A programozás módszertana

Szakpolitika-program-projekt Szakpolitika: Stratégiai célkitűzések és azok prioritásai. Pl. Turizmus (ágazati) politika prioritásai: a vidéki területek attrakciójának növelése, a vidéki értékek megőrzése és a minőségi turizmus fejlesztése. Program: Több ágazati, vagy térségi célt megvalósító fejlesztési terv, amely több egymással összefüggő projekt útján koordinált szervezeti rendszerben valósul meg. Projekt: A végső kezdeményezett(ek) által, adott program keretei között megtervezett és elvégzett tevékenységsor.

Alapfogalmak, összefüggések A ciklus-elmélet

Integrált megközelítés (szakpolitika, program, projekt) Alapfogalmak, összefüggések Vidékfejlesztési politika Foglalkoztatási politika SzakpolitikaÚj Magyarország Vidékfejlesztési Program Foglalkoztatási- politikai koncepció ProgramHelyi Vidékfejlesztési Stratégia Humánerőforrá s-fejlesztési program ProjektÚtépítési projekt Képzési projekt

A projekt definíciója A projekt a tervezés legkisebb eleme. Azok a produktumok (beruházások, szolgáltatások), amelyek hozzájárulnak a nagyobb közösség (magasabb területi szint) által kijelölt közép, vagy hosszú távú célok eléréséhez. Projekt olyan tevékenységek összessége, amely  meghatározott cél(ok) elérésére irányul,  egy vagy több szervezet számára egyszeri, komplex feladatot jelent,  teljesítési időtartama (kezdés-befejezés) meghatározott,  a teljesítés erőforrásai, költségei méretezettek. Alapfogalmak, összefüggések

Terv szerkezete: 1.Helyzetleírás –egyenlőtlenségek (pl. jövedelem és foglalkoztatás); hiányok (pl. infrastruktúra) –Elemzés: erősségek, gyengeségek és ebből következő fejlesztési lehetőségek 2.Cél(ok) és elérésüket szolgáló prioritások (a fejlesztés fő területei) 3.…… Programkészítés 1. - SWOT

Erősségek-Belső tényezők Pozitív dolgok egy helyzetről,vagy tevékenységről ami jól működik, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön Gyengeségek-Belső tényezők Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet Lehetőségek-Külső tényezők Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Veszélyek-Külső tényezők Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit Programkészítés 1. - SWOT

Trendek, külső adottságok: gazdasági technológiai politikai kulturális, egyéb Stratégiai cél Prioritások Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Opportunities (lehetőségek) Threats (veszélyek) matchingconversion Programkészítés 1. - SWOT

Beavatkozási területek (mit?) –Program –Prioritások –Intézkedések Célhierarchia (miért) –Átfogó cél –Specifikus cél –Operatív cél Programkészítés – beavatkozási logika

Indikátorok – a célok elérésének mérése –Input : elköltött pénz, intézményi erőforrás –Output: fizikailag létrehozott eredmény (pl. megépült út km-ben, oktatott emberek száma stb.) –Eredmény: az output közvetlen hatása a haszonélvezőkre (pl. út: lecsökkent utazási idő) –Hatás – az „eredmény eredménye”, az átfogó cél elérése (pl.megnövekedett kereskedelem)

Programkészítés – beavatkozási logika

A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció –Problémaelemzés –Célelemzés –Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása –beavatkozási logika –indikátorok és forrásaik –források –feltételezések

A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

A logframe mátrix A mátrix (logframe, logikai keret) nem más, mint a projekt Inputok Tevékenységek Outputok Eredmények és Hatások közötti logikai kapcsolatrendszer rendszerezett és egyértelmű vizuális megjelenítése

A logframe mátrix

Beavatkozási stratégia - definíciók Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van) A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek ÁTFOGÓ CÉLOK (overallobjectives) PROJEKT CÉLJA (projectpurpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

Beavatkozási stratégia - egy példa A probléma-, cél- és stratégia elemzésből adódik A stratégiai cél biztosítja a programhoz való kapcsolódást Projekt-cél mindig csak egy van 1. épületek felújítása 2. innovatív, a térség adottságait hasznosítani képes népesség betelepülése 3. fiatalok számára vonzó komfortos lakások biztosítása 4. felújított régi lakóházak 5. épületek vásárlása 6. építészeti értékek védelme

A feltételezések Értelmezése: a projekt sikere szempontjából fontos külső tényezők Szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Jelentősége: a projektek kockázatának felmérése a végrehajtás során segíti a monitoringot

Logikai kapcsolatok a beavatkozási stratégia és feltételezések között Projekt leírás Objektíven igazolható eredményességi mutató Ellenőrzés forrásai és eszközei Feltételezések ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives) PROJEKT CÉLJA (project purpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities) ELŐFELTÉTELEK

Feltételek elemzése

Indikátorok - Definíció Mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli A projekt monitoring kontextusában: a teljesítménymérés, a célok elérése mérésének eszköze

Indikátorok - horizontális logika A jó indikátorok – a SMART kritériumok  SpecificKonkrét  MeasurableMérhető  AchievableElérhető, rendelkezésre áll  RealisticReális  Time-basedIdőhöz kötött CÉLINDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA

Output, eredmény és hatásindikátorok TevékenységOutputEredményHatás IT képzés munka- nélkülieknek képzési órák száma a speciális szakképesítést megszerző résztvevők száma azon résztvevők száma, akik a képzést követő 2 éven belül munkához jutottak Export tanácsadási program KKV-knak támogatott vállalkozások száma újonnan exportálóvá váló vállalkozások száma a külföldi eladások %-os aránya a támogatott vállalkozások forgalmi adataiban, a támogatás után 18 hónappal Vidéki utak minőségének javítása épített regionális utak hossza km-ben eljutási csökkenéselétrehozott és megőrzött munkahelyek bruttó/nettó száma Turisztikai szálláshelyek fejlesztése létrehozott vagy fejlesztett férőhelyek (ágyak) száma vendégek megelégedettsége (%, külön férfiak és nők) kiváltott hozzáadott érték éves szinten

A logikai keretmátrix - egy példa Városi szennyvízhálózat építése Projekt leírása Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok) Monitoring forrásai és eszközeiFeltételezések Átfogó célokHatás indikátorokMonitoring Vízbázisok védelme. A környezeti terhelés csökkentése A települési életfeltételek javítása. A befogadó felszíni víz minőségének javulása Szabálytalan közműpótló berendezések számának csökkenése Vándorlási különbözet alakulása. Környezetvédelmi Felügyelőség Kimutatásai Önkormányzati építésügyi hatóság KSH Projekt céljaEredmény indikátorok (result indicators) MonitoringFeltételezések és kockázatok Szennyvízcsatorna-ellátottság növelése, a szennyvíz kezelés és elvezetés hatékonyságának javítása. 400 új rákötés Szennyvíztisztító kihasználtság növekedése Üzemeltetés fajlagos költségeinek csökkenése Polgármesteri Hivatal Városfejl.O. Városüzemeltetési Csop. Városgazdálkodás és Vagyonkezelő Kft. Ipari szennyvízkezelés megoldása. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és működtetése. Térségi gazdaság megerősödése. Várt eredmények (outputs)Indikátorok (output indicators)MonitoringFeltételezések és kockázatok Kiépült gerincvezeték Kiépült bekötővezetékek. Kiépült szennyvízátemelők m gerincvezeték 550 db bekötővezeték 8 átemelő telep Átadás-átvételi jegyzőkönyv Építési napló Üzembe helyezési engedély Lakossági önerő megléte/hiánya Lakosság környezettudatos gondolkodása TevékenységekEszközökMonitoringFeltételezések és kockázatok Szennyvíz gerincvezeték lefektetése Bekötővezeték építése Szennyvíz átemelők kialakítása Saját erő megléte Támogatás Pénz-költségekSikeres közbeszerzési eljárás. Kiviteli tervek. Előfeltételezések Engedélyezési dokumentáció Szakhatósági hozzájárulások Támogatási források

Projektek operatív tervezése – Pénzügyi terv – Ütemterv – HR terv

Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) Javaslatok pénzáramlásának becslése Pénzáramlás értékelése Projektváltozat kiválasztása Pénzügyi tervezés folyamata

Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények A kedvezményezettek finanszírozási feladatai Saját forrás biztosítása Projekt likviditás biztosítása Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények „Végleges” költségek –Saját forrás –Nem támogatott költségek –Vissza nem téríthető ÁFA „Átmeneti” költségek –Számlák teljes összegének kifizetése –Visszaigényelhető ÁFA

A saját forrás elemei Számlapénz (bank) Bankhitel (rövid és éven túli) Partnerek hozzájárulása Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

Ha a saját forrás: bankhitel Tartós forrásigény biztosítása Beruházási hitelből Átmeneti forrásigény biztosítása Rövid lejáratú hitelből

A költségvetés kiadási oldala Beszerzési költségek –Építés –Eszközbeszerzés –Szolgáltatás HR költségek Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg

Költségek elszámolhatósága Strukturális Alapok költségei elszámol- hatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati felhívás Vonatkozó szabályok

Költségek elszámolhatósága Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódnak Projekthez nélkülözhetetlen Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között Általános feltételek

Nem elszámolható költségek (példák) Bírság, kötbér és perköltség Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

Ütemtervezés Miért szükséges? –Projektelemek, feladatok időigényesek –Egyes projektelemek egymásra épülnek –Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni –n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig el kell számolni (zárás okt. végéig!)

