A PISA vizsgálatok kisebbségi vonatkozásai – vajdasági magyar eredmények Papp Z. Attila MTA TK Kisebbségkutató Intézet Miskolci Egyetem – Szociológiai Intézet VAJDASÁGI MAGYAR OKTATÁS KIHÍVÁSAI, EREDMÉNYEI ÉS LEHETŐSÉGEI Szabadka, május 28.

Kisebbségi kompetenciák mérési lehetőségei Miért fontos a kisebbségi (oktatási) kompetenciák mérése? – Mi az? – Iskola: fejlesztés/átadás intézményei – Hatás az asszimilációs-integrációs folyamatokra migrációra munkaerőpiacra Kisebbségi kompetenciák mérési lehetőségei a nemzetközi vizsgálatokban (PISA, TIMSS, PIRLS) Határon túli/külhoni magyarok iskolai teljesítménye (3 országban

Kisebbségi oktatás tipológiája Anyanyelven tanul Államnyelven (nem anyanyelven) tanul Őslakos kisebbségi Kisebbségi/nemzetiségi oktatás (Mo.) Anyanyelvi alrendszer (htm) - teljes alrendszer - kétnyelvű oktatás - részleges: anyanyelvi modul Kvázi civil oktatási formák - szórvány oktatása Kisebbségiek oktatása - Romák, hátrányos helyzetű kisebbségek oktatása - Nemzeti kisebbségek nem anyanyelvű oktatása Bevándorlók„Vasárnapi iskolák”Migránsok oktatása

PISA vizsgálatok általában OECD projektje PISA vizsgálatok – 3 évente, 2012-ben 65 országban – célcsoport: 15 évesek Országonként fő Összesen: több mint félmillió 2012-ben – kompetenciaterületek (szövegértés, matematikai, természettudományi, „plusz 1”) KOMPETENCIÁT – ALKALMAZOTT TUDÁST MÉR

PISA vizsgálatban résztvevő országok (2012)

Módszertani megjegyzések Alacsony elemszám – nagyobb statisztikai hibahatár A PISA eredmények valószínűségi becslések RASCH-modell: minden feladat megoldási valószínűsége azonos mértékben emelkedik a gyengébb tanulóktól a jobbakig 1 diák pontszámait 5 becslés alapján számolják ki: „plauzibilis értékek” Két lépcsős mintavétel: 1. réteg: iskola, 2. réteg: osztály Ismételt hibaszámítási eljárás – egy iskolába járók „hasonlítanak” egymáshoz – egy statisztikai érték (átlag, SH stb.) kiszámításához egy eljárást 405- ször kell lefuttatni!

Képességszintek és gondolkodási műveletek (szövegértés) Hozzáférés és visszakeresés Integrálás és értelmezés Reflexió és értékelés Folyamatos szövegek Nem folyamatos szövegek 6. Szint (698,3) 5. Szint (625,6) 4. Szint (552,9) 3. Szint (480,2) 2. Szint (407,5) 1a. Szint (334,8) 1b. Szint (262)

Képességszintek és gondolkodási műveletek (szövegértés, 1a. és 1b. szintek leírása) Hozzáférés és visszakeresés Integrálás és értelmezés Reflexió és értékelés Folyamatos szövegek Nem folyamatos szövegek 1a.Képesek megkeresni egy vagy több információt egy feltétel alapján, ha szöveg vagy szinonimaszerű egyezés van Felismerik egy ismerős szövegben a szerzői szándékot Képesek közvetlenül összekapcsoln i a szövegbeli információt egyszerű mindennapi ismeretekkel Felhasználják az ismétlődést a szöveg fő mondanivaló jának azonosításár a Képesek külön információra koncentrálni egyszerű ábrákon (térkép pl.) 1b.Képesek megkeresni egyszerű szövegben explicit információt Felismerik a szövegben az egyszerű ismétlődő információkat -Felismerik az információt egyszerű ismétlődő szövegben Azonosítják az információt egyszerű, listaszerű szövegben

