számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése/választása, a szolgáltatás igénybe- vétele/választása bármelyikük számára ténylegesen is elérhető.

Személyi jövedelemadó től már nem juttatásként adóköteles Valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás ideértve azt is, ha a termék, szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat a munkakör, a beosztás vagy más közös ismérv alapján határozza meg.

Személyi jövedelemadó től már nem juttatásként adóköteles A kifizető által  sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a kizárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is);  személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása;  nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díjaként ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, ha nem minősül nyereményből származó jövedelemnek.

Személyi jövedelemadó től már nem juttatásként adóköteles A kifizető által az olyan magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akinek a társadalombiztosítás szabályai szerint nem foglalkoztatója.

Személyi jövedelemadó Az adó bevallása A bevallási kötelezettség önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesíthető. Az önadózás módozatai:  adónyilatkozat  adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás  adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás

Személyi jövedelemadó Adónyilatkozat A magánszemély adónyilatkozatot tehet, ha  nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy  nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie.

Személyi jövedelemadó Adónyilatkozat tartalma  természetes személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító jel,  adóévi adóköteles jövedelmek együttes összege,  személyi jövedelemadó kötelezettség,  levont személyi jövedelemadó, adóelőleg.

Személyi jövedelemadó Adónyilatkozat feltételei 1 Az összes bevallandó jövedelem az adóévben kizárólag ugyanazon - adóelőleget megállapító – munkáltatótól származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ft-ot nem haladja meg, feltéve, hogy a magánszemély  tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el, és  a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette, és  az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

Személyi jövedelemadó Adónyilatkozat feltételei 2 Az adóévben a bevallandó bevétel kizárólag kifizetőtől származik, és kifizetésenként a 100 Eft-ot nem haladja meg feltéve, hogy a magánszemély  tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10% költséghányadot), nem számolt, számol el, és  a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem vett/vesz igénybe, és  az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és  az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

Személyi jövedelemadó Adónyilatkozat feltételei 3 A jövedelem adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól származik úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ft-ot nem haladja meg, és emellett kifizetésenként 100 Eft-ot meg nem haladó bevétel más kifizető(k)től is szerezhető, feltéve, hogy a magánszemély  tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10% költséghányadot), nem számolt, számol el, és  a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt megosztás nélkül, az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy munkáltatónál, és annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint e munkáltató azt figyelembe vette  az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj- előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és  az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, és  az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.

Személyi jövedelemadó tájékoztatás kötelezettség Ha az adónyilatkozat feltételei fennállnak, és az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó jövedelem ténylegesen megfizetendő adója és az abból levont adóelőleg megegyezik vagy a különbözete nem több ft-nál, a kifizetőtől származó, 100 Eft-ot meg nem haladó kifizetés(ek) esetén a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó összege megegyezik, akkor: a munkáltató és kifizető az adóévben általa juttatott bevételről kiadandó összesített jövedelemigazoláson az adónyilatkozat feltételeinek ismertetésével kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia).

Minimálbér Garantált bérminimum 2011.Minimálbér Garantált bérminimum Havibér Hetibér Napibér Órabér

Társadalombiztosítás járulékmértékek ig A társadalombiztosítási járulék mértéke: 27% Ebből Egészségügyi szolgáltatási járulék: 5.100ft/hó 170ft/nap Korkedvezmény-biztosítási járulék 13% Nyugdíj-biztosítási járulék24% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3% 2% természetbeni 1,5% pénzbeli 0,5% munkaerő-piaci 1%

Társadalombiztosítás járulékmértékek ig A biztosított személy által fizetendő járulékok (17,5%) A magán-nyugdíjpénztári tag január-novemberi járulékalapja után fizetendő december 31-ig esedékes nyugdíjjárulék mértéke: 2% 10%, tagdíj mértéke: 8% 0%. A nem pénztártag és a nyugdíjas nyugdíjjáruléka10% Magánnyugdíjpénztári tag nyugdíjjáruléka2% tagdíja8% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 7,5% 6% természetbeni4% pénzbeli2% munkaerő-piaci1,5%

Társadalombiztosítás járulékmértékek től Egészségügyi szolgáltatási járulék: 5.100ft/hó 170ft/nap Korkedvezmény-biztosítási járulék 13% Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás24% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3% 2% természetbeni 1,5% pénzbeli 0,5% munkaerő-piaci 1%