Ütemtervezés menete Tevékenységek meghatározása Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása Egyes tevékenységek időigényének meghatározása Ütemterv elkészítése

Logikai háló, kritikus útvonal

Gantt-diagram (sávos ütemterv)

HR terv A humánerőforrások tervezése is szükséges –rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek –költségek felmérése Elemei –kompetencia igények megahtározása –szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz –egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása –ütemterv alapján HR inputok tervezése

HR terv - példa

Megvalósíthatósági tanulmányok

A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 0.Főbb projekt adatok – projekt adatlap 1.Vezetői összefoglaló 2.Az alkalmazott módszertan bemutatása 3.Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák –3.1.A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) –3.2.A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása 4.A projekt bemutatása –4.1.A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése –4.2.A projekt megvalósítás részletes bemutatása 5.Környezeti hatások vizsgálata

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 6.Pénzügyi elemzés –6.1.Költségek elemzése –6.2.Bevételek elemzése –6.3.Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések –6.4.Finanszírozási források meghatározása 7.Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata 8.Összegzés: a projekt megvalósíthatósága 9.Mellékletek –Logikai keretterv –Kapcsolódó jogszabályok –Forrásanyagok

Az eredmények fenntarthatóságának követelménye A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? Általában –A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei Közösségi célú fejlesztés esetében –Szükséglet/igény hosszú távú megléte –Finanszírozási háttér Gazdasági célú fejlesztés –Kereslet-kínálati viszonyok –Versenyhelyzet

Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? Mit tudunk a konkurenciáról? Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra?

Projektek pénzügyi értékelése Két szempont A projekt- költségvetés realitása Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés

Projektköltségvetés Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok Forrásszerkezet Költségszerkezet Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Érzékenység

Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet –A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket –Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége Pénzügyi megtérülés vizsgálata –diszkontált cash flow módszerek Érzékenység-vizsgálat –a modell paramétereinek változtatása

Diszkontált Cash Flow módszerek Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is A pénz időértéke egy fontos alapelv –Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ? –Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről –A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőben –Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

DCF alapú eszközértékelés Jelenérték A projekt pénz-áramlása Diszkont-ráta Alapfogalmak  FV (future value) - jövőbeli érték  i/k - kamatláb/diszkon tráta  PV (present value) - jelenérték

A jövőbeli érték Future Value = FV 1.év múlva 2 év múlva Általában

Jelenérték számítás Diszkontálás 1 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke

A jelenérték Példa: Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok. Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

A jelenérték (3) A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

A nettó jelenérték (NPV) módszer Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV) Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

Nettó jelenérték Ahol A t a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow), és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

NPV mintapélda - új gép vásárlása Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

Projektek közötti választás 10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt?

Az NPV-módszer - a példa megoldása Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

A jövedelmezőségi index (PI) A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb. Az „új gép” projektünk esetében:

NPV és PI összehasonlítása Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!! Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás- elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

Beruházási döntések korlátozások esetén Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére. Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés Költségvetési korlát: 1 milliárd forint A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5. javaslat.

Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Egymást kizáró alternatívák és összefüggő (feltételes) projektek Költségvetési korlát: 1 milliárd forint Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani. Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt együtt kell értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis mindkettő megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.

Érzékenységvizsgálatok Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!! Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás- kihasználás?

Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beuházás esetében?

Költség-haszon elemzés Cost Benefit Analysis (CBA) Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a különböző projektek esetében

CBA: Köz- és magánszféra Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni Közvetett célok is vannak Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

A projekttől a pályázatig

Pályázatírás - a kiírás tanulmányozása  Ha a szükséglet és a projektöltet már megfogalmazódott, akkor vizsgálhatjuk meg a szóba jöhető pályázati kiírásokat  pályázhat-e a szervezet?  megfelelnek-e a célok?  mit kell teljesíteni?  milyen nagyságú, mértékű és formájú támogatásra lehet számítani?  melyek a támogatható tevékenységek, elfogadható költségek?  mit szeretne a kiíró látni?  mi jelent előnyt?

Pályázatírás – stakeholder-elemzés Érdekeltek Részt vesz a projektben Hatással van a projektre Érdekelt az eredményben Az elemzés lépései Az érdekeltek felsorolása, csoportosítása (külső, belső) Rangsorolás Sikerkritériumaik meghatározása

Pályázatírás - a következő lépések  Pontos célkitűzés megfogalmazása  Logikai keretmátrix felállítása  Kockázatok elemzése  A Logframe módszer alapján

Pályázatírás: következő lépések  Költségvetés  Ütemezés  Szervezeti és HR háttér  ki a projektgazda?  kik vesznek még részt a megvalósításban?  szervezeti forma, az együttműködés keretei  döntéshozók - kompetenciák  menedzsment - munkaköri feladatok  ellenőrzés  Az operatív tervek alapján

Pályázatírás - részletes projektterv kidolgozása  A PROJEKT DOKUMENTUM AJÁNLOTT FELÉPÍTÉSE AZ EU-BAN

Pályázatírás - Részletes projektterv kidolgozása EX ANTE Tanácsadó Iroda

Pályázatírás - Adatlap kitöltése  röviden fogalmazzon  minden kérdésre adjon választ  egyszerű betűtípust használjon  ügyeljen a struktúra megtartására  Strukturális Alapok esetében alkalmazott egységes alap-adatlap

Pályázatírás- Dokumentáció összeállítása  ügyeljen a példányszámra  minden mellékletet csatoljon  gondoskodjon a megfelelő aláírásokról, bélyegzőkről  ügyeljen a határidőre

A projektek megvalósítása

Témakörök A támogatási szerződés Közbeszerzések Kifizetések Tájékoztatási kötelezettségek A projekt monitoringja Helyszíni vizsgálatok

Támogatási szerződések Már a pályázati dokumentáció részeként megismerjük Nincs egységes formátum a támogatási rendszerek különbségei miatt Rendelkezik a következőkről –a támogatás formája (néhány kivételtől eltekintve vissza nem térítendő támogatás), –a támogatás maximális összege és aránya, –a projekt megvalósításának kezdete és befejezése, működtetési kötelezettség esetén annak időtartama, –a költségek elszámolhatóságának szabályai, –a kifizetések kérelmezésének folyamata, feltételei,

Támogatási szerződések Rendelkezik a következőkről (folyt.): –az előrehaladási jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségek, –a vonatkozó, állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok, –a vonatkozó, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok, –a vonatkozó, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek, –dokumentációs kötelezettségek, –helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó szabályok, –a támogatás kifizetésének felfüggesztésére illetve a támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok, –biztosítékadási kötelezettség, –a szerződés módosításának folyamata, feltételei.

Támogatási szerződés Mellékletei: –költségek, költségkategóriák szerinti bontásuk és ütemezésük, –források, –számszerűsíthető célok, ütemezésük, –biztosítékok (pl. felhatalmazó nyilatkozat, jelzálogszerződés, stb. szükség szerint)

A szerződéskötéshez szükséges igazolások (példák) aláírási címpéldány; jogi státusz igazolása; források rendelkezésre állásának igazolása; az adóhatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs lejárt köztartozása; az 1 millió forint összeget el nem érő támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozata helyettesítheti az igazolást; a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincsen határozatban előírt teljesítetlen kötelezettsége, az 1 millió forint összeget el nem érő támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozata helyettesítheti az igazolást

Biztosítékok Nincs egységes gyakorlat az EU támogatásokra A leggyakoribb biztosíték-fajták –felhatalmazás azonnali beszedésre a kedvezményezett összes bankszámlájára vonatkozóan, –ingatlan jelzálog, ingó jelzálog (dologi biztosítékok), –bankgarancia, biztosítói garancia, készfizető kezesség (személyi biztosítékok), stb.

