ÖRÖKLÉSI JOG előadásvázlat es tanév, II. félév

Az öröklési jog alapfogalmai  Öröklés : az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás (Ptk §). Az öröklés a tulajdonjogi viszonyokban a tulajdonos személyében ipso iure alanyváltozást eredményez.  Ipso iure öröklés : az öröklés minden külön jogcselekmény nélkül, az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be.  Örökhagyó : az elhunyt személy, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be.  Öröklési jogcímek : örökhagyó végintézkedése törvényes öröklés (a kötelesrész nem valódi öröklési jogcím, a jog kötelmi jogi igényként kezeli)

 Hagyaték: az örökhagyó halála esetén jogutódaira átszálló egész vagyon: - vagyontárgyak, - az örökhagyó polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.  Örökös: - akire az örökhagyó hagyatéka, mint egész száll át (Ptk §) (egyetemes jogutód) - akire a hagyaték meghatározott hányada száll át (Ptk § (2) bekezdés) → különös jogutód - kétség esetén az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő meghatározott vagyontárgy(ak)at juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint e személynek a hagyatéki terhek viselésében is osztozni kell. ( Ptk § (3) bekezdés) Az öröklési jog alapfogalmai

 Hagyomány : az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös (singularis) jogutódlás, amelynek során a hagyományos a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene: dologi hagyomány — kötelmi hagyomány  Meghagyás : az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosulttá.  Kötelesrész : az örökhagyó gyermekének ill. szülőjének valamint házastársának a törvény szerint járó minimum-részesedése az örökhagyó vagyona terhére. (Ptk §) Az öröklési jog alapfogalmai

Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből A)az örökhagyó halála B)öröklési képesség, illetve szerzőképesség (→ egybeesik az általános polgári jogi jogképességgel) C)az örökhagyó túlélése D)az örökös nem esett ki az öröklésből → kiesik az öröklésből, o aki az örökhagyó előtt meghal; o aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; o aki az öröklésre érdemtelen; o aki lemond az öröklésről; o akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; o aki az örökséget visszautasította.

A kieső személyt a törvény rendelése folytán örökösként és bizonyos esetekben kötelesrészre jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a feltételek mind az univerzális, mind a szinguláris öröklésre vonatkoznak. Sajátos szabály vonatkozik a (különélő) házastárs kiesésére. (Ptk § (1)-(2) bekezdés) → kiesik a házastárs az öröklésből, ha  az örökhagyó halálakor a házastársak között nem áll fenn életközösség - (törvényes öröklés esetén) és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből

Házastárs érdemtelenségére csak az hivatkozhat, aki a kiesés folytán örökölne vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetve más tehertől mentesülne. Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből  az örökhagyó halálakor a házastársak között nem áll fenn életközösség - (végintézkedési öröklés esetén), kivéve, ha az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedését az örökhagyó azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.

Érdemtelen az öröklésre, aki  az örökhagyó életére tört;  szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította (megkísérelte);  aki a hagyatékból való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. Az érdemtelenséget az örökhagyó megbocsáthatja. Az érdemtelenség (Ptk § (1) bekezdés)

 az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult közötti írásbeli szerződéssel történik  történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében  megtámadható (Ptk § (2) bekezdés)  terjedelme megállapodás tárgya:  vonatkozhat egész örökrészre (Ptk § (1) bekezdés ) vagy az örökrész egy részére, a kötelesrészre, illetve kizárólag a kötelesrészre (Ptk § (1) bekezdés)  általában relatív kiesési ok  kijelölhetik a lemondó helyett öröklő személyt. Lemondás az öröklésről (Ptk §)

10  az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.  a visszautasítás joga az államot nem illeti meg, mert az állam szükségképpeni örökös!  a visszautasítás nincs alakisághoz kötve, de egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie.  mindig relatív kiesési ok: a leszármazókra nem terjed ki!  visszautasítás jogáról le lehet mondani  a visszautasítást nem lehet visszavonni  részleges visszautasítás érvénytelen, kivéve mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld! Az öröklés visszautasítása (Ptk §)

LEMONDÁSVISSZAUTASÍTÁS a hagyaték megnyitása előttután a jognyilatkozatkétoldalú szerződésegyoldalú nyilatkozat alakszerűségcsak írásbanszóban is részlegesen korlátozás nélkül lehetséges csak korlátozásokkal, kivételesen lehetséges leszármazókra kihat kivételesen igensoha meghatározott személy javára lehetségesnem lehetséges A lemondás és a visszautasítás összehasonlítása

 Fogalma: a kizárás az örökhagyó végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyben törvényes örökösét kifejezetten vagy hallgatólagosan (mellőzéssel) kizárja az öröklésből. Indokolni nem szükséges.  PK 82. : együttélő házastárs özvegyi jogának mellőzéséről  A kötelesrészre jogosultakat e részükből nem rekeszthetik ki, kivéve a kitagadás eseteit (kötelesrészre szorítás).  A kizárás relatív kiesési ok.  kizárás = kitagadás !!! Kizárás az öröklésből (Ptk § (2) bekezdés)

