Munkajogi alapismeretek 2015/ félév 3. hét

Mai témák: Alapelvek folytatás: Üzleti titok védelem Adatvédelem a munkajogban Az egyenlő bánásmód követelménye 2

Visszatérés az előző órához, egy kérdés kapcsán: Semmis, ezáltal érvénytelen a megállapodás, ha azt jogszabály megkerülésével kötötték. Mit jelent ez bővebben? „Valamely szerződést akkor lehet a jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba, de a felek valójában a szerződéskötéssel egy jog által tiltott állapotot kívántak előidézni.” /Kúria, 2413/2011. számú gazdasági elvi határozat/ 3

Emlékeztető az előző óráról: a munkáltató jogos gazdasági érdeknek védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. 4

Üzleti titok védelme A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. 5

Üzleti titok fogalma (2013. évi V. tv. - Ptk.) 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. (2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. 6

Eset: A HR-es esete – munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme (Mfv.I /2013/6.) 7

A tényállás: A felperes 2006-tól állt munkaviszonyban az alperessel, utolsó munkaköre humánerőforrás gazdálkodási szakértő volt. Tevékenységi körébe tartozott a fix és a változó bérekkel kapcsolatos számítások elvégzése, elemzések készítése. A javadalmazási rendszer átalakítása az új HR stratégia célja volt a munkáltatónál. N.A.-val együtt - részüzemeltetőként - működtette a www…..hu cím alatt elérhető weboldalt. A honlapon részletesen bemutatkoztak, rögzítve, hogy mindketten egy évtizede HR területen foglalkoztatott szakemberek, akik tudásukat, tapasztalataikat szeretnék megosztani. A képzések tartásáról a honlap főoldala részletes felsorolást tartalmazott. Ennek célja, és a felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre között számos azonosság volt, mivel a honlap HR szinten kínált szolgáltatásokat, és célja a „tudásmegosztás" volt. A honlap egyik bejegyzése – amelyet a felperes írt - az elmúlt évek szakmai törekvéseként hivatkozott a munkáltatók által fizetett bónuszok mértékének visszaszorítására. Ez jellemző volt az alperesre. A honlapból nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy konkrétan mely társaságnál állnak vagy álltak alkalmazásban. A bemutatkozásában csak annyi volt, hogy egy hazai bank HR igazgatóságán, ahol a fejlesztések kidolgozásában projektvezetőként részt vett. 8

A felperes a munkáltatójával nem közölte a honlap beindítása előtt ezen szándékát, arra az elnöki tanácsadó hívta fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának a figyelmét. A felperes munkaviszonyát az alperes a február 11-én kelt rendes felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint a munkáltató tudomására jutott a felperes saját HR szakmai weboldalának működtetése, valamint az, hogy a honlapon különböző humán erőforrás gazdálkodást érintő a munkáltatónál betöltött munkakörével szorosan összefüggő- témakörökben kínált oktatási szolgáltatást. Ezt az alperes a titoktartási kötelezettséget is magába foglaló jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként értékelte különös tekintettel arra, hogy a honlapon közzétett blogbejegyzések alatti két cikk témája és megjelenési időpontja egybeesett a munkáltatónál folyamatban lévő, a javadalmazási rendszer átalakítása, valamint a HR stratégiai projekt keretében folyó műhelymunka tematikájával, időütemezésével, amelyben a felperes is közreműködött. A munkakörével összefüggésben olyan információk birtokába jutott, amelynek védelméhez a munkáltatónak kiemelt érdeke fűződik, ezek nyilvánosságra kerülése sértené jogos gazdasági érdekeit. 9