Biztosítékok Általános szabályok: –a biztosítékra vonatkozóan külön jelzálogszerződést kell kötni (amely a támogatási szerződés mellékletét képezi), –ingatlan jelzálog esetében feltétel a tulajdoni lap és az ingatlanforgalmi szakértőtől származó értékbecslés benyújtása, –a felajánlott zálogtárgy per- és igénymentes legyen, –a zálogtárgy elfogadását korlátozza, ha a felajánlott zálogtárgyat korábbi jelzálog terheli (a támogatást nyújtó szervezet határozza meg, hogy a zálogtárgynak tehermentesnek kell-e lennie, és ha nem, milyen mértékű korábbi jelzálog fogadható el), –a biztosíték értéke a piaci értéknek a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott százaléka, egységesen meghatározott arány (pl. 50%), vagy egyedileg meghatározott arány szerint, –a zálogtárgyra vagyonbiztosítást kell kötni, annak kedvezményezettjeként a támogatást nyújtó szervezetet kell megjelölni, –a támogatás folyósításának feltétele a jelzálog bejegyzésének, valamint a vagyonbiztosítás megkötésének és fizetésének igazolása.

Konzorciumok a konzorciumi tagok egyetemlegesen kötelezettek a támogatást nyújtó szervezettel szemben a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért (konzorcium, társulás, társaság) az együttműködésről szóló megállapodást be kell mutatni és jóvá kell hagyatni a támogatást nyújtó szervezettel

A szerződés módosítása A módosítás kérelmezésének oka lehet –a kedvezményezett azonosító adataiban történő változás (pl. változik a kedvezményezett képviseletére jogosult személy, a kedvezményezett bankszámlaszáma, stb.) - általában automatikus –a projekt bármely egyéb adatában történő változás (pl. változik a projekt befejezésének határideje, a költségek költségkategóriánkénti bontása vagy ütemezése, a számszerűsíthető célok, stb.) - mérlegelés tárgya

A Közbeszerzési Törvény Új, az EU normáknak megfelelő Kbt. Az új törvény egységesen és egyedüliként kerül alkalmazásra (kiváltja a PraG-ot is!) Támogatások felhasználása esetén beszámolási kötelezettség A Kbt.-hez kapcsolódó eljárási kézikönyv Néhány újdonság: –közösségi irányelvek alkalmazása a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseknél –egységes formadokumentumok –megemelkedő értékhatárok –a beszerzés tárgya szerinti tagolást a törvény nem vette át –feltételes közbeszerzés

Kifizetések lebonyolítása Három alapeset: –Előlegfizetés –Kifizetett számlák alapján –Ki nem fizetett számlák alapján

Kifizetések a kedvezményezettek részére Előleg kizárólag indokolt, a Támogatási szerződésben meghatározott esetekben általában ott, ahol nincs elegendő saját forrás forrása csak a hazai támogatás lehet mértéke: a hazai és uniós támogatás együttes összegének maximum 25 %-a speciális nyilvántartási kötelezettség a KSZ-nél non-profit kedvezményezetteknek ahol az ESZA biztosítja a társfinanszírozást legalább 3 havonta időközi kifizetés a kedvezményezett által ténylegesen teljesített kiadások és projekt előrehaladási jelentés alapján időközi kifizetésnek nem feltétele az előleg teljes összegének felhasználása

Kifizetések a kedvezményezettek részére Számlák alapján történő kifizetések: A: a kedvezményezett nevére szóló, általa kiegyenlített számlák támogatás-tartalmának megtérítése (főszabályként) a kedvezményezett kifizeti a számlát – „megelőlegezi” a támogatást (forrás, költségek) támogatás megtérítésének igénylése – a számla és a szükséges dokumentumok benyújtása a KSZ-hez a KSZ – az ellenőrzéseket követően – a jogos támogatás összegét megtéríti a kedvezményezett számlájára

Kifizetések a kedvezményezettek részére Számlák alapján történő kifizetések: B: a kedvezményezett nevére szóló számlák kiegyenlítése közvetlenül a szállító részére nagyobb projektek (SA beruházások) saját forrásrész befizetése nincs el nem számolható forrásmegelőlegezési költség a kifizetési folyamat időigénye – fizetési határidők

Kifizetések a kedvezményezettek részére

0. lépés – a kifizetések költségvetési feltételeinek megteremtése A forrásgazda feladatai: tervezés OP-nként, IH-kkal együttműködve EFK számla megnyitása OP-nként (Ft) rendelkezési jog biztosítása az IH-nak Az IH feladatai: intézkedésenkénti lebonyolítási számla (Ft) nyitása rendelkezési jog biztosítása a KSZ-nek

Kifizetések a kedvezményezettek részére A szállító/kivitelező számlát nyújt be a kedvezményezettnek (1.) A kedvezményezett: ellenőrzi a nevére szóló számlát igazolja a teljesítést a kifizetés támogatási szerződésben rögzített módjától függően –kifizeti a számla ellenértékét (2/A),vagy –átutalja a saját forrásrészt a lebony.szlára (2/B)

Kifizetések a kedvezményezettek részére A kedvezményezett benyújtja támogatásigénylését a KSZ-hez (3.) eredeti számlá(k), teljesítésigazolás, összesítés finanszírozási források szerint a számla kiegyenlítését vagy a saját forrás átutalását igazoló bizonylat, előrehaladási jelentés (OP-nként eltérő feltételek)

Kifizetések a kedvezményezettek részére A KSZ ellenőrzi és összesíti a kérelmeket, forrást igényel az IH-tól (4.) 100%-os dokumentum alapú ellenőrzés (tartalmi és formai) szükség esetén helyszíni ellenőrzés költségjogosultság elbírálása KSZ hitelesítési jelentés forrásigényléshez szükséges összesítések az IH-nak (hetente) EMIR

Kifizetések a kedvezményezettek részére Az Irányító Hatóság ellenőrzést követően jóváhagyja a kifizetéseket (EMIR) rendelkezik a hazai és uniós támogatás összegének az EFK számláról a lebonyolítási számlára utalásáról, (5., 6.) A KSz/IH rendelkezik a lebonyolítási számláról (7.) történő átutalásokról a már kifizetett számla támogatástartalmának megtérítéséről a kedvezményezett részére (8/A), vagy a még ki nem fizetett szállítói számla kiegyenlítéséről a kedvezményezett által átutalt saját forrásrész felhasználásával (8/B)

Kifizetések a kedvezményezettek részére Az Irányító Hatóság igényli a KH-tól az uniós támogatási forrásrész megtérítését (9.) az igénylés dokumentuma a MÁK kifizetést igazoló bizonylatai EMIR A Kifizető Hatóság rendelkezik az EU támogatás átutalásáról az EFK számlára (10) utólagos megtérítés 5 napos határidő

Hogyan kapjuk meg tehát az „EU pénzét”? Az ország 7% előleget kap A Magyarország és a Brüsszeli Bizottság közötti elszámolást a kedvezményezett igazából nem érzékeli - így nem kell „várnia” sem a Brüsszelből érkező pénzt A folyósított támogatásban kimutatják az EU források arányát Ha forintban kötöttük a támogatási szerződést, nem terhel árfolyamkockázat

Emlékezzünk - Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények Külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik vele Két fő cél és kötelezettségi kör: –egyrészt a lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; –másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettségei!

Projektek monitoringja Monitoring - értékelés - ellenőrzés A monitoring folyamatos adatgyűjt é sen alapszik, amely alapj á n a menedzsment vizsg á lhatja a tev é kenys é g előrehalad á s á t a kitűz ö tt c é lok viszonylat á ban. Az ellenőrz é s a folyamatok, tev é kenys é gek á lland ó fel ü lvizsg á lat á t jelenti, c é lja a szab á lytalans á gok, csal á sok, vissza é l é sek kiszűr é se. Az é rt é kel é s a projekt eg é sz é nek á ttekint é se, c é lja a tev é kenys é g hat á s á nak vizsg á lata a megoldani k í v á nt t á rsadalmi-gazdas á gi probl é ma viszonylat á ban (relevancia, eredm é nyess é g é s hat é konys á g)

A monitoring főbb jellemzői Hatékony eszköz a management kezében Folyamat, nem egyszeri tevékenység Konkrét, jól meghatározott célja van – ami egyértelműen elkülöníti az ellenőrzéstől Adatokat, információkat gyűjt a megvalósításra vonatkozóan, a kitűzött célokhoz hasonlítja azokat Felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésekre, ezáltal lehetővé téve a management számára, hogy szükség esetén beavatkozzon.