 A kötelesrészre is kiható kiesési ok.  A törvényben taxatíve felsorolt okok fennforgása esetén alkalmazható, melyek a következők: - érdemtelenség; - örökhagyó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény; - az örökhagyó egyenesági örököseinek vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekmény elkövetése; - az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettség súlyos megsértése; - erkölcstelen életmódot folytatása; - jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélés; - házastársi kötelességet durván sértő magatartás tanúsítása.  Kitagadás érvényessége, érvénytelensége  Megbocsátás Kitagadás (Ptk §)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 1. A törvényes öröklés általános szabályai  szubszidiárius jelleg = örökhagyói végintézkedés hiányában, illetve annak hézagaiban érvényesül A törvényes örökösök sorrendje (Ptk §) Elsősorban : az örökhagyó leszármazói, leszármazási fokok szerinti sorrendben örökölnek,  a helyettesítés elve szerint,  több gyermek fejenként egyenlő ( per capita ) részben  a közelebbi leszármazó kizárja a távolabbit (leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl özvegyi jogosultként)

Másodsorban az örökhagyó házastársa állagörökösként örököl (általában csak a szerzeményi vagyont), DE : csak leszármazók hiányában vagy azok kiesésekor! Feltétele: az örökhagyó halálakor fennálló érvényes házasság, DE kiesési ok, ha a házassági életközösség nem áll fenn és annak visszaállítására nem volt kilátás (v.ö.: a házastárs öröklésből való kiesésének esetei, Ptk §) A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 1. A törvényes öröklés általános szabályai

Harmadsorban az örökhagyó felmenői, illetve oldalági rokonai örökölnek 1. az örökhagyó szerzeményi vagyonában 2. leszármazók hiányában és a házastárs kiesése esetén: - szülők, illetve szülői leszármazók (első parentéla), - a nagyszülők és nagyszülői leszármazók (második parentéla, a helyettesítés elve szerint), - az örökhagyó távolabbi felmenői (csonka parentéla; (egyszerre és fejenként egyenlő arányban; a közelebbi nem zárja ki a távolabbit)  Végső soron az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A törvényes öröklés általános szabályai

1. sz. példa H 1 Ö H 2 Gy l Gy 2 Gy 3Gy 4Gy 5 A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A leszármazók törvényes öröklése A gyermekek öröklése (Ptk. 607.§ (1) és (2) bekezdés) A gyermek – élve születéstől függően – fogamzásának időpontjától örökölhet. A vérségi leszármazás a döntő. Gyermek az apa után akkor örököl, ha családjogi státusza tisztázott [ld. apasági vélelmek, Csjt §] Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.

2. sz. példaÖ Gy 1 Gy 2 Gy 3 U 1U 2 U 3U 4 DU 1DU 2 A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A távolabbi leszármazók öröklése - A közelebbi leszármazó öröklése kizárja a távolabbit. - A helyettesítési elv szerint (Ptk § (3) bekezdés) - Valamely leszármazó kiesése esetére a kiesett leszármazó törzsén lévő leszármazókat juttatja az adott örökrészhez: egymás közt egyenlő részben öröklik meg. - Nem érvényesülhet, ha a kiesett gyermeknek nincs leszármazója, vagy a leszármazó is kiesett.

A házastárs állagörökösként csak leszármazók hiányában örököl. Jogalapja : az örökhagyó halálakor fennálló házasság, kivéve, ha a házassági életközösség nem állott fenn. Leszármazók mellett a túlélő házastársat özvegyi jog illeti meg. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A házastárs törvényes öröklése

3. sz. példa Apa Anya T1 T2 Ö T3 unokaöccs unokahúg Parentéláris öröklés (Ptk §) parentéla = az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonok és leszármazóik öröklési csoportja. 1. Szülői (első) parentéla (Ptk § (1)-(3) bekezdés) - szülők és szülői leszármazók öröklése - fejenként egyenlő részben (per capita) - a helyettesítés elve szerint. Jogalapja : a rokoni kapcsolat, házastársi kapcsolat nem szükséges.

4. sz. példa Napa 1 - Nanya 1 Napa 2 – Nanya 2 N bácsi Anya Apa N néni U testvér 1 Ö U testvér 2 2. Nagyszülői (második) parentéla (Ptk. 609.§ (1)-(4) bekezdés) - nagyszülők és leszármazóik öröklése - fejenként egyenlő részben - helyettesítés elve szerint Egy-egy nagyszülőpár és leszármazóik külön öröklési csoportot képeznek. Parentéláris öröklés (Ptk §)

3. A távolabbi felmenők öröklése (Ptk §) A nagyszülőkön túli felmenők leszármazóinak öröklési jogát a Ptk. nem ismeri el. Ezen felmenők egyszerre, fejenként egyenlő arányban válnak örökösökké. 5. sz. példa Ükapa Dapa 1 Danya 1 Danya 2 Napa 1 Napa 2 Napa2T Apa Anya Ö Parentéláris öröklés (Ptk §)

osztályrabocsátás = olyan számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által adott ingyenes adományokkal történő korrekciója. Feltételei: 1. több leszármazó közösen örököl, 2. mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az 3. ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette (Ptk § (1) bekezdés), feltéve, hogy 4. a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte vagy arra lehet következtetni, hogy azt a hozzászámítás kötelezettségével adta. Kivételek:- szokásos mértékű ajándékok - rászorult leszármazók részére nyújtott tartás Az osztályrabocsátás (Ptk §)