Képességszintek és gondolkodási műveletek (szövegértés, 2. szint leírása) Hozzáférés és visszakeresés Integrálás és értelmezés Reflexió és értékelés Folyamatos szövegek Nem folyamatos szövegek 2Képesek megkeresni egy vagy több, egyenként is több feltételnek megfelelő információt. Képesek különbséget tenni releváns és nem releváns információ között Azonosítják egy szöveg fő témáját, megértenek viszonyokat, képesek kategóriákat kreálni Képesek összevetni és összekapcsolni a szöveget saját ismeretekkel Információt keresnek vissza vagy értelmeznek logikai vagy nyelvi kapcsolatokat követve Megértik egy diagram, táblázat szerkezetét és összekapcsol nak információkat az ábrával

Matematikai képességek (PISA 2012) 1.Kommunikáció (feladat értelmezése, dekódolása) 2.Matematizálás (matematikai megfogalmazás és értelmezés) 3.Ábrázolás 4.Indoklás és érvelés alkalmazása 5.Stratégia kidolgozása 6.Szimbolikus, formális szaknyelv alkalmazása 7.Matematikai eszközök használata

Képességszintek – matematika 2012 szintpontszám 6. SzintÖsszetett problémákat megold699 felett 5. SzintModell alkotás, stratégia követés SzintKonkrét szituációban képesek modell alkalmazni SzintEgyértelműen leírt eljárásokat alkalmaznak SzintKözvetlenül megérthető problémák értelmezése szintIsmerős kontextusban, könnyen megérthető feladatok elvégzése Szint alattMax. világosan körülírt utasítások követése 358 alatt

Max. 1. szintet elérők aránya (PISA 2012, matematika)

Kisebbségi csoportok iskolai teljesítménye a PISA alapján Bevándorlók iskolai teljesítménye – Részletes elemzések: – PISA 2009 Results, Vol. II. (OECD 2010) – Untapped Skills. Realising the Potential of Immigrants Students (OECD 2012) Őshonos kisebbségi csoportok iskolai teljesítménye Nemzeti kisebbségek Roma gyerekek iskolai teljesítménye – nehezen megragadható

Migráns diákok iskolai teljesítménye – fő trendek  A nem bevándorló tanulók rendszerint jobban teljesítenek mint a bevándorló diákok. KIVÉTELEK: Ausztrália, ahol az első- és másodgenerációsok is jobban teljesítenek, mint a nem bevándorlók Izrael és Magyarország, ahol a másodgenerációsok jobban teljesítenek, mint az őslakos diákok  A teljesítménybeli különbségek országonként eltérő mintázatokat mutatnak  A másodgenerációsok általában jobban teljesítenek az első generációsokhoz képest (PISA Report 2009, Vol. II. p. 70)

Migránsok iskoláinak jellemzői  A bevándorlók rendszerint olyan iskolákba járnak, ahol a tanulói összetétel hátrányos helyzetűnek számít. (migráns iskolák társadalmi- gazdasági ún. SEI indexe: -0,24, az OECD 0,04-es átlagával szemben)  A migráns tanulók kétféle kihívásnak vannak kitéve:  Hátrányos helyzetből származnak  Hátrányos helyzetű iskolákba kerülnek Sok szempontból a migránsok iskolái „elcigányosodnak”, alacsony társadalmi presztízzsel bírnak  A migráns tanulók nagyobb valószínűséggel kerülnek olyan iskolákba, ahol magasabb az államnyelvet otthon nem használók aránya  Az iskolai erőforrások minősége közötti különbségek azonban egyre kisebbek a migráns és nem migráns iskolákban (PISA Report Vol. II. p. 79)

Fő kérdések, kisebbségi magyarok Hogyan teljesítenek a kisebbségi magyarok nemzetközi összehasonlításban? az eltérő teljesítményű országokon belül? a többségi tanulókhoz képest? az anyanyelvi vagy a többségi nyelvű iskoláztatás „sikeresebb”?