A monitoring rendszer alapja - a projekttervezés Logframe

A projekt monitoring beszámoló Általában negyedévente kell benyújtani A kifizetésekhez is kötődik Célja: –információszolgáltatás –kifizetési kérelmek alátámasztása –eltérések indoklása Projekttípus és -méret szerint jelentős eltérések

A beszámoló tartalma Tartalmazza: –a célokhoz mért előrehaladás, beleértve a számszerűsíthető eredmények bemutatását (logframe!!!); –a céloktól, tervektől való jelentős eltéréseket, megfelelő indoklással együtt (pl. a projekt környezetében bekövetkezett változások ismertetése); –beszámolót a közbeszerzéssel, illetve a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint; –információt a projekt pénzügyi megvalósulásáról (ténylegesen felmerült költségek).

A beszámoló tartalma Csatolandó dokumentumok –az előrehaladást igazoló dokumentumok; –a közbeszerzési eljárások dokumentumai; –a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumok; –eredeti számlák vagy hitelesített számla másolatok, és a számlák kifizetését igazoló dokumentumok.

A monitoring információ hasznosulása A projektmenedzsment szervezeten belül A Strukturális Alapok intézményrendszerében

Pályázó Közreműködő/ végrehajtó szervezet ESZA Kht. Közvetítő/végrehajtó szervezet ÁFSZ Közvetítő/végrehajtó szervezet OMAI Közvetítő/végrehajtó szervezet OFA Közvetítő/végrehajtó szervezet ESzCsM HEFOP Irányító Hatóság FMM HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Irányító Hatóság FVM ROP Irányító Hatóság MEH TFH KIOP Irányító Hatóság GKM GVOP Irányító Hatóság GKM AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság KTK Irányító Hatóság MEH NFTH

A közreműködő szervezetek által végzett monitoring Intézkedés-monitoring: a program- monitoring inputja –projektadatok összesítése, intézkedés-szintű adatok generálása –jelentés az Irányító Hatóság felé –Számítógépes rendszer (EMIR) Projekt-monitoring –az egyes projektek megvalósulásának nyomonkövetése –a projekt teljesítményének összhangja a pályázatban leírtakkal –szükség esetén közbelépés, beavatkozás

Ki végezhet helyszíni ellenőrzést? Közpénzekből támogatott projektek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet –a támogatást nyújtó szervezet (pl. minisztérium, közreműködő szervezet), vagy az általa megbízott szervezet, –a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), –az Állami Számvevőszék (ÁSz). A fentieken túl, az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszerek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet –a Pénzügyminisztérium (PM), amely felelős az Európai Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmek hitelességének igazolásáért, –az Európai Bizottság érintett főigazgatósága, –az Európai Számvevőszék.

Helyszíni vizsgálatok típusai Monitoring és ellenőrzési célú látogatások különbsége Ellenőrzési típusú látogatásoknál: –előzetes –közbenső –utólagos

A helyszíni ellenőrzések szabályai A kedvezményezettet legalább három nappal korábban értesítik (kivéve, ha ez meghiúsítaná az ellenőrzést) A vizsgálat tárgya: –a projekt hátterének, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges általános információknak a megismerése; –a pénzügyi-számviteli dokumentumok, a könyvelés vizsgálata, –a fizikai teljesítés ellenőrzése, –az Európai Unió speciális előírásai teljesítésének ellenőrzése (pl. tájékoztatási kötelezettségek). A zökkenőmentes ellenőrzésekhez ismernünk kell a ránk és az ellenőrre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket

Mit tehet az ellenőr? az ellenőrzött kedvezményezett bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzött kedvezményezett bármely dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni, a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni, az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyásával a vizsgálati anyaghoz csatolni, az ellenőrzött kedvezményezett működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni, indokolt esetben szakértő kirendelését, bevonását kezdeményezni

Mit köteles tenni az ellenőr? ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó ellenőrző szervezet rendelkezéseit maradéktalanul betartani; tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő kedvezményezettet tájékoztatatni, és megbízólevelét bemutatni; az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni; az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;

Mit köteles tenni az ellenőr? haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel; az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött kedvezményezettel, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni; az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni; a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének.

Melyek a mi jogaink? az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni; az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni (8 napos határidő), és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni (7 napos határidő); személyes felelősségünkkel kapcsolatban adott írásbeli magyarázatunkra írásban választ kapni; titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni.

Melyek a mi kötelezettségeink? az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni; az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek átadni; az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni; felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni; az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szervezetet tájékoztatni.

Tipikus hibák A dokumentumok hiánya –a program (nem a projekt!!!) utolsó kifizetése után 3 évig (várhatóan 2011) meg kell őrizni a dokumentumokat, akkor is, ha már 2004-ben lezárjuk a projektünket Megőrzendő dokumentumok –pályázati dokumentáció –támogatási szerződés –jelentések –közbeszerzések dokumentumai –eredeti számlák –hivatalos levelezés –tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó dokumentumok

3. A projekt kidolgozása Tartalom: 3.1. Megvalósítási ütemterv – Munkaterv 3.2. Gantt-diagram – sávos ütemterv 3.3. Humánerőforrás-terv 3.4. Kommunikációs terv 3.5. Pénzügyi terv Tartalom: 3.1. Megvalósítási ütemterv – Munkaterv 3.2. Gantt-diagram – sávos ütemterv 3.3. Humánerőforrás-terv 3.4. Kommunikációs terv 3.5. Pénzügyi terv

Miért szükséges, mik az előnyei?  Láttatja a feladatok, munkaegységek és projektfázisok közti összefüggéseket és azok egymásra épülését  Követhetővé teszi a párhuzamosan folyó feladatokat  Elősegíti az erőforrások tervezését  Megmutatja a felelősségi viszonyokat  Segíti a kritikus tevékenységek beazonosítását  Lehetővé teszi a források időleges átcsoportosítását  Tervezhető a feladatok optimális időkerete és a projekt várható befejezése  Elősegíti a szervezeti egységek közti kommunikációt  Teret biztosít a projekt nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez 3.1 Megvalósítási ütemterv - Munkaterv

A munkaterv elkészítésének menete: 3.1 Megvalósítási ütemterv - Munkaterv 5. lépés: Ütemterv – munkaterv elkészítése Munkaterv szabályok: „sikerkritériumok”:határozzuk meg az adott fázis elérni kívánt mutatóit és az elfogadáshoz szükséges szintet (Pl: 80%) az egyes szakaszok megvalósítási határidejére tervezzünk ésszerű „margót” (Pl. +5%) A tevékenységek mellett jelöljük meg konkrét felelősöket is! 4. lépés: Az egyes tevékenységek felelőseinek meghatározása 3. lépés: Egyes tevékenységek időigényének meghatározása 2. lépés: Tevékenységek egymásra épülésének vizsgálata 1. lépés: Tevékenységek meghatározása

 „Mérföldkövek” – kulcsfontosságú események a projekt életében:  Fontos fázisok lezárása, kezdete  Fontosabb döntési események  A projekt végrehajtás nyomonkövetésének legfőbb eszköze, értékelés - beavatkozás  Technikai fázisok - a projektek munkaszakaszokra bontása  Pl.: építés – eszközbeszerzés – képzés Projekt szakaszok - Mérföldkövek 3.1. Megvalósítási ütemterv - Munkaterv A projektek megvalósítása során fontos szereppel bír a projekttevékenység folyamatos nyomon követése és értékelése. Az értékelés végzése:  az egyes feladatok befejezését követően,  a projektszakaszok (technikai fázisok) lezárásakor Megvizsgálandó:  a tényleges megvalósítás mértéke – továbblépés feltétele  az elmaradás oka(i) – kiküszöbölendő

Az ütemtervezés módszertani eszköze a Gantt-diagram Elkészítése 4 lépésből áll: 1. A tevékenységek definiálása 2. A tevékenységek logikai sorrendjének, egymásra épülésének meghatározása 3. A tevékenységek időtartamának meghatározása 4. A Gantt-diagram összeállítása 3.2. Gantt-diagram - sávos ütemterv