Jellemzői: - Az osztályrabocsátás a törvényes öröklés kísérője. - A leszármazók hozzátartozójának ilyen kötelezettsége nincs. - Vagyonmozgást nem eredményez. Számítása: 1. az ingyenes adományok juttatáskori értékét hozzá kell számítani a hagyatékhoz, s az így kapott összesített érték alapján kell a leszármazók örökrészét meghatározni, majd 2. az ingyenes adományban részesített örökösök örökrészéből pedig le kell vonni az adomány értékét. Az osztályrabocsátás (Ptk §)

25 6. sz. példa Ö Gy 1Gy 2Gy [30]+10 A hagyaték tiszta értéke 90. Az örökhagyó – az osztályrabocsátás kifejezett kikötésével – ajándékba adott Gy 1-nek 30-at.Az osztályra bocsátandó érték figyelembevételével kiszámított örökrész: Mivel Gy 1 már megkapott 30-at, az ő (hagyatékból kielégítendő) örökrésze 10, Gy 2 és Gy 3 pedig et kap. Ha az osztályrabocsátott érték eléri az illető leszármazó örökrészét, őt figyelmen kívül kell hagyni a hagyaték felosztásakor. Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 40

túladományozás = ha az osztályrabocsátandó hagyaték értéke meghaladja az illető leszármazó örökrészét  kétszeres számítás : 1. az egy leszármazóra jutó örökrész és adomány megállapítása és 2. a túladományozott figyelmen kívül hagyásával újból 7. sz. példa Ö Gy 1Gy 2Gy 3Gy 4 [30] [90] A hagyaték tiszta értéke 120. Gy 1 azt osztályrabocsátás kötelezettségével ajándékba kapott az örökhagyótól 30-at, Gy 4 pedig 90-et. Az osztályra bocsátott értékkel kiszámított örökrész: Minthogy Gy 4 ennél többet kapott, kielégítettnek kell tekinteni, DE: a különbözetet nem kell visszaadnia!!! Ezt követően Gy 4-et figyelmen kívül hagyva kell a hagyatékot a többi gyermek között felosztani, így ez (Gy 1 ajándékát is figyelembe véve) 50 lesz. Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 60

„közvetett” osztályrabocsátás = a kiesett leszármazó leszármazója köteles osztályra bocsátani az örökhagyótól a kiesett felmenője által kapott ingyenes adományt a hagyatékban részesedés arányában. 8. sz. példa Ö Gy 1 Gy 2Gy 3 [20/2=10]50 50 U 1U 2 (10)+15 (10+10)+5 U3 [100] A hagyaték tiszta értéke 120. Az örökhagyó az osztályrabocsátás kikötésével Gy 1-nek ajándékozott 20-at, U 2-nek 10-et, U 3-nak 100-at. Az osztályra bocsátandó értékek szerinti gyermekrész: Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 50 Az unokarész a gyermekrész fele, azaz 25. U 3 és az általa kaptt 100

özvegyi jog = a házastárs és a bejegyzett élettárs törvényes öröklési jogi helyzete az örökhagyó rokonainak törvényes állagöröklése esetén → az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (Ptk § (1) bekezdés) Feltételei: - házassági vagy bejegyzett élettársi kötelék - nem áll fenn kiesési ok (v.ö.: kizárás mellőzéses formája: PK 82.) Az özvegyi jog akadálya lehet a szerződéses haszonélvezeti jog: ebben az esetben az özvegyi haszonélvezet a szerződéses határidő letelte után veszi kezdetét. A túlélő házastársat, bejegyzett élettársat a haszonélvezeti jog ipso iure megilleti. Az özvegyi jog fennállása lehetséges - a leszármazók állagöröklése mellett; - az ági vagyon tekintetében. Az özvegyi jog

29 Tartalma: a haszonélvező jogai és kötelezettségei, amelyeket a haszonélvezeti jogra mint korlátolt dologi jogra vonatkozó szabályok határozzák meg (Ptk §) Sajátos szabályok:- tőke, értékpapír, betétkönyv - szerzői jog Terjedelme: - teljes terjedelmű - a haszonélvezeti jog a házastársat, bejegyzett élettársat haláláig megilleti, KIVÉVE akkor, ha a házastárs új házasságot köt vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. DE: PK. 83. szerint az élettársi viszony létesítése az özvegyi jogot nem szünteti meg! Özvegyi jogok versengése: ha az örökhagyó házastársának (bejegyzett élettársának) életében meghal az állagörökös, akinek házastársa (bejegyzett élettársa) szintén özvegyi jog jogosultja. Az özvegyi jog

