Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia

Az egészségturizmus fejlesztését célzó támogatások: fürdő-, szálláshely fejlesztés, vízforgató, gyógyintézmények turisztikai infrastruktúrája, egészségturisztikai szakemberek képzése Támogatott projektek száma: 100 (92 fürdő- gyógyintézmény, 8 szálloda) A Turisztikai Célelőirányzat támogatása: 30,9 milliárd Ft A megvalósuló projektek teljes értéke: 81,3 milliárd Ft Az új munkahelyek száma: 2415 Az egészségturizmus fejlesztésének eredményei

Hatástanulmány a decemberéig megvalósult projektekről: 39 beruházás valósult meg a szezonidőszak 221 napról 316 napra nőtt A medencék száma 182-ről 396-ra nőtt A medencék vízfelszíne 47%-kal, víztérfogata 40,7%-kal emelkedett Az éves vízfelhasználás átlagosan 5,2%-kal csökkent, ebből a gyógyvíz 6,6%-kal esett vissza, a termálvíz 7,5%-kal emelkedett. Az egészségturisztikai fejlesztések megvalósulása, az első eredmények 1

Az egészségturisztikai fejlesztések megvalósulása, az első eredmények 2 A fürdők éves kapacitása 19,8 millió főről 29,8 millió főre bővült A vendégforgalom alakulása (17 fürdő adatai alapján) Év Látogató (ezer fő)Változás % % A fürdők éves bevételeinek alakulása (17 fürdő adatai) Év Nettó árbevétel (ezer Ft) Változás % %

Az egészségturisztikai fejlesztések megvalósulása, az első eredmények 3 A fürdők marketing kommunikációjának tapasztalatai Rendezvények szervezése (gasztronómiai hétvégék, szezon nyitó-szezonzáró események, televíziós roadshow-k, éjszakai nyitva tartás, stb) szponzorok bevonásával Szórólapok, kiadványok Kapcsolattartás a Magyar Turizmus Rt-vel Részvétel az Utazás Kiállításon Hirdetés helyi, regionális rendezvényeken Kapcsolatépítés német, osztrák utazási irodákkal A hangsúly továbbra is helyi közönség megnyerésén van, pedig a külföldi vendégeket megcélzó marketing akciókra lenne szükség!

A látogatók száma, költése és a fürdőbevételek összefüggései az új vagy megújult fürdők nyitása a vendégforgalom ugrásszerű növekedését eredményezte az árak emelkedése, valamint a kibővült szolgáltatás kínálat alacsonyabb forgalom mellett is képes a fajlagos költést emelni régió földrajzi fekvése azonban behatárolja a fürdőinek általános lehetőségeit

Műemlék gyógyfürdők fejlesztése Turisztikai versenyképesség növelése és kulturális, építészeti örökség megőrzése Korábbi években több zöldmezős beruházás és vidéki fürdők fejlesztése történt, elmaradt a főváros, mint fürdőváros fejlesztése 14 műemlék gyógyfürdő közül (Gyula, Szeged, Nyíregyháza között megvalósult. A világhírű budapesti gyógyfürdők (Gellért, Széchenyi, Király, Rudas) vannak a legelhanyagoltabb állapotban, fejlesztésük megkezdése nem halasztható tovább Az egészségturizmus fejlesztésének évi feladata

A stratégia célja, hogy hosszú távú iránymutatást nyújtson, meghatározza azokat a kereteket és irányokat, amelyek között a turisztikai ágazat a következő 10 évben fejlődik A stratégiának nem feladata részletesen meghatározni egyes szakmai és földrajzi területeken a szükséges fejlesztéseket, mert ezeket a később elkészítendő rövid távú akciótervekben kell kidolgozni Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

Az attrakciófejlesztés elemei Termékfejlesztés –Természeti adottságra, hagyományra, örökségre épülő kínálatfejlesztés –Innováción alapuló termékfejlesztés Desztinációk fejlesztése (desztináció menedzsment) –Helyi szint –Regionális szint –Nemzeti szint Kiemelt desztinációk fejlesztése –Budapest –Balaton –További kiemelt desztinációk

Termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai Egészségturizmus –Gyógyturizmus, wellness Örökségturizmus –Kulturális örökségre épülő attrakciók –Kiemelt: világörökségek, nemzeti parkok, lovas, falusi, gasztronómia és borturizmus, kiemelt nagy rendezvények Kongresszusi turizmus –Több ezer fős rendezvények lebonyolítására alkalmas infrastruktúra kialakítása –Kongresszusi központok hatékony nemzetközi értékesítése

Köszönöm a figyelmet! Magyar Turisztikai Hivatal