3.3. A humánerőforrás terv összeállítása Humánerőforrás tervezés Az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása – a projektcsapat felépítése  Elemei  Kompetencia igények (szakmai kompetenciák, tapasztalatok) meghatározása  Szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz  Az egyes erőforrások felhasználási idejének meghatározása  tevékenységütemezés  A meglévő erőforrások biztosítása és a szükséges pótlólagos és tartalék erőforrások biztosítása  A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében Az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása – a projektcsapat felépítése  Elemei  Kompetencia igények (szakmai kompetenciák, tapasztalatok) meghatározása  Szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz  Az egyes erőforrások felhasználási idejének meghatározása  tevékenységütemezés  A meglévő erőforrások biztosítása és a szükséges pótlólagos és tartalék erőforrások biztosítása  A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében

A csapat – TEAM kiválasztás Specialisták:  egy területet nagyon mélyen ismer  a saját területén jó válaszai vannak Generalisták:  sok területen van tudása, de nem mély  érti a területek közötti összefüggéseket  jó kérdéseket tud feltenni bármely területen A személyek kiválasztásánál szükséges a készségek és a személyiségjegyek figyelembevétele: Szerepek a csapatban: A motivátor A precíz A gyakorlatias A kritikus Az adminisztrátor 3.3. A humánerőforrás terv összeállítása

A Belbin-féle szerepek a team-en belül Elnök Vállalatépítő Ötletember Erőforrásszerző, forrásfeltáró Helyzetértékelő Serkentő Megvalósító Csapatjátékos 3.3. A humánerőforrás terv összeállítása

A projekt sikeres lebonyolítása során egyaránt fontos: a projekten belüli (tevékenységek közötti információ áramlás) a projekten belüli (tevékenységek közötti információ áramlás) és a projekt és környezete közti jól működő kommunikáció.és a projekt és környezete közti jól működő kommunikáció. A folyamatos információátadásnak számos módszere van, pl: 3.4. A kommunikációs terv Projekt-team-en belül:  , telefon  Rendszeres találkozók (szakasz lezáráskor)  Időközi jelentések  Kötelező beszámolók Projekt és környezete:  Partnertalálkozók  Időközi jelentések  Kötelező beszámolók  Szakmai fórumok, kiadványok

3.5. Pénzügyi terv A pénzügyi terv készítésének folyamata Kiinduló feltételrendszer: Projekt munkaterv HR terv Elemi feladatokhoz rendel- hető költségkategóriák beazonosítása költségnem és mértékegység szerint Projekt összevont költség- szerkezetének meghatá- rozása Kiinduló feltételrendszer: finanszírozási források meghatározása: saját és idegen forrás azonosítás Költségoldal Forrásoldal Elemi feladatokhoz rendel- hető finanszírozási mód beazonosítása Projekt összevont forrás- szerkezetének meghatá- rozása Strukturált pénzügyi terv

A projekt „kiadási” oldala Projekt-költségek  Beszerzési költségek –Építés –Eszközbeszerzés –Szolgáltatás  HR költségek  Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Üzembentartás költségei  Rezsi, munkadíjak Projekt-költségek  Beszerzési költségek –Építés –Eszközbeszerzés –Szolgáltatás  HR költségek  Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Üzembentartás költségei  Rezsi, munkadíjak 3.5. Pénzügyi terv

Elszámolható költségek  a kedvezményezettek által teljesített költségek, és teljesítésük az átvételt igazoló számlákkal vagy azonos bizonyító erejű könyvelési dokumentumokkal támasztható alá (ez a szabály nem zárja ki a kedvezményezett részére történő előlegfizetést);  közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, és nélkülözhetetlenek annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához;  áruk nem haladja meg a piaci értéket, és a piaci érték független módon megállapítható és ellenőrizhető;  Magyarországon megvalósuló projekthez kapcsolódnak (a 1685/2000. EK Rendelet 12. szabályában meghatározott kivételektől eltekintve);  nem szerepelnek a nem elszámolható költségek listáján. Nem elszámolható költségek  Bírság, kötbér, perköltség  Adó, illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik  Pénzügyi műveletek díjai  Alvállalkozó, amely nem ad hozzá értéket a költségekkel arányosan Költségek elszámolhatósága 3.5. Pénzügyi terv

 Számlapénz  Bankhitel  Partnerek hozzájárulása  Vállalkozói források bevonása (PPP)  Egyéb forrás (tagi hitel) Ha saját forrás bankhitel:  Tartós forrásigény biztosítása – beruházási hitelből  Átmeneti forrásigény biztosítása – rövid lejáratú hitelből A projekt „bevételi” oldala = forrástervezés 3.5. Pénzügyi terv

Források - finanszírozási feladatok  „végleges költségek” –Saját forrás –Nem támogatott költségek –Vissza nem térítendő ÁFA  „átmeneti költségek –Számlák teljes összegének kifizetése –Visszaigényelhető ÁFA  „végleges költségek” –Saját forrás –Nem támogatott költségek –Vissza nem térítendő ÁFA  „átmeneti költségek –Számlák teljes összegének kifizetése –Visszaigényelhető ÁFA 3.5. Pénzügyi terv

Projektek pénzügyi értékelése 3.5. Pénzügyi terv Két szempont: A projekt költségvetés realitása: -Források rendelkezésre állása -Forrásszerkezet optimalizálása -Költségszerkezet realitása -Költségtételek indokoltsága -Források és költségek összhangja A projekt költségvetés realitása: -Források rendelkezésre állása -Forrásszerkezet optimalizálása -Költségszerkezet realitása -Költségtételek indokoltsága -Források és költségek összhangja Megvalósíthatóság, megtérülés: -Mindenkor aktuális finanszírozási helyzet optimalizálása -A pénz időértékének figyelembe vétele -Érzékenység vizsgálat Megvalósíthatóság, megtérülés: -Mindenkor aktuális finanszírozási helyzet optimalizálása -A pénz időértékének figyelembe vétele -Érzékenység vizsgálat

3.5. Pénzügyi terv A költségvetés kritikája, potenciális hibája: a számokra való túlságos koncentráció rövidtávú intézkedésekre ösztönöz, elfelejtve a minőségre való törekvést A költségvetés kritikája, potenciális hibája: a számokra való túlságos koncentráció rövidtávú intézkedésekre ösztönöz, elfelejtve a minőségre való törekvést A hibák elkerülésének lehetséges módjai: -a költségvetés a projekt munkaterv elkészítését kövesse -a költségvetés a projekt és a menedzsment részére készül, nem a könyvelésnek -a projekt által generált hasznok legyenek a mérvadóak, ne a „saját erő” mértéke -a költségvetés segítsen a kockázatos helyzetek elkerülésében, ne önmaga legyen a kockázat A hibák elkerülésének lehetséges módjai: -a költségvetés a projekt munkaterv elkészítését kövesse -a költségvetés a projekt és a menedzsment részére készül, nem a könyvelésnek -a projekt által generált hasznok legyenek a mérvadóak, ne a „saját erő” mértéke -a költségvetés segítsen a kockázatos helyzetek elkerülésében, ne önmaga legyen a kockázat

7. A projekt megvalósítása Tartalom: 7.1. A támogatási szerződés megkötése, szerződéskötési feladatok 7.2. A projekt megvalósításának feladatai 7.3. A közbeszerzési eljárás fázisai 7.4. A feladatok kivitelezése 7.5. A pénzügyi megvalósítás 7.6. Monitoring – ellenőrzés – értékelés 7.7. A projekt lezárása

A támogatási szerződés tartalma 1. A finanszírozás/támogatás szabályrendszere  Finanszírozási forma, összege  Határidők  Kötelezettségek  Költségek elszámolása  Kifizetések, lehívások  Jelentések  Állami támogatási szabályok  Közbeszerzési szabályok  Dokumentáció  Ellenőrzési szabályok  Biztosítékok  Szerződésmódosítás feltételei 2. Mellékletek - projekt azonosító dokumentumok - kedvezményezett dokumentumai 7.1. A támogatási szerződés megkötése

 Munkakezdő jelentés  Projektindítás - feladatok meghatározása - projektszervezet felállítása  A közbeszerzési eljárás lefolytatása  A projekt feladatok kivitelezése 7.2. A projekt megvalósításának feladatai

 Előkészítő eljárás  Ajánlattételi szakasz  Értékelés  Ajánlattevők értesítése  Szerződéskötés 7.3. A közbeszerzési eljárás fázisai