Társadalombiztosítás járulékmértékek től A biztosított személy által fizetendő járulékok (17,5%) A nem pénztártag és a nyugdíjas nyugdíjjáruléka10% Magánnyugdíjpénztári tag nyugdíjjáruléka0% tagdíja10% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 7,5% 6% természetbeni4% pénzbeli2% munkaerő-piaci1,5%

Társadalombiztosítás Járulékfizetési felső határ: Ft/nap Ft/év

Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,  a szakszervezet részére levont (befizetett) tagdíj,  a tanulószerződésben meghatározott díj,  a hivatásos nevelőszülői díj,  a felszolgálási díj,  a vendéglátó üzlet felszolgálójaként kapott borravaló,  az ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj. Nem képez járulékalapot a béren kívüli és az egyéb juttatás.

Társadalombiztosítás Minimálbér Eddig: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján, 2011-től: a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a biztosított egyéni és társas vállalkozó legkisebb járulékalapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. Minimálbér havi összege: ft Garantált bérminimum havi összege: ft

Társadalombiztosítás A biztosítás kezdete, a foglalkoztató járulékfizetése A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizet havonta társadalombiztosítási járulékot től már nem elvárás a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés.

Társadalombiztosítás Tevékenységre jellemző kereset 2011-től már nem elvárás, hogy a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékai havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után legyenek megfizetve. A 2010-es év adóellenőrzése során a járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

Társadalombiztosítás A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosított „főfoglalkozású” társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, de havi átlagban legalább a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Társadalombiztosítás Az egyéni vállalkozók járulékfizetése A biztosított „főfoglalkozású” egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot  vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,  átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével fizeti meg

Társadalombiztosítás Egyéni és társas vállalkozók járulékalapja Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozó és a személyi jövedelemadóban adózó (nem evás!) egyéni vállalkozó járulékalapot képező személyes közreműködői díja illetve vállalkozói kivétje vagy átalányadózással megállapított jövedelme  nem éri el a minimálbért (garantált bérminimumot), akkor a járulékokat a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, ennél nagyobb járulékalap nem választható;  eléri vagy meghaladja a minimálbért (garantált bérminimumot), akkor ez a tényleges jövedelem a járulékalap is, ennél a tényleges jövedelemnél sem magasabb, sem alacsonyabb járulékalap után nem fizethetők a járulékok. Ha a vállalkozó a minimálbért (garantált bérminimumot) meghaladó járulékalap után kíván járulékot fizetni, akkor a járulékalapnak megfelelő összegű tényleges jövedelmet kell kivennie.

Társadalombiztosítás Eva-alany egyéni vállalkozó járulékfizetése Az eva-alany egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével fizeti meg. Az eva-alany egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél (garantált bérminimumnál) magasabb járulékalap után fizeti meg.

Társadalombiztosítás A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése A 8 millió Ft-ot meg nem haladó éves bevételű mezőgazdasági kistermelő, ha nem választott magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, a tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék ot és a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló 10% nyugdíjjárulék ot, a magánnyugdíjpénztári tag 2,3% tagdíjat és 7,7% nyugdíjjárulékot fizet(ne). Ettől eltérően a decemberi ( én esedékes) tagdíj 0%, nyugdíjjárulék 9,5% a havi ( előtt esedékes) tagdíj 0%, nyugdíjjárulék 10%

Társadalombiztosítás A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése A mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő (8 millió Ft-ot meghaladó éves bevételű) őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után, a magasabb járulékalapot választott őstermelő a választott járulékalap után fizeti meg a foglalkoztatói nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a biztosítotti természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

Társadalombiztosítás START PLUSZ START EXTRA kártyák E kártyák legkésőbb december 31-éig válthatók ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény.

Társadalombiztosítás részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye A munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérését követően heti órás részmunkaidős munkaviszony keretében látja el  a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és a gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy  a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és e szabadsága lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.

Társadalombiztosítás részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye A munkaadót a járulékkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló a gyermekgondozási szabadsága időtartama alatt  terhességi-gyermekágyi segélyben,  gyermek-gondozási segélyben vagy  gyermekgondozási díjban részesült.

Társadalombiztosítás részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye A munkaadó - mindkét munkavállaló után – a társadalom- biztosítási járulék helyett 20%-os mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2%, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3%, a munkaerő-piaci járulék 0,7%. A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.