Az özvegyi jog korlátozása (Ptk §) - csak a leszármazók kérhetik - csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet az házastárs (bejegyzett élettárs) szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve: az örökölt vagyontárgyakat; házastárs (bejegyzett élettárs) saját vagyonát, saját keresményét. Az özvegyi jog megváltása (Ptk § (3)-(5) bekezdés) - a házastárs és az állagörökösök kérhetik (PK. 84.sz.: személyhez fűződő jog) - megváltási igény korlátai: 1. a kérelem visszautasítható, ha az özvegyi jog célja meghiúsulna vagy az állagörökösök jogos és méltányos érdekei szenvednének sérelmet ( PK. 84. sz.) 2) az egyoldalú megváltási igény nem terjedhet ki a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra. Az özvegyi jog

A megváltás módja: - elsősorban természetben; - másodsorban: megváltás fejében járó érték pénzben történő kiadásával A megváltás határideje: - hagyatéki eljárás során - öröklés megnyílásától számított egy éven belül. A megváltási igényt a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell benyújtani. 9. sz. példaÖH Gy 1 Gy 2 Gy 3 U 1 U 2 [a] 1/8 1/8 1/4 1/4 1/4 [b] 1/6 1/6 1/3 3/12 1/12 Az özvegyi jog a) A megváltást valamennyi leszármazó (vagy H) igényli → a „gyermekrész” az egész hagyaték ¼-e lesz. b) a megváltást csak Gy 3 igényli → a „gyermekrész” Gy 3 törvényes örökrészének (vagyis a hagyaték 1/3-ának) ¼-e lesz.

Az örökbefogadott kettős öröklési jogi kapcsolat ban áll: - örökbefogadó szülőkkel és azok rokonaival és - vérszerinti rokonaival, KIVÉVE a titkos örökbefogadás esetét! Öröklési jogi kapcsolat fennáll fordított irányban is, mind az örökbefogadott és az örökbefogadó, mind pedig az örökbefogadott és annak vérszerinti rokonai között. Ebben a viszonylatban az örökbefogadó és rokonai megelőzik a vérszerinti szülőket. 9. sz. példaÖ Gy 1Gy 2Gy 3 1/4 1/4 U 1U 2 1/4 + 1/81/8 Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési szabályok (Ptk §) Gy 1 halála után Ö örökbefogadta U 1-et. A törvényes öröklés rendjén Gy 2, Gy 3 és U 1 (örökbefogadott gyermekként) a hagyaték ¼ - ¼ részét örökli, U 1 és U 2 pedig (Gy 1 örököseként) 1/8 – 1/8 részt.

Az örökhagyó vagyona két részből állhat: Az ági vagyon alvagyon a hagyatékon belül, amely sajátos háramlási rend szerint öröklődik. Az ági öröklés feltételei: 1. nincs leszármazó törvényes örökös, 2. van ági vagyon nak minősülő hagyatéki vagyontárgy, 3. amely természetben megvan a hagyatékban, és 4. van ági örökös. Az ági öröklés (Ptk §) szerzeményi vagyon ági vagyon olyan vagyontárgy, amely az örökhagyóra öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárul, közvetlenül valamelyik szülőjétől, távolabbi felmenőjétől; vagy testvértől, testvér leszármazójától (Ptk § (1)-(3) bekezdés)

Az ági öröklés (Ptk §) Az ági vagyonba ingó (ld. bontási anyag kérdése, v.ö.: PK. 81.) vagy ingatlan (ld. épület kérdése, v.ö. PK 80.) vagyontárgyak is tartozhatnak. DE: nem minősül ági vagyonnak - az ági vagyon helyébe lépett, vagy az annak értékén vásárolt vagyontárgy → redintegráció tilalma (kivétel: vételár, PK 81.), - szokásos mértékű ajándék, - 15 évi házasság után a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. - hivatkozni kell a vagyontárgyi ági jellegére! - hivatalból nem vizsgálja a bíróság!

Az ági öröklés rendje: Az ági vagyontárgy az örökhagyó legközelebbi felmenőjétől kiindulva öröklődik, fokozatosan haladva visszafelé az adott felmenői ágon, addig a személyig, akitől az adott vagyontárgy háramlása megindult. A törvényes öröklés rendjéhez képest eltérés, hogy  a vagyontárgy csak az eredetét képező ágon öröklődik;  csak a szülői parentéla teljes;  az ági vagyontárgy csak addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került;  a nagyszülőkön túli felmenők nem egyszerre és nem egyenlő arányban örökölnek. Az ági vagyont természetben kell kiadni, azonban ha célszerűtlennek látszik, akkor a bíróság értékének pénzbeli kiegyenlítés ét rendelheti el. Az ági öröklés (Ptk §)

10. sz. példa Danya 1 Danya 2 Napa Nanya Napa Apa AnyaNbácsi HÖT 1T 2 Gy 1Gy 2 Az ági öröklés (Ptk §)

VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS végintézkedési szabadság = a magántulajdonos azon jogának elismerése, miszerint vagyonáról halála estére is tetszése szerint rendelkezzen. v égintézkedés = azon jogilag megengedett formák összessége, amelyekben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála estére rendelkezik. végintézkedés ≠ végrendelet! 1. végrendelet 2. öröklési szerződés 3. halál estére szóló ajándékozás Végrendelkezni csak személyesen lehet!