1. Feladatok végrehajtása - a tevékenység kifejtése - az elvégzett feladatok dokumentálása - a tervtől való eltérés rögzítése, indokolása - folyamatos szakmai felügyelet - kockázati tényezők elemzése 2. Külső – belső monitoring 7.4. A feladatok kivitelezése

Pénzügyi megvalósítás  Kifizetett számlák alapján  Ki nem fizetett számlák alapján  Előlegfizetés Az elszámolás dokumentálása: - költségvetésnek való megfelelés - számlák ellenőrzése - pénzügyi jelentések 7.5. A pénzügyi megvalósítás

EURÓPAI BIZOTTSÁG Átutalási igénylés és költségigazolás (évente négyszer) Strukturális Alapok kifizetései MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A Strukturális Alapok hozzájárulásainak átutalása [6.] Költségigazolás Közösségi hozzájárulás rendezési kérelme intézkedésenkénti részletezettségben [5.] Támogatás teljes összegének átutalása [3.] OP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (kifizetések engedélyezése, azaz utalványozás) Támogatási átutalási kérelem [2.] Közreműködő Szervezet (teljesítésigazolás) Számlák, bizonylatok [1.] K E D V E Z M É Y E Z E T T KIFIZETŐ HATÓSÁG Pénzügyminisztérium Támogatási kifizetése [4.] Intézkedés lebonyolítási számla 7.5. A pénzügyi megvalósítás

Inputok Output Eredmény/ hatás A jogszerűség ellenőrzése Monitoring A minőség, a megvalósítás és a hatások értékelése A három tevékenység nem egymás része! Viszonyítás Jogi és adminisztratív előírások Gondos lebonyolítás Társadalmi elvárások, problémamegoldás 7.6. Monitoring – ellenőrzés - értékelés

Tevékenység EllenőrzésMonitoringÉrtékelés CélA szabályoknak, előírásoknak való megfelelés vizsgálata A kitűzött célokhoz viszonyított megvalósulás vizsgálata A tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában IdőbeliségFolyamatos, a projektvégrehajtás során Pontszerű, előzetes, közbenső és utólagos A tevékenység végzője szerint Külső vagy belsőBelsőKülső A tevékenység jellege Operatív Elemző-tudományos A vissza- csatolás módja SzankcióKiigazítás a hatékonyság érdekében Tanulási folyamat 7.6. Monitoring – ellenőrzés - értékelés

Monitoring fogalma Alapeset: megfigyelés, adatgyűjtés, elemzés. Szélesebb értelemben: magában foglalja a monitoring rendszer felállítását, tervezését, az indikátorok meghatározását, a megvalósítás fázisában az adatgyűjtést, az elemzést, a javaslattételt az esetleges beavatkozásra Monitoring – ellenőrzés - értékelés

A monitoring szintjei KTK MB OP MB OP IH Megvalósító szervezet Végső kedvezményezett Program monitoring Projekt monitoring 7.6. Monitoring – ellenőrzés - értékelés

A monitoring lépései: 1. Nyomonkövetés – adatgyűjtés 2. Eltérések elemzése (terv- tény összehasonlítás) 3. Beavatkozás az eltérések alapján 4. Dokumentálás, tájékoztatás A monitoring eszközei: Munkaterv – tevékenységek, határidők, elvárt eredmények teljesülése Erőforrásterv – erőforrás felhasználás

Az ellenőrzés Az ellenőrzés a folyamatok, tevékenységek állandó felülvizsgálatát jelenti, célja a szabálytalanságok, visszaélések kiszűrése. Az ellenőrzés szervei:  A támogatást nyújtó  Kormányzati Ellenőrzési Hivatal  Állami Számvevőszék  Pénzügyminisztérium  EU Bizottság érintett főigazgatósága  EU Számvevőszék 7.6. Monitoring – ellenőrzés - értékelés Az ellenőrzés típusai: előzetesközbensőutólagos

Értékelés A projektcél teljesült-e? Feladatok kivitelezésének vizsgálata (idő-költségkeret) Problémák kezelése - intézkedések A partnerség,együttműködés vizsgálata A kommunikáció vizsgálata Végkövetkeztetés – értékelő jelentés Lezárás Projekt tervezés Megvalósítás Előzetes értékelés Közbenső ért. Utó értékelés 7.6. Monitoring – ellenőrzés - értékelés

161 A projekt lezárása A végső beszámoló elkészítése - szakmai jelentés elkészítése - végső pénzügyi beszámoló elkészítése - tapasztalatok (know-how) rögzítése - projektzáró értekezlet - értékelés dokumentációjának elfogadása 7.8. A projekt lezárása

A fejlesztési típusú tervdokumentumok Miért? Mit? Mikor? Miből? kérdésekre adnak választ. –Gazdasági, társadalmi, szociális, politikai célkitűzéseket tartalmaznak. –Az önkormányzatok határozatilag állapítják meg. – Külső személyek részére jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztetnek. –Indikatívak, fejlesztési lehetőségeket kínálnak.

Rendezési típusú tervdokumentumok tartalma Hol? Hogyan? kérdésekre adnak választ Térbeli műszaki tervek Szabályozási munkarészeiket az önkormányzatok rendeletileg állapítják meg. Jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg mindenki számára, aki építési beruházásokat tervez és valósít meg. Az építési engedélyek alapját képezik

A fejlesztési típusú települési dokumentumok összefüggései Településfejlesztési koncepció Településfejlesztési program Éves településfejlesztési terv Akcióterv

Településfejlesztési koncepció  A települési szintű tervezés alapdokumentuma  Olyan célrendszert tartalmaz, amely hosszú távra irányt mutat a fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalához  A képviselőtestület határozatban fogadja el

A településfejlesztési koncepció kidolgozásához szükséges vizsgálatok Előzmény feltárás Terület vizsgálat Humán erőforrások vizsgálata A gazdaság és vállalkozások vizsgálata Az önkormányzat gazdasági szerepének vizsgálata Fejlesztő szervezetek Környezeti állapot Veszélyeztetett területek Védendő értékek Vonalas infrastruktúra Vizsgálati összefoglaló

A településfejlesztési koncepció tartalma A fejlődés lehetséges forgatókönyveinek bemutatása A realitásokon alapuló optimális forgatókönyv kiválasztása A fejlődést befolyásoló külső és belső tényezők Az optimális fejlődési út választásához szükséges információk A pozitív jövőkép stratégiája A kockázatok kivédésének lehetőségei

A településfejlesztési program készítésének logikája Célhierarchia: „Miért?” Átfogó célok Specifikus célok Operatív célok Beavatkozási területek: „Mit és hogyan?” Program Prioritás Intézkedés

A településfejlesztési program felépítése Átfogó fejlesztési cél Stratégiai célok A stratégiai célokhoz kapcsolódó prioritások A prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések Az intézkedésekhez kapcsolódó projektek

Fogalmi meghatározások Átfogó fejlesztési cél: a település komplex, a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális fejlesztések együttesével megcélzott fejlődési iránya Stratégiai célok: a település jövője szempontjából legfontosabb, távlatos fejlesztési irányok Prioritások: a stratégiai célokhoz illeszkedő, fontossági sorrendet is tükröző, konkrét fejlesztési célok Intézkedések: a prioritások megvalósítása érdekében végrehajtandó, komplex, operatív tevékenységek, melyek tartalmazzák a megvalósítás feltételrendszerét is Fejlesztési projekt: egy konkrét cél érdekében, egységes menedzsment irányítása alatt, előre meghatározott időkereten és költségvetésen belül megvalósuló összefüggő tevékenység

Településfejlesztési akcióterv Egy meghatározott településrész (szerkezeti egység) komplex rendezéséhez, fejlesztéséhez, működéséhez szükséges projektek koherens, célhierarchiába, időbe, térbe rendezett összessége Választ ad a:”Pontosan hol, mikor, milyen összefüggésrendszerben, miből?” kérdésre Eredményes megvalósításának feltétele a projektek pénzügyi forrásainak feltárása, a projektek „illesztése”

A komplex településfejlesztési akcióterv tartalma 1. I. A településfejlesztési akcióterület meghatározása II. Az akcióterület állapotvizsgálata  A tulajdonviszonyok értékelése  A tulajdonosi szándékok feltérképezése  Piaci helyzetértékelés  Az út-, és közműhálózat értékelése

A komplex településfejlesztési akcióterv tartalma III. Operatív település- (város) -fejlesztési koncepció  A közszféra (a pályázó) operatív fejlesztési programja –Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, ill. fejlesztésével kapcsolatos feladatok –Az akcióterületet feltáró út-, és közműhálózat felújításával, ill. fejlesztésével kapcsolatos feladatok –A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok  A magánszféra által a közszféra fejlesztései nyomán megvalósítható építési program

A komplex településfejlesztési akcióterv tartalma IV. Pénzügyi koncepció  A akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve –A várható források –A megvalósításhoz szükséges források  Pénzügyi forgatókönyv

Az EU-csatlakozás után rendelkezésre álló források Strukturális Alapok Kohéziós Alap Közösségi kezdeményezések Magyar kormányzati támogatások Magántőke befektetések Vállalkozói források bevonása -PPP konstrukciók Társulati (lakossági) források Önkormányzati saját forrás Hitel

1.Településfejlesztési koncepció 2.Településfejlesztési program 3.Prioritások és intézkedések meghatározása 4.Településfejlesztési projektek definiálása Milyen út vezet a településfejlesztési tervtől az Operatív Programokig?