Társadalombiztosítás részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a meghatározott feltételek fennállása alatt, de legfeljebb 3 évig jár. A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

Egészségügyi hozzájárulás %-os eho A tevékenységre jellemző keresettel, a kivét-kiegészítéssel és a közreműködői díj-kiegészítéssel összefüggő hozzájárulás-fizetési kötelezettség 2011-től hatálytalan, de mivel a személyi jövedelemadóban már 2010-re sem alkalmazandó, így nincs miután hozzájárulást fizetni.

Egészségügyi hozzájárulás %-os eho 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni  az után az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, amely után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, az eho alapja: az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem  a külön adózó jövedelmek közül: −a kifizetőt terhelő adó melletti egyéb juttatások után a béren kívüli juttatások kivételével, és −a kamatkedvezményből származó jövedelem után az eho alapja: az adóalapként meghatározott összeg.

Egészségügyi hozzájárulás %-os eho Változatlan szabályokkal továbbra is 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő  a vállalkozásból kivont jövedelem,  az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,  az osztalék, vállalkozói osztalékalap,  az árfolyamnyereségből származó jövedelem,  az ingatlan bérbeadásából származó 1 millió ft-ot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után

Egészségügyi hozzájárulás %-os eho Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után sem társadalombiztosítási járulékot, sem 27%-os eho-t nem kell fizetni, akkor sem, ha a bérbeadásból származó jövedelem nem éri el az 1 millió Ft-ot, és ezért 14%-os eho sem fizetendő. Megszűnt az ingatlan-bérbeadás vonatkozó mentessége, így 14%-os hozzájárulást kell fizetni akkor is, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakhelye, feltéve, hogy a bérleti díj az 1 millió ft-ot meghaladja.

Egyéb járulékok A szakképzési hozzájárulás mértéke változatlanul a társadalombiztosítási járulékalap 1,5%-a. A rehabilitációs hozzájárulás összege változatlanul Ft/fő/év

Általános forgalmi adó2011. Szolgáltatás teljesítési helye Adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, és más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése, szervezése ), valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye a fő szabály szerinti : a szolgáltatást megrendelő, igénybevevő adóalany gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. AZONBAN 

Általános forgalmi adó2011. Szolgáltatás teljesítési helye Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

Általános forgalmi adó2011. Szolgáltatás teljesítési helye A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye változatlanul az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Általános forgalmi adó2011. Adó alapjának utólagos csökkenése Az áfa-törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, melyeknél ha az adó alapja utólag csökken, akkor a számlakibocsátó az adóalap és az ebből következő adó csökkentést önrevízió helyett abban a bevallási időszakban vallja be, amelyben a helyesbítő vagy érvénytelenítő számlát vevőjének átadta. A vevő a levonható adó csökkenését önrevízió helyett abban a bevallási időszakban vallja be fizetendő adóként, amelyben a helyesbítő vagy érvénytelenítő számlát megkapta.

Általános forgalmi adó2011. Adó alapjának utólagos csökkenése Az adó alapja önrevízió nélkül utólag csökken abban az esetben is, ha a lízingbe adás, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik.

Általános forgalmi adó2011. Adó alapjának utólagos csökkenése Adómentes ügyletek ellenértékének utólagos csökkenése esetén is a szállítónak és a vevőnek egyaránt abban a bevallási időszakban kell a csökkenést bevallania, melyben a módosító/érvénytelenítő számlát a vevő átvette.

Általános forgalmi adó2011. utazásszervezés Az utazásszervező köteles ügyfelét a teljesítést megelőzően nyilatkozattételre felhívni, és annak keretében nyilatkoztatni arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni. A valótlan nyilatkozat illetve a nyilatkozattétel elmulasztása 500 Eft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Általános forgalmi adó2011. fordított adózás A használt akkumulátorok és használt elemek is azon hulladékok körébe kerültek, melyek értékesítésére a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenséget megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany esetében fordított adózás akkor alkalmazandó, ha az általa teljesített ügylet értéke haladja meg a 100Eft-ot, az ügylet termékértékesítés és szolgáltatás is lehet.

Általános forgalmi adó % adómérték alá sorolás A könyv és a kotta mellett 5%-os adókulcs alá került ezek bármely más fizikai adathordozón pl.: CD-lemezen reprodukált formája is.