Kisebbségi magyarok iskolai teljesítményének mérése a PISA-ban teszt nyelve többségimagyar otthon beszélt nyelv többségi (szerb, szlovák, román) többségi: többségi nyelven többségi: magyar nyelven (nem jellemző) magyarkisebbségi magyar: államnyelven kisebbségi magyar: anyanyelven

Rendelkezésre álló adatok RomániaXXXX SzlovákiaXXXX SzerbiaXXXX otthon beszélt nyelv - teszt nyelvétől eltér XXXXX otthon beszélt nyelv - részletes, magyar feltüntetve XXXX teszt nyelve - részletes, magyar feltüntetve XXX

Magyarokra vonatkozó alapadatok 2012 magyar – anyanyelven tanul82 magyar – szerbül tanul68 ÖSSZESEN 150

Szövegértés, PISA 2009

Matematikai kompetenciák, 2012

Matematikai kompetenciák,

Kompetenciák tannyelv szerint, Szerbia (2012)

Kisebbségi magyar diákok matematikai kompetenciája (pisa )

Kisebbségi magyar diákok SZÖVEGÉRTÉS kompetenciája (pisa )

Szlovákia – idősoros tanulságok Magyar iskolák, az országos trenddel összhangban - lefelé irányuló trendet mutatnak 2009-hez képest a magyar iskolák kisebb valószínűséggel csúsznak le 2012-ben, de ez annak köszönhető, hogy a szlovák rendszer szignifikánsan romlott

Idősoros tanulságok, Románia Matematikai és természettudományi kompetenciák: 2009-ig a magyar iskolák szignifikánsan jobbak voltak, 2012-re a román iskolák „utolérték” (v.ö. az ország PISA teljesítménye javult) Szövegértés területén szintén nincs jelentős eltérés 2012-ben a magyar és román iskolák között között nincs szignifikáns elmozdulás a magyar iskolák teljesítményében!!

Idősoros tanulságok - Szerbia Magyarok általában jobban teljesítenek, mint az átlag Magyar iskolák átlag felett teljesítenek A nem anyanyelven tanulók 2012-ben nem csúsznak le oly mértékben az anyanyelven tanulókhoz képest, mint korábban (vagy más régióban – pl. Erdély)

Anyanyelven vs. államnyelven Az „igazi” (statisztikailag is szignifikáns) vesztes a nem anyanyelven tanuló erdélyi magyar fiatal – állandósult trend Erdélyben Szlovákia: 2006 környékén változás Szerbia: – a magyarul tanulók átlag felett teljesítenek – A nem anyanyelven tanulók kis mértékben csúsznak le az anyanyelven tanulókhoz képest

A matematikai átlageredmény és a családiháttér-index

Iskolai eredményességet magyarázó tényezők Szülők foglalkozási státusa Szülők legmagasabb iskolai végzettsége Család által birtokolt kulturális javak Otthon elérhető oktatást támogató erőforrások Otthon található könyvek Család gazdasági helyzete

Családi háttér magyarázó ereje

Magyar és szerb nyelven tanulók néhány eltérése (PISA 2012) Magyarul tanulók: szegényebbek Magyarul tanulók: tanulásra fordított idő magasabb – De a számítógép használatára fordított idő nem Magyarul tanulók tanulás iránti érdeklődése szignifikánsan magasabb Iskolai kötődés, iskolai klíma: nincs eltérés a magyar és szerb tannyelvű iskolákban

Következtetések OECD átlaghoz közeli Szlovákiában a magyarok 2009-ben, 2012-ben alulteljesítettek a többségiekhez képest OECD-től jóval alulteljesítő rendszerekben (Szerbia, Románia) a magyar fiatalok felülteljesítettek 2012-ben a szlovákiai és romániai magyarok mindegyik kompetencia területen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik többségi nyelven tanulnak, de ez Felvidéken statisztikailag nem szignifikáns, Erdélyben igen. A családi háttér a legmeghatározóbb tényező Vajdaságban: a magyar iskolák annak ellenére jobban teljesítenek, hogy a családi háttér országos átlag alatti

KÖSZÖNÖM SZÉPEN MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Papp Z. Attila