Klikk a folytatáshoz!

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek közepe közti időszakban megháromszorozódott a cukorbetegek száma, és ez a tendencia folytatódni látszik.

A cukorbetegség - idegen szakkifejezéssel diabetes mellitus - összetett anyagcserezavar, melynek legszembetűnőbb jele a vércukorszint megemelkedése. A cukorbetegség gyakoribb formája, mely általában éves kor után lép fel, …

…egyike a rohamosan szaporodó idült - úgynevezett civilizációs - megbetegedéseknek ben Magyarországon cukorbeteg volt. Ma a számukat félmillióra becsüljük.

A cukorbetegek nagyobb hányada kezdetben inzulin nélkül kezelhető, és betegségük az élet derekán, vagy idősebb korban jelentkezik. Ezt nevezzük II. típusú cukorbetegségnek.

A II. típusú cukorbetegség lassan fejlődik ki, és elsősorban nem az inzulinhiány jellemző rá, a betegség kezdetén inzulinadást nem igényelnek. A II. típusú cukorbetegeknek csak 15-20%-a normális testsúlyú; 80-85%-a túlsúlyos vagy kövér.

Jóllehet részben örökletes betegségről van szó, de ez a hajlam 50 évvel ezelőtt is megvolt, mégsem alakult ki ennyi cukorbetegség. Egyértelmű, hogy a hajlam mellé külső tényezők sorozata is társul.

Ha ezekkel akarunk foglalkozni – márpedig feltétlenül szükséges– akkor mindenek előtt az okokat valószínűleg az egészségtelen, feszültségekkel telt életvitelben, az elhízásban és a mozgáshiányos életmódban kell keresni.

A II. típusú –ma már népbetegségnek számító– cukorbetegség igen gyakran tünetszegény éven át is fennállhat anélkül, hogy panaszt okozna és ezáltal felfedeznék. Gyakran rutinvizsgálat, (például munka- alkalmassági vizsgálat) során derül ki.

Ha mégis fellépnek a felismeréséhez vezető tünetek, azok a következők lehetnek: – erős szomjúság és szájszárazság – fokozott éhségérzet, megnövekedett étvágy

– gyakori vizeletürítés – fáradékonyság, levertség, –bőrfertőzések, furunkulusok keletkezése, – zsibbadásérzés kézen és lábon – bizonyos testrészek, elsősorban a nemi szervek viszketése.

Sok esetben az itt felsorolt tünetek nem szembetűnők. Előfordulhat, hogy csak nagyon későn ismerik fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Közülük a leggyakoribbak: a látás hirtelen megromlása, csökkent sebgyógyulás, végtagok keringésromlása, magas vérnyomás, fogak meglazulása, stb…

Az orvostudomány ma már nagyon sok betegségnek megtalálta a megfelelő gyógymódot, de a cukorbetegség egy életre szóló megbetegedés, számára nincs csodaszer vagy végleges gyógymód, azt csupán kezelni lehet.

A kezelés célja az anyagcsere egyensúlyban tartása, azaz hogy a vércukorszintet a „normális” közelében tartsuk. A kezelés alapja az étrendi kezelés, diéta, kiegészítve vércukorcsökkentő tablettákkal vagy inzulinnal.

A cukorbetegség sajátos megbetegedés. Egyike azon kóros állapotoknak, amelyekben az orvos igyekezete a páciens együttműködési készsége nélkül csak részeredményekhez vezethet.

A napi sajtó és a természetgyógyászok növekvő intenzitású működése révén nap mint nap bekerülnek a köztudatba újabb és újabb vércukorszint- csökkentő, sőt a cukorbetegség gyógyulását ígérő készítmények, gyógymódok (magas áron).

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a „csodaszerek” hatása legfeljebb átmeneti, és pszichés alapon nyugszik. Senki ne várja, hogy e „csodaszerek” megoldják az alapvető problémát.

Nyugodtan kipróbálhatja bárki, aki anyagilag megengedheti magának, már csak a lelkiismerete megnyugtatásáért is, de a kezelőorvossal való kapcsolattartást akárcsak átmenetileg is megszakítani, a gyógyszeres kezelést megszakítani veszélyeket rejt magában.

Minél többet tud a cukorbeteg állapota mibenlétéről, az anyagcsere szabályozásának eszközeiről, annál sikeresebben veheti fel a harcot – orvosával karöltve – a cukorbetegség ellen, és annál kevésbé ölti betegség képét az egyébként viszonylag jól karbantartható állapot.

Az elsajátított ismeretek birtokában a cukorbeteg is egészséges és aktív életet élhet. A tudás nélkül viszont a diabétesz bilinccsé és a normális életvitel kerékkötőjévé válhat.

A cukorbeteg képes lehet az életét irányítani, ha elsajátítja azokat a módszereket, amelyekkel a vércukorszintjét a „normális” közelében tudja tartani, vagyis amit egykor a szervezet automatikusan elvégzett, azt most a betegnek kell pótolnia.

A jól beállított vércukorszint mellett nyugodt, békés öregkor is megélhető. >>> folytatjuk