Társasági adó Az adó mértéke A társasági adó mértéke: a pozitív adóalap 500 millió ft-ot meg nem haladó összegéig 10% az e feletti összegre 19%

Társasági adó A szokásos piaci ár meghatározása A szokásos piaci ár meghatározásának eddigi 4 módszere (összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer, egyéb módszer) további 2 választható módszerrel bővül: ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál; nyereségmegosztásos módszer, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben

Egyszerűsített vállalkozói adó  Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16%, először az eva alá 2011-re bejelentkezés esetén.  A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként adóköteles az a magánszemélynek ingyenesen átadott tárgyi eszköz, immateriális jószág könyv szerinti értéke, amellyel az osztalék utáni adót kiváltó adó alpja csökkentésre került.  A tevékenységét szüneteltető eva-alany egyéni vállalkozó is megszüntetheti vállalkozói bankszámláját a szüneteltetés ideje alatt.

Helyi adók megszűnt adók Megszűnt  A vállalkozók kommunális adója,  Az idegenforgalmi adónál az épület hasznos alapterülete utáni adóztatás lehetősége  A piaci és vásározó kiskereskedelem esetén az ideiglenes iparűzési tevékenység.

Helyi adók ideiglenes iparűzési tevékenységek Az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó  építőipari tevékenységet folytat,  természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.  bármely egyéb tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Helyi adók ideiglenes iparűzés adómértékei Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

Helyi adók ideiglenes vagy állandó jellegű iparűzés Ha az építőipari tevékenység, a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység- végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Helyi adók ideiglenes vagy állandó jellegű iparűzés Ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Ha az előzetes bejelentéstől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén mégsem állandó, hanem ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Helyi adók ideiglenes vagy állandó jellegű iparűzés Ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Ha a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység- végzés napjai alapján állandó helyett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Helyi adók iparűzési adóalap megosztása Építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, melynek az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege [=építőipari teljesítményérték] legalább 75%-ban építőipari tevékenységből származik.

Helyi adók iparűzési adóalap megosztása Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó döntésétől függően az adóalapját a következők szerint is megoszthatja: Az adóalap 50%-át a székhelye és a nem építkezési telephely(ek) szerinti települések között a személyi jellegű ráfordítással arányos vagy a komplex megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. A másik 50%-át pedig az építkezési telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből származó építőipari teljesítményérték összegének, a vállalkozó belföldi építőipari tevékenységéből származó vállalkozási szintű összes építőipari teljesítményérték összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.

Helyi adók iparűzési adóalap megosztása Távközlési tevékenységet végző vállalkozó: a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételéből legalább 75% távközlési tevékenységből származik. A távközlési vállalkozónak telephelye van azon a településen, ahol az év első napján  vezetékes távközlés esetén előfizetője részére távközlési szolgáltatást nyújt,  vezeték nélküli távközlés esetén utólag fizetett díjú előfizetője számlázási címe van

Helyi adók iparűzési adóalap megosztása A távközlési tevékenységet végző vállalkozó nem alkalmazhatja sem a személyi jellegű ráfordítással arányos, sem az eszközérték arányos, sem pedig a komplex megosztást. A vállalkozói szintű adóalapját a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

Helyi adók iparűzési adóalap megosztása Az eszközérték arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. Ha a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot a személyi jellegű ráfordítással arányos vagy a komplex módszer szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.

az egyes ágazatokat terhelő különadó Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

Adózás rendje önellenőrzés Önellenőrzést az adóellenőrzés alá vont időszakról és adónemben csak az adóellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételét, ennek hiányában a megbízó levél átadásának napját megelőző napig lehet benyújtani.

Adózás rendje biztosítottá váló egyszerűsítetten foglalkoztatott Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátainak túllépése miatt az általános szabályok szerint biztosítottá váló, de egyszerűsített foglalkoztatásra bejelentett személyt a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül biztosítottként be kell jelenteni kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásra bejelentett személy a munkát nem vette fel és jövedelemben nem részesült.

Adózás rendje mulasztási bírság 500EFt-ig terjedő bírsággal sújtható a számviteli előírásoknak meg nem felelő beszámolót közzétevő vállalkozó. Igazolatlan eredetű áru esetén a mulasztási bírság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedhet, kiszabása nem kötelező. Be nem jelentett alkalmazott esetén újra csak az adóalany bírságolható, megszűnt a bejelentést elmulasztó felelős személy és közvetlen felettesének bírságolhatósága. Az adóalany bírságolása mellett a nyugta, számla adását elmulasztó személy továbbra is mulasztási bírsággal sújtható, de felettese már nem.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az APEH és a VPOP összevonásra került. Fokozatos integráció 3-as tagolódás (adó, pénzügyőr, nyomozó) 3 szint (központi, regionális, megyei)