Az alperesi álláspont folytatása: A felperes munkahelyen kívüli munkavégzésére irányuló tevékenységének tartalma, jellege lényegi hasonlóságot mutat a munkáltatójánál betöltött munkakörével. Hivatkozott arra is, hogy mindezek okán a munkaviszony fenntartásához elengedhetetlenül szükséges munkáltatói bizalom megrendülése miatt döntött a munkaviszony megszüntetéséről. Az alperesnél a perbeli időben hatályos Etikai Kódex előírása szerint a munkatársaknak tartózkodniuk kell a bank működésével és tevékenységével kapcsolatos bármely információ formális, vagy informális módon történő megosztásától olyan helyzetekben, amikor ez nem szükséges a szokásos üzletfelek szempontjából, az érintett munkatárs feladatköréhez nem kapcsolható, valamint olyan személyekkel kapcsolatos, akik a banknak nem munkatársai vagy üzleti partnerei. 10

Az alperesi álláspont szerint a felperes azon magatartásával sértette az alperes jogos gazdasági érdekeit, hogy egy olyan honlapot működtetett, illetve volt annak egyik üzemeltetője, amely az alperesnél betöltött munkaköréhez hasonló témákban nyújt szolgáltatást, így nem egy elvont, általános veszélyhelyzet volt, hanem reális veszély állt fenn, hogy olyan információk kerülnek nyilvánosságra, amelyek üzleti, illetve más titkot képeznek. Az alperes kifogásolta, hogy a honlapon kiemelten, többször visszatérően jelenik meg a tudásmegosztás fogalma, ami általánosságban azt jelenti, hogy valaki meghatározott, konkrét ismereteket oszt meg másokkal. Ezen túlmenően jelen esetben egyértelműen azt is jelenti, hogy a honlap által kínált szolgáltatások körében a működtetők a saját munkájukból szerzett tapasztalatokat kívánják átadni. A felperesnek az elvárható gondosság mellett a látszatát is kerülnie kellett volna, hogy a tevékenysége során bizalmas információk kiszivároghatnak. 11

A Kúria döntése A felmondás jogszerű volt. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra a - felperes által sem vitatott - tényre, hogy a munkavállaló a munkáltatónál szerzett ismereteket, tapasztalatokat akarta széles körben megosztani, az alperesnél betöltött munkakörével szorosan összefüggő témakörben kínált szolgáltatást. A honlap és a munkakör közötti lényegi hasonlóság egyértelműen megállapítható volt, a felperes az alperesnél zajló aktuális munkafolyamatról adott tájékoztatást. A jogos gazdasági érdek veszélyeztetése nem jelenti a sérelem tényleges bekövetkezését is, a felperes „tudásmegosztó" magatartása azonban alkalmas lehetett az üzleti vagy egyéb titok nyilvánosságra hozatalára is, amely ellentétes az alperes érdekeivel. A munkáltató alappal sérelmezte, hogy a felperes a honlapról, az ott kínált szolgáltatásról előzetesen nem tájékoztatta. Életszerűtlen továbbá, hogy a felperesnek több mint egy hónapig nem sikerült felvenni a személyes kapcsolatot a munkáltatói jogkör gyakorlójával. 12

Személyiségi jogok védelme (Mt §) 13

A munkajogviszony is egy szerződésen alapuló jogviszony. Vagyis van kapcsolódása a Ptk-hoz is. Egyrészről a munkaszerződés szerződés. Másrészről a feleket (mindkettőt!), mint személyeket megillető személyiségi jogokat minden jogviszonynál – így a munkajogviszonynál is – érvényesíteni kell. Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. 14

A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.” 15

Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. 16

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) Fentebb láttuk, hogy a személyiségi jogokat törvény és mások jogai korlátozhatják. A törvény esetünkben az Mt., a „más” pedig lehet a munkáltató, és a munkáltató jogai is, de akár harmadik személy is. Ugyanez igaz fordítva is: a munkavállaló joga is lehet korlát a munkáltatónak. Pár korlátozást korábban már átvettünk: Pl. véleménynyilvánítás joga, magatartási korlátozások – a korlátozással védett jog a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdeke A törvényekkel védett jogok és érdekek között olykor tehát ütközések merülnek fel. Ezeket valahogyan fel kell oldani. 17