A végintézkedésen alapuló öröklés elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS - cselekvőképtelen személy nem végrendelkezhet, nincs végrendelkezési képessége! - korlátozottan cselekvőképes személy kizárólag közvégrendeletet tehet DE: a végrendelet érvényességéhez nem szükséges sem a törvényes képviselő, sem a gyámhatóság hozzájárulása! - vak, írástudatlan, olvasásra vagy olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy érvényesen csak szóbeli vagy közvégrendeletet tehet; - némák, süketnémák szóbeli végrendeletet nem tehetnek.

I. A végrendelet és fajai végrendelet = az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik (Ptk § (1) bekezdés) Minimális kellékei: 1) külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék; 2) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből annak végrendeleti minősége kitűnjön. A minimális kellékek meglétének vizsgálata hivatalból kötelező! A végrendelet fajai végrendelet szóbeliírásbeli közvégrendeletírásbeli magánvégrendelet holográfallográfközjegyzőnél letett

II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei 1. A közvégrendelet (Ptk §) - közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni; - a közjegyzői okiratra meghatározott általános kellékek megléte szükséges; - összeférhetetlenségi ok nem áll fenn (v.ö.: Ptk § (1)-(2) bekezdés); - közvégrendelet nem csak az illetékes, hanem bármely közjegyző előtt tehető; - közvégrendelet felvételére a helyi bíróság egyesbíróként eljárva illetékes. 2. Az írásbeli magánvégrendeletek (Ptk §) - csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyen a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud, - gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő (pl. jelírás, számjegyírás, stb.) készült végrendelet érvénytelen.

- az okiratból ki kell tűnnie:  a keltezés helyének és idejének,  végrendeleti minőségének; - az örökhagyónak alá kell írnia; - több különálló lapból álló végrendelet minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek, illetőleg a két tanú nak. II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei cselekvőképes és írástudó személy, aki a végrendelkező személyazonosságát tanúsítja, DE: mivel az örökhagyó aláírását hitelesítik, nem szükséges, hogy ismerjék a végrendelet tartalmát!

holográf végrendelet = amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga írt és aláírt allográf végrendelet = az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy az aláírást két tanú együttes jelenlétében magáénak ismeri el és a két tanú aláírja. Nem lehet érvényes végrendeletet tenni, ha a tanú  a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes (v.ö.: PK 86. sz.)  kiskorú;  írástudatlan;  cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei

közjegyzőnél letett végrendelet = írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmát nem kell ismernie, DE - a végrendelet átvételéről elismervényt kell adnia; - a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készítenie; - a végrendeletet elzárva kell tartania. 3. A szóbeli végrendelet (Ptk §, PK 88.sz.) Szóbeli végrendeletet tehet, aki  életét fenyegető rendkívüli helyzetben van ÉS  írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. (Konjuktív feltételek, amelyeknek a végrendelkezés folyamán kell fennállniuk!) II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei

Szóbeli végrendelet esetén a végrendelkező - két tanú együttes jelenlétében, - végakaratát teljes terjedelmében - szóban adja elő, és - ennek során kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. DE: a tanúk szerepe más, mint az írásbeli magánvégrendeletnél! → ők bizonyítják a végrendelet tartalmát, így azt ismerniük kell és tudniuk kell arról is, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak! A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. (Ptk § (3) bekezdés)

A végrendelet tartalma Az örökhagyó szabadon határozza meg, de vannak tipikus tartalmi elemei, így  örökösnevezés (Ptk § (1)-(3) bekezdés);  helyettes örökösnevezés (Ptk § (1) bekezdés);  kizárás (Ptk 637. § (2)-(3) bekezdés);  hagyományrendelés (Ptk §);  meghagyás (Ptk §). A végrendelet értelmezése – a favor testamenti elve A végrendelet értelmezésénél mindig az akarati elv érvényesül: a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a legteljesebb mértékben érvényesüljön. A végrendeletben használt kifejezéseket nem önmagukban, hanem a végrendelet egyéb rendelkezéseivel összefüggésben kell értékelni. III. A végrendelet tartalma és értelmezése

A végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné; tehát hivatalból nem vehető figyelembe. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség megállapítása folytán maga örököl vagy tehertől mentesül. Az érdekeltek megtámadási joga nem korlátozott, azaz bármikor érvényesíthető. A megtámadás relatív hatályú : - a sikeres megtámadás csak annak viszonylatában teszi érvénytelenné a végrendeletet, aki a megtámadás eszközével élt ( inter partes érvénytelenség ), és - csak a megtámadott rendelkezések tekintetében ( részleges érvénytelenség ). IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága

1) Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya okából.  cselekvőképtelen személy végrendelete;  korlátozottan cselekvőképes személy írásbeli magánvégrendelete és szóbeli végrendelete;  vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete;  némák, süketnémák szóbeli végrendelete. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK

2) Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt.  az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában;  ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni ;  az örökhagyót a végrendelet megtételére téves feltevés vagy meghiúsult várakozás indította;  az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta intézkedésre. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK DE: ezek az okok csak akkor vezetnek érvénytelenségre, ha az örökhagyó adott rendelkezést egyébként nem tette volna meg! Orvosolhatók!

3) Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt.  A végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben megszabott alakban teszi;  nem személyesen, hanem képviselő útján tett végrendelet;  két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése. (kivétel: házastársak öröklési szerződése) 4) Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt.  meg sem fogant örökössé nevezése, utóörökös nevezése;  érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó, jogellenes feltétel. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK

hatálytalanság = az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem váltja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást. Esetei: 1. A végrendelet visszavonással hatálytalanná válik (a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni). 2. Új végrendelet tételével a korábbit visszavontnak kell tekinteni (hallgatólagos visszavonás). 3. Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti ha azt végrendelkezésre képes örökhagyó, ill. az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó megsemmisülésben megnyugszik. (PK. 87.: nem talált végrendelet) 4. A közjegyzőnél tett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve, ha letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága HATÁLYTALANSÁG

 Tipikus a részleges érvénytelenség, illetve hatálytalanság.  A végrendeleti örökös elveszti jogát az örökséghez, álörökös lesz.  A végrendelet sikeres megtámadója lesz az örökös, aki lehet: - az esetleges korábbi végrendelet kedvezményezettje; - érvényes és hatályos végrendelet hiányában, a törvényes örökös.  A valódi örökös követelheti az álörököstől a nála lévő hagyatéki tárgy kiadását. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Öröklési szerződés sel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (Ptk § (1) bekezdés). Az öröklési szerződés kettős jelleg gel bír: 1. tartási (életjáradéki) jelleg, különösen a szerződés módosítása és megszűnése tekintetében. (Ptk. 658.§ (1) bekezdés) Visszterhes szerződés, amely a felek megegyezésével jön létre. 2. végintézkedési jelleg, mivel a jogutódlás feltétele az eltartó túlélése. Tartalmi elemei: 1. Az örökhagyó oldalán a szerződés szükségszerű eleme az örökösnevezés, esetleges eleme lehet bármilyen végrendeleti rendelkezés. V. Az öröklési szerződés

2. A szerződéses örökös oldalán a szerződés szükségszerű elem az örökhagyó megfelelő tartására történő, illetve más egyéb kötelezettségvállalás, végintézkedést nem tehet a szerződésben. (érvénytelen) V. Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés jogkövetkezményei 1. A szerződéses örökös csak az örökhagyó halálával szerzi meg a neki juttatott vagyont. Ha a lekötött vagyon(tárgy) ingatlan, biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (Ptk § (1) bekezdés) 2. Az örökhagyó e szerződéssel lekötött vagyonáról sem élők között, sem halál estére nem rendelkezhet. (Ptk. 657.§ (1) bek.) 3. A szerződés tárgyát nem képező vagyontárgyak tekintetében a törvényes öröklés rendje érvényesül. 4. Szerződéses örökös nem felel az örökhagyó tartozásaiért és a kötelesrészi igény kielégítéséért.

Az öröklési szerződés érvényessége Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendelet szabályai érvényesek, két eltéréssel: - korlátozottan cselekvőképes személlyel kapcsolatban, - mindig az allográf végrendelet szabályai az irányadók. A végrendelet megtámadására vonatkozó öröklési jogi szabályok alkalmazása vitatott a joggyakorlatban. A szerződés módosítása, megszüntetése : - a felek közös megegyezése, illetve bírósági határozat alapján. V. Az öröklési szerződés

halál esetére szóló ajándékozás = ha az ajándékozás azzal a feltétel lel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli - a megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében, DE: a kötelesrészért helytáll! - szintén kettős jellegű : ingyenes tulajdonátruházó szerződés (kétoldalú jogügylet, v.ö.: az ajándékozási szerződés szabályai), DE formaiságát tekintve az öröklési szerződés szabályai irányadók! - csak közvégrendeleti vagy tanúk közreműködésével tett írásbeli magánvégrendeleti formában tehető - korlátozottan cselekvőképes is ajándékozhat, DE: az ügylet érvényességéhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása! - alkalmazható a clausula rebus sic stantibus elve VI. A halál esetére szóló ajándékozás

A KÖTELESRÉSZ Ptk § kötelesrész = az örökhagyó legközelebbi rokonainak, azaz leszármazóinak, szülőinek illetve házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése az örökhagyó vagyona terhére A kötelesrészre jogosult lényegében hagyatéki hitelező, akinek  kötelmi jogi jellegű és  elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel szemben A kötelesrészre jogosultság feltételei, hogy  ha törvényes örököslésre jogosult lenne és  nem áll fenn kiesési ok (kizárás és örökségről való lemondás esete kivételével)

A KÖTELESRÉSZ Kötelesrészre jogosultak  a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint,  a házastárs a leszármazók vagy az ági örökös felmenők(k), illetve oldalági rokonok mellett – korlátozott – haszonélvezeti jog formájában, leszármazók hiányában (az ági vagyon kivételével) az egész hagyatékkal szemben. A kötelesrészhez kapcsolódóan a Ptk. Az öröklésből való kiesés sajátos esetét is szabályozza → kitagadás - csak végintézkedésben történhet, - csak a Ptk-ban taxatív módon meghatározott okok kifejezett megjelölésével