A projektek Operatív Programokhoz való kapcsolódási lehetőségének vizsgálata: Feladat: projektvizsgálat az illeszthetőség szempontjából. „Milyen pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre?” Válaszadás arra a kérdésre, hogy :”Milyen forrásból célszerű megvalósítani?” Mérlegelési szempontok : -Hatékonyság, -Időfaktor -Objektív pénzügyi lehetőségek

Milyen út vezet a településfejlesztési tervtől az Operatív Programokig? 6. Az Operatív Program intézkedéseinek áttekintése 7. A Program-kiegészítő Dokumentum áttekintése 8. A megfelelő pályázati kiírás azonosítása 9. És ha nincs megfelelő pályázat? 10. A projekt módosítás lehetőségeinek vizsgálata 11. Illesztés a pályázati lehetőségekhez 12.Megvalósításra szánt projektek illesztése a rendezési tervhez és a településfejlesztési akciótervekhez 13.Szükség esetén rendezési terv módosítás

1. lépés: Helyzetelemzés (adatgyűjtés, SWOT, probléma- fa, cél-fa) 2.lépés: A településfejlesztési terv átfogó és stratégiai céljai, prioritásai és projektjei 3. lépés: A projekt érintettjeinek elemzése PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása A projekt (program) meghatározása:

1. Helyzetelemzés – Adatgyűjtés Kiindulópont a helyzetelemzéshez (SWOT-hoz): Adatok, információk gyűjtése a település jelenlegi helyzetéről, a korábbi fejlesztési célokról és azok eredményeiről Adathordozók lehetnek: A település hosszú távú tervezési dokumentumaiA település hosszú távú tervezési dokumentumai A település működési jellemzői:A település működési jellemzői: -Demográfiai adatok -Gazdasági mutatók -Munkaerő-piaci helyzet -Képzési struktúra, stb. Az adatokat azok összegyűjtése után elemezni kell, és így kell a SWOT-ot készítő csoport rendelkezésére bocsátani. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

Helyzetelemzés – SWOT analízis A SWOT négy kategóriája  Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és befolyásolhatók.  Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Negatív tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatók a helyzet javítása érdekében.  Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan kedvező adottságok, amelyek nem befolyásolhatók, de rájuk építve kihasználhatók az erősségek.  Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek nem befolyásolhatók és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

Helyzetelemzés – SWOT analízis Projekt cél Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Opportunities (lehetőségek)Threats (veszélyek) A SWOT logikája Helyzetvizsgálat Prognózisok a külső feltételekről (gazdasági Technológiai, társadalmi, politikai, kulturális stb. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

Helyzetelemzés – Probléma-fa Probléma elemzés  Azonosítás –SWOT-ból –VAGY Ötletroham  Ok-okozati összefüggések feltárása –Probléma-hierarchia –Kiinduló probléma? –„Ok-okozat” algoritmus –Kapcsolatok felrajzolása  Végeredmény: Probléma-fa PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

Helyzetelemzés – Probléma-fa Elvándorlás, elöregedés, elnéptelenedés Korszerűtlen és elavult iskolaépület Korszerűtlen oktatási infrastruktúra Kis tanterem Elavult közmű és szigetelés Hiányos és elavult oktatási eszközök Képzettségi hiányosságok OK Okozat Szülők más településekre íratják gyerekeiket PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

1. Helyzetelemzés – Cél-fa célfa  „Transzformált” problémafa = célfa – Ok-okozatból - eszköz-cél lesz  A logika igazolása  A fa átalakítása a logframe mátrixba: – szintek számának csökkentése, – kapcsolódó célok csoportosítása, – erőforrás-elemzés. Célelemzés 2.2. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

1. Helyzetelemzés – Cél-fa Népesség megtartása Korszerű iskolaépület multifunkciós iskola Korszerű oktatási feltételek biztosítása Integrált intézmény létrehozása Több funkció egyidejű biztosítása Számítógép beszerzése, teleház Tanárok képzése Felszerelés korszerűsí- tés Sport, kultúra, hagyományőrzés, közösségi létszíntér, egészségmegőrzés, nemzetközi kapcsolatok Tanulói létszám stabilitása 2.2. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

A településfejlesztési terv átfogó és stratégiai céljai, prioritásai és projektjei Fogalmi meghatározások Átfogó fejlesztési cél: a település komplex, a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális fejlesztések együttesével megcélzott fejlődési iránya Stratégiai célok: a település jövője szempontjából legfontosabb, távlatos fejlesztési irányok Prioritások: a stratégiai célokhoz illeszkedő, fontossági sorrendet is tükröző, konkrét fejlesztési célok Intézkedések: a prioritások megvalósítása érdekében végrehajtandó, komplex, operatív tevékenységek, melyek tartalmazzák a megvalósítás feltételrendszerét is Fejlesztési projekt: egy konkrét cél érdekében, egységes menedzsment irányítása alatt, előre meghatározott időkereten és költségvetésen belül megvalósuló összefüggő tevékenység PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

A projekt megvalósíthatóságának erkölcsi szempontjai A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis) hátrányt szenvedők előnyt élvezők probléma kezelés partnerségi kör projekt megvalósítás >> kompenzáció A projekt érintettjeinek elemzése PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

3. A projekt érintettjeinek elemzése Stakeholder = érintett A stakeholderek azon szervezetek, személyek összessége  akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását,  akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,  akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,  a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,  a projekt végső kedvezményezettjei,  az érintett lakosság, stb.  érdekelt az eredményben 2.2. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

3. A projekt érintettjeinek elemzése A stakeholder analízis lépései  Az érintettek azonosítása  Információgyűjtés az érintettekről  Az érintettek céljainak azonosítása  Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése  Az érintettek stratégiájának meghatározása  Az érintettek viselkedésének elemzése  Cselekvési terv kidolgozása 2.2. PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

A projekt érintettjeinek elemzése C. EGZISZTENCIÁLIS ÉRINTETTSÉG NAGY KÖZEPES KICSI P. R. K. O. A. I. E. G. L. J. H. BEFOLYÁS A VÁLTOZÁSRA – NAGY: KÖZEPES: KICSI: B. D. M. Q. N. F. A T Á M O G A T Á S M É R T É K E BLOKKOLÓ SEMLEGES TÁMOGATÓ A T Á M O G A T Á S M É R T É K E PCM lépésről-lépésre – a projekt meghatározása

A módszer előzménye a problémafa-célfa analízis A módszer két elemből áll: –a projekt á tgondol á sa: a probl é ma okaira val ó koncentr á l á st szolg á lja az elemz é si f á zis, –az elemz é s dokument á l á sa: a tervez é s f á zisa, ahol a projekt ö tletből r é szletes projektterv lesz, elk é sz ü l a logikai keret-m á trix fel é p í t é se (logframe matrix) Logframe mátrix PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

4. Logframe mátrix A logikai keretmódszer (LOGical FRAMEwork) segít….  …tisztázni a projekt célját és létjogosultságát;  …világosan meghatározni a projekt elemeit;  …az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét;  ….meghatározni, hogyan mérhető a projekt előrehaladása, a célok elérése. A logikai keretmátrix tartalma Összevontan tartalmazza: a projekt céljait, a hozzárendelt mutatókat, a megvalósítás kockázatát, a szükséges erőforrásokat és a lehetséges eredményeket. azaz a teljes program egy oldalban 2.3. PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Átfogó/Stratégiai célok A projekt célok Eredmények Tevékenységek Beavatkozási logika Objektíven mérhető indikátorok (mutatószámok) források/esz közök Az információ forrása az indikátorokhoz költségek Feltételezések Előfeltételek Logframe mátrix PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Átfogó/ Stratégiai célok A projekt célok Eredmények Tevékenysé- gek Beavatkozási logika magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul; a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja. a célfából a stratégia célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki, a projekt kézzelfogható hozadéka, az elvégzett tevékenységek „termékei”, közvetlen outputjai. a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel. Logframe mátrix PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése Eszközök A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök

Beavatkozási logika Átfogó / Stratégiai célok Községi életminőség javítása Elvándorlás megállítása Projekt-célTanulói létszám stabilitása, EredményekKorszerű, multifunkciós intézmény létrehozása Tevékenységek Épület felújítása Bútorok beszerzése Oktatási eszközök beszerzése Képzési terv készítése Képzési tematikák kidolgozása Oktatók kiválasztása, megbízása Könyvtár kialakítása Távoktatási kapcsolatok kiépítése Logframe mátrix – Iskolafelújítás példa PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Tevékenységek Eredmények Kimeneti mutatók A mutatók forrásai Program/ projekt célja Eredmény- mutatók A mutatók forrásai Átfogó/ Stratégiai célok Hatás- mutatók A mutatók forrásai Források/ Eszközök Költségek Beavatkozási logika A mutatók forrásai Objektív módon mérhető mutatók 4. Logframe mátrix 2.3. PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények  mennyiségi (db, fő, m, m 2, m 3, tonna, Ft, %, stb.),  minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző),  vagy időbeni (állandó, időszakos, … évi) meghatározását adják. Indikátorok és forrásaik Logframe mátrix PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése Forrásai: hivatalos statisztikák, önálló adatgyűjtés

SMART kritériumok Specific : specifikusak, a dologra jellemzőek Measurable : mérhetőek (számszerűsítés) Achieveable : elérhetőek, rendelkezésre állnak Realistic : relevánsak, reálisak Time-based : időhöz kötött 4. Logframe mátrix 2.3. PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények QQTTP kritériumok Quantity: mennyiségi változás Quality: minőségi változás Time: időben változó Target group: fejlesztések célcsoportja Place: térbeli, földrajzi elhelyezkedés

Indikátorok szintjei 4. Logframe mátrix 2.3. PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Beavatkozási logikaIndikátorok Átfogó/ Stratégiai célok Községi életminőség javítása Elvándorlás megállítása 5 év alatt 5%-al növekszik a település lélekszáma, 5 új munkahely Projekt-cél Tanulói létszám stabilitása, Évente kiadott bizonyítványok száma Eredmények Korszerű, multifunkciós intézmény létrehozása 50 m 2 -es felszerelt 16 f ő s tanterem, 20 m 2 -es iroda 2 munkahellyel, vizesblokk, 25 m 2 társalgó, 28 m 2 -es 4 gépes számítógépterem (összesen 150 m 2 ) munkaügyi központnál akkreditált képz ő intézmény 5 vállalkozói tanfolyam tematikája 3 igénybe vehet ő távoktatási kurzus 20 f ő s oktatói-tanácsadói háttér Logframe mátrix – Iskolafelújítás példa PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

IndikátorokIndikátorok forrása Hatásindikátor 5 év alatt 5%-al növekszik a település lélekszáma, 5 új munkahely Munkaügyi központ jelentése Eredményindikátor Évente kiadott bizonyítványok száma Kiadott tanúsítványok nyilvántartása Vizsga-jegyzőkönyvek Output-indikátor 50 m 2 -es felszerelt 16 fős tanterem, 20 m 2 -es iroda 2 munkahellyel, vizesblokk, 25 m 2 társalgó, 28 m 2 -es 4 gépes számítógépterem (összesen 150 m 2 ) munkaügyi központnál akkreditált képző intézmény 5 vállalkozói tanfolyam tematikája 3 igénybe vehető távoktatási kurzus 20 fős oktatói-tanácsadói háttér Használatbavételi engedély Akkreditáció tanúsítványa Képzési dokumentáció Megállapodások a kurzusok szervezőivel Tanácsadók nyilvántartása Logframe mátrix- Iskolafelújítás példa PCM lépésről-lépésre – a projekt tervezése

Beavatkozási logikaFeltételezések Átfogó/ Stratégiai célok Életminőség javítása, elvándorlás megállítása ProjektcélTanulói létszám stabilizálódik További források rendelkezésre állnak Foglalkoztatást ösztönző, de legalább nem gátló jogszabályok Követő tanácsadás biztosítása Új munkalehetőségek EredményekKorszerű, multifunkciós intézmény létrehozása Tanári háttér, Vizsgáztatási háttér Források rendelkezésre állnak Oktatói gárda megtartása Tevékenységek Épület felújítása Bútorok beszerzése Oktatási eszközök beszerzése Képzési terv készítése Képzési tematikák kidolgozása Oktatók kiválasztása, megbízása Könyvtár kialakítása Távoktatási kapcsolatok kiépítése Még hiányzó bútorok, eszközök beszerzése Partnerintézmények, „kurzus-gazdák” együttműködési készsége Működési engedély, garanciális problémák nem lépnek fel Folyamatosan növekvő igény jelentkezik a diákok és a lakosok részéről a képzési lehetőségek kihasználására; a bővítési terület rendelkezésre áll; a megvalósításhoz a megfelelő szakismerettel rendelkező vállakozók állnak rendelkezésre, az Internet hálózat a térségben erőteljesen fejlődik, a elérhetőség gyorsul, csatlakozási pontok kiépítettek 4. Logframe mátrix – Iskolafelújítás példa

PCM lépésről-lépésre – a projekt előzetes értékelése ProjektelemekKöltségekForrások 1. BESZERZÉSEK (közvetlen költségek) - eszköz beszerzések költsége - szolgáltatások igénybevétele - építési költségek 2. EGYÉB KÖLTSÉGEK A projekt teljes költségvetése ( 1+2 ) (A költségeket a projekt egész élettartamára is kalkuláljuk elő !) KÖLTSÉGEK, FORRÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE

PCM lépésről-lépésre – a projekt előzetes értékelése A megvalósíthatósági tanulmány (információgyűjtés)  Több lehetséges alternatíva feltérképezése a célok megvalósítására  Az alternatívák többszempontú összehasonlítása  Környezetre gyakorolt lehetséges hatások felmérése  Pénzügyi, társadalmi, gazdasági kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat A szükséges műszaki tervek és engedélyek beszerzése

A megvalósíthatósági tanulmány részei 1.Általános elemzés: általános információk,társadalmi gazadási környezet, humán erőforrás, helyszín, kereslet-kínálat elemzés, vezetési modellek, projekt változatok azonosítása 2.Műszaki megvalósíthatóság, végrehajtás, költségek: tanulmánytervek készítése 3.Környezeti hatások és beavatkozási területek 4.Pénzügyi megvalósíthatóság 5.Gazdasági és társadalmi elemzés a) költség-haszon elemzés és/vagy b) többszempontú-elemzés 6.Kockázatelemzés és érzékenység vizsgálat PCM lépésről-lépésre - a projekt előzetes értékelése

2.4. PCM lépésről-lépésre – a projekt előzetes értékelése Előzetes projektismertető készítése Cél : a projekt alapötletének „eladhatósága” ! Összetevői : 1.A projekt címe és helyszíne 2.A projekt indítványozója (a felelős szervezet adatai) 3.A projekt háttere és indoklása 4.A projekt általános célja, a konkrét célok, az eredmények, tevékenységek és eszközök (a logikai keret) 5.Hogyan válik a projekt (önmaga által) fenntarthatóvá? 6. Előzetes költségvetés, lehetséges források 7. Utalás a projekt hálózatára és munkatársaira 8. Időbeli ütemezés vázlata (a kezdő és befejező időponttal) 9. Hogyan kapcsolódik a projekt más projektekhez? 10.Térkép vagy helyszínrajz (ahol erre szükség van)

PCM lépésről-lépésre – a döntés PCM lépésről-lépésre – a döntés A projektet kezdeményező szervezet a megalapozott előkészítés után dönt a megvalósításról, vagy a projekt módosításáról. Ki dönt? Miről dönt?  A megvalósításról –alternatíva kiválasztás  A forrásösszetételről  A projekt ütemezéséről  A partnerségről – az együttműködés kereteiről