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) – 2. Az Mt. általános szabályt ad a munkavállaló személyt megillető személyiségi jogok korlátozásához: „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” 18

Kicsit térjünk vissza erre a Ptk. rendelkezésre: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. 19

A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. 20

A véleménynyilvánítás szabadsága vs. jó hírnév megsértése - Bírósági gyakorlat A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog, a vélemény szabad, az igazságtartalmától függetlenül. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata szerint „a jog a véleményt annak érték-és igazságtartalmára tekintet nélkül részesíti védelemben. Ez a szabadság azonban csak a bírálat, a jellemzés, a nézet és a kritika szabadságát foglalja magában…” A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába viszont még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen. De: Mt. 8.§ (3) bek: A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. 21

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog (Ptk. 2:48. §) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. De az Mt alapján: a munkáltató egyes jogai korlátozhatják (ld. Később, ellenőrzés joga) 22

A személyiségi jogsértés munkajogi szankciói Ptk-ra utalás az Mt-ben (ld. fentebb is): a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (2:52. § - sérelemdíj, 2:53. § - kártérítés Ptk-beli szabályai helyett tehát az Mt. Kártérítési szabályai alkalmazandók) 23

Adatvédelem a munkaviszonyban 24

A munkajogban – mint általában a személyes kapcsolatokban – nem kerülhető meg a személyes adatok kérdése. A munkajogi kapcsolatokban szükségképpen rengeteg és nagyon sokféle személyes adat van jelen. Már a toborzás-kiválasztás során is személyes adatot kezel a reménybeli munkáltató. A munkaviszony szabályos teljesítéséhez pedig számos személyes adat szükséges. Pl. a munkabér kifizetése, az azzal kapcsolatos adózás, esetleges kedvezmények igénybe vételéhez olykor még nem is csak a munkavállaló személyes adatai szükségesek. Egészségügyi, munkabiztonsági okból Képzések, továbbképzések kapcsán A munkáltató jogainak védelméhez (pl. vagyonvédelem, üzleti titok), a munkaviszonyban őt megillető ellenőrzési jogosultságai gyakorlása során is előfordulhat, hogy személyes adatokhoz. Két, a jog által egyaránt védett érdek ütközhet: A munkáltató ellenőrzési joga, jogos üzleti érdeke kerülhet konfliktusba a munkavállaló személyes adatai védelmével. Ezt kell feloldani. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatvédelem egy igencsak komplex jogterület. Most csak a leggyakoribb, a munkajog szempontjából legfontosabb általános szabályaival foglalkozunk, némileg bizonyára szubjektív válogatással. 25

Az Mt. némileg „sommásan”” intézi el az adatvédelmet, sok a nyitott jogértelmezési kérdés. A szabályok „A személyiségi jogok védelme” fejezetben vannak, így az ott írtak az adatvédelemre is alkalmazandók. Bírói gyakorlata alig van. Kapcsolódik a személyhez fűződő jogokhoz (Ptk. pl. magántitok, levéltitok), és „úgy általában” a személyes adatok védelméhez. Ami eligazít: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. Törvény (Info tv.) Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai 26

Az Mt. szabályai a munkáltató adatai védelmére Korábban már foglalkoztunk ezzel: Az üzleti titok szabályai A munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó munkavállalói kötelezettség 27

Mt. szabályai a munkavállalók adatai védelmére Az Mt. a személyhez fűződő jogok között szabályoz túlnyomó részben. Személyes adata csak természetes személynek lehet. Mi a személyes adat? „Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.” (Info tv.) 28

Mi az adatkezelés? (Info tv.) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; Nem védett a személyazonosításra már nem alkalmas egykor személyes adatból lett statisztikai adatszolgáltatás. 29

A személyes adatok kezelésének (a témánk szempontjából leghangsúlyosabb) alapelvei az Info tv- ben Törvényen vagy az érintett önkéntes hozzájárulásán alapul. Célhoz kötött adatkezelés (Kell, hogy legyen egy jól körülhatárolt cél) A cél csak törvényes lehet, és valamely jog vagy kötelezettség tejesítéséhez kell, hogy kapcsolódjon. Az adatkezelésnek mindvégig meg kell őriznie a célhoz kötöttségét. (Csak a cél megvalósulásáig kezelhető – vagy ameddig törvény engedi.) Csak olyan adat kezelhető, ami a cél eléréséhez feltétlenül szükséges. 30

Az Mt. - fontosabb - személyes adatvédelmi szabályai 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. 31

Az Mt. - fontosabb - személyes adatvédelmi szabályai 11. § (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. 32

Problémás alkalmazási helyzetek Képmáshoz, hangfelvételhez való (ez nem csak személyes adat. Az előbbiekben már láttuk, hogy a Ptk. is kezeli a személyiségi jogok között) – tipikus esete: kamerák a munkahelyen Elektronikus és postai levelezésbe betekintés Számítógép átvizsgálása Internet forgalom ellenőrzése Céges telefonhasználat Cégautó helymeghatározása 33

Hogyan kerülhetők el a problémák? Fontos, hogy a munkavállaló tisztában legyen az ellenőrzés eszközeivel, módjaival (tilos pl. titokban kémprogram telepítése). Nem kell egyetértenie, de előre tudnia kell róla, mert erről a munkáltató tájékoztatta. Sok problémát meg lehet takarítani, ha a munkáltató megfelelően pontosan szabályoz. Szabad-e pl. céges telefonon magáncélú telefont bonyolítani vagy sem? – De: adózási specialitások. Szabad-e a munkáltató személyes használatra átadott eszközeit nem a munkavégzés céljára használni? A munkáltató így is csak olyan ellenőrzési módszert választhat, amely arányos a céllal. (Pl. nem szondáztathat zaklatásszerűen, nem alkalmazhat kamerarendszert, ha nincs olyan védendő érték, ami ezt indokolja, stb.) 34

Specialitások a közszolgálati munkajogban Egyes esetekben közérdekből nyilvános adat a közalkalmazott, közszolgálati tisztviselő egyébként személyes adata 35

A téma iránt mélyebben érdeklődőknek: International Labour Organization: Code of Practice on protection of workers’ data: Az adatvédelmi biztos ajánlása: 36

Eset Rejtett biztonsági kamera – képmással visszaélés? Mfv.III /2013/5.szám 37

A tényállás Az alperes forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére való kötelezését azért kérte, mert a munkahelyén elhelyezett rejtett kamerás felvétel készítésével a személyiségi jogát megsértette. A rejtett kamerás felvétel rögzíttette ugyanis, hogy a felperes a melegkonyhán beleevett a kiszolgálandó ételbe, aminek a következménye az lett, hogy a munkaviszonyát az alperes rendkívüli felmondással megszüntette. A kamerarendszer működtetésére vonatkozó figyelemfelhívás az áruház személyzeti bejáratán a foglalkoztatás időszakában nem vitatottan ki volt függesztve. A konkrét kamera azonban az álmennyezetben, szabad szemmel nem láthatóan volt elhelyezve a melegkonyhai részlegen. Az alperes munkáltató azzal érvelt, hogy a melegkonyhai részlegen is érdeke fűződött a vagyonvédelmi és higiéniai előírások érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez. Az alperes érvelése szerint a felvételkészítés titkosságát - a másodfokú bíróság álláspontjával szemben - nem az a körülmény adja, hogy az érintett személy tudja, hogy róla felvétel készül, hanem az, tudja-e, hogy az adott helyiségben róla felvétel készülhet. (Ha pedig tudja, hogy ez a lehetőség fennáll, nem kell, hogy lássa is a kamerát.) 38

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban: Nem