A KÖTELESRÉSZ KITAGADÁSI OKOK A Ptk § (1) bekezdése alapján kitagadásnak van helye akkor, ha a kötelesrészre jogosult - az örökhagyó után érdemtelen lenne, - az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, - az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának, bejegyzett élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el, - az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, - erkölcstelen életmódot folytat, - jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Az örökhagyó házastársát vagy bejegyzett élettársát a házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartás miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha azt az örökhagyó a végintézkedés előtt megbocsátotta, az örökösnek van kötelesrészi igénye (kizárás) A kitagadás hatálytalan, ha azután bocsátotta meg, az örökös az általános szabályok szerint örököl. A KÖTELESRÉSZ KITAGADÁSI OKOK A KÖTELESRÉSZ ALAPJA A kötelesrész alapja 1. a hagyaték tiszta értéke, valamint 2. az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke, DE: kivételes méltánylást érdemlő esetben ettől el lehet térni! hagyaték tiszta értéke = a hagyaték valamennyi vagyontárgya összértékéből levonjuk a hagyatéki terheket (kivéve: a hagyományokat és a meghagyásokat)

NEM tartozik a kötelesrész alapjához: a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. DE: a PK. 89. c) pontja szerint az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a kötelesrész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe! A KÖTELESRÉSZ

11. sz. példaAnya Apa ÖH Gy 1Gy 2 Gy 3 U 1U 2U 1U 2 A KÖTELESRÉSZ A KÖTELESRÉSZ ALAPJA Az állagörökösök kötelesrészének mértéke törvényes örökrészük fele. Özvegyi jogon alapuló kötelesrész: - olyan haszonélvezeti jog, - alapja csak a hagyatékban meglévő vagyontárgyak, - korlátozott mértékű (az özvegy szükségletei kielégítésének mértékéig terjed, figyelembe véve egyéb öröklését, vagyonát, keresményét).

betudás = a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (Ptk § (1) bekezdés) - kiesés esetén a helyettesítés elve érvényesül → a leszármazónak be kell tudnia mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenője kapott. - az örökhagyó a betudást kifejezett nyilatkozattal elengedheti, DE: csak akkor, ha ez más jogosult kötelesrészét nem sérti. A KÖTELESRÉSZ A BETUDÁS

A kötelesrész kielégítéséért való felelősség a törvényben meghatározott sorrend szerint (Ptk §) alakul: 1. a hagyatékban részesülő személyek; 2. a megadományozottak (másodlagos felelősség), ha a kötelesrész a hagyatékból nem elégíthető ki; Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. A felelősség mértéke: 1. a felelősség arányát a juttatások értéke határozza meg 2. a juttatás teljes értékével felel 3. a kötelesrészre egyébként is jogosult személy csak a juttatásnak a kötelesrészt meghaladó részével felel. A KÖTELESRÉSZ FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZ KIELÉGÍTÉSÉÉRT

 A kötelesrész kötelmi jogi természetű követelés → ezt a jogosultnak kifejezetten érvényesítenie kell!  Elévülési idő: 5 év.  Elsősorban pénzben való kiadása követelhető, DE : természetben akkor adható ki, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között kinyilvánított akarata.  A kötelesrészt teher- és korlátozásmentesen kell kiadni. KIVÉVE, ha a kötelesrész kiadása a korlátozott haszonélvezetet sem biztosítaná a túlélő házastárs számára. A korlátozott haszonélvezetet biztosító részét a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet kiadni. A KÖTELESRÉSZ A KÖTELESRÉSZ KIADÁSA

Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. ipso iure öröklés = a tulajdonváltozás az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva végbemegy. (Ptk. 673.§ (1)-(2) bek.) Az örökös az örökséget az öröklés megnyílta után visszautasíthatja. - minden örököst megillet, kivéve az államot (v.ö.: az állam ún. szükségképpeni örökös!) - történhet kifejezett nyilatkozattal, hallgatólagosan vagy ráutaló magatartással (pl. örökség birtokba vétele) - a visszautasítás jogáról le lehet mondani → a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél tett bejelentés útján - külön is vissza lehet utasítani a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE

 tulajdoni jellegű igény → nem évül el! Öröklési igények azok az igények, amelyek az örökösi minőségből eredő jogok érvényesítését célozzák: örökösi minőség elismerése örökrész kiadása végrendelet megtámadása és örökrész kiadása  az álörökös ökkel szemben állnak fenn. AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI AZ ÖRÖKLÉSI IGÉNY Aki a hagyatékot vagy annak egy részét öröklés jogcímére hivatkozva birtokában tartja anélkül, hogy erre érvényes jogcíme volna. Jogalap nélküli birtokos!

A HAGYATÉKI ELJÁRÁS (Vonatkozó jogszabály: évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról) AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül → a megindulástól számított nyolc napon belül megkezdi a hagyaték leltározását. az örökhagyó utolsó lakó-, tartózkodási helye, elhalálozásának helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti községi (városi, fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes - belföldön fekvő ingatlan van, - belföldön bejegyzett gt-ben, szövetkezetben fennálló részesedés van, - lajstromozott vagyontárgy van, - az Itv. szerint öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, - a rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, - az öröklésben érdekelt kérelmére, - ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, csk. vagy kcsk. kiskorú, a vagyonrendelkezésben és örökösödéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételében korlátozott nagykorú, ismeretlen helyen tartózkodó vagy ügyei vitelében korlátozott személy, vagy csak a Magyar Állam, ÉS öröklési érdeke veszélyeztetve van.

A hagyatéki eljárás az örökhagyó utolsó lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes közjegyző előtt zajlik. Az eljárás keretei között tisztázzák például a végrendelet érvényességét, a kiesési okokat, az örököstársak örökrészét, az ági öröklési igényeket, a kötelesrészi igényeket, stb. hagyaték átadása = annak – a közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel - történhet ideiglenes átadás útján, - a hagyaték teljes hatályú átadásával. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT

A) teljes hatályú hagyatékátadó végzés A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, ÉS - és a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és nincsen adat arra, hogy másnak a hagyatékra (más jogcímen) igénye lenne, vagy - a hagyaték átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita. B) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés A közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át, ha azt teljes hatállyal átadni nem lehet = az örökösök között öröklési vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal valamelyik örökös kapja meg, éspedig elsősorban a szerződéses örökös, másodsorban a végrendeleti örökös, végül a törvényes örökös. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT

A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT osztályos egyezség = a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség; rész-hagyatékátadó végzés = a törvény alapján a hagyaték egy része is átadható ideiglenes vagy teljes hatállyal, ha az átadás előfeltételei a hagyatéknak erre a részére nézve már fennállnak. Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.

A HAGYATÉKI ELJÁRÁS JOGORVOSLAT A HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN 1. Fellebbezés A közjegyző által hozott érdemi rendelkezést tartalmazó végzést 15 napon belül a közjegyző előtt előterjesztett, de a megyei bírósághoz címzett fellebbezéssel támadhatja meg az, aki az öröklésben érdekelt, illetve akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rész ellen. 2. A hagyatéki eljárás megismétlése A hagyatéki eljárást érdemben befejező végzés ellen – a jogerőre emelkedéstől számított 1 éven belül (jogvesztő határidő!) – az eljárás megismétlése iránt kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el és elbírálása esetén az öröklés rendjének, az öröklés jogcímének, vagy a hagyatékban való részesedés arányának megváltozását eredményezte volna.

A HAGYATÉKI ELJÁRÁS JOGORVOSLAT A HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN 3. A hagyatéki per hagyatéki per = az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képező igénye érvényesítése iránt indított per - az érdekelt a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül indíthatja meg, - azzal szemben, akinek a hagyatékból való részesülése z öröklési vita tárgya. Az örökös (és a dologi hagyományos) tulajdoni igényét a hagyatéki eljárás megtörténtétől és kimenetelétől függetlenül perrel érvényesítheti. Megindításának nincsen határideje, mivel a tulajdoni igények nem évülnek el.

Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja, azaz az örökléssel nemcsak a jogok hanem a kötelezettségek is átszállnak. Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon (jogközösség) – jogosulti együttesség. Felelősségük a hagyatéki osztály előtt és után is egyetemleges. A hagyatéki osztály az örököstársak jogközösségét szünteti meg, ennek során:  megállapítják az örökrészek arányát,  sor kerülhet osztályrabocsátásra. Módjára vonatkozóan:  rendelkezhet az örökhagyó,  az örökösök megállapodhatnak (ld. osztályos egyezség), ha azt a végintézkedés nem zárja ki. AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA

rendelkezés várt örökségről = az örökhagyó életében az örökhagyó leszármazói által egymás között kötött szerződése, várt örökségük tárgyában A hagyatéki osztály megtörténtétől függetlenül az örököstársak egyetemlegesen felelnek a hagyatéki tartozásokért. Kivétel: szerződéses örökös! AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA

A hagyatéki tartozások sorrendje (Ptk §) o örökhagyó illő eltemetésének költségei, o a hagyaték megszerzésével járó ill. eljárási költségek, o az örökhagyó tartozásai, o a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, o a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek. Korlátozott felelősség 1. az örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel (cum viribus felelősség) (PK 92., PK 90.) 2. ha ezek nincsenek a birtokában, egyéb vagyonával is felel, de csak öröksége értéke erejéig (pro viribus felelősség) 3. az örökös birtokába nem került vagyontárgyak, érvényesíthetetlen követelések stb.-ért akkor felel, ha attól felróható módon esett el. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT

 Örökös, mint hagyatéki hitelező  Az állagörökösök felelőssége egyetemleges, KIVÉVE:  kötelesrészi igény  a szokásos mértékű ajándékot meg nem haladó értékű juttatásban részesült örökös.  Az özvegyi jog jogosultja szintén köteles tűrni a hitelezői igények kielégítését, kivéve:  a hagyományon, meghagyáson alapuló követeléseket,  kötelesrészen alapuló igényeket. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT

Kielégítés az örökös által (Ptk §)  1. Követeléseik rangsorában kell kielégíteni a hagyatéki hitelezőket (zálogjogosult elsőbbsége)  2. Ettől eltérhet az örökös, ha feltételezheti, hogy a hagyaték a tartozásokat teljesen fedezi.  3. A fenti rendelkezések felróható megsértésének szankciója: a kielégítetlen hitelezőknek saját egész vagyonával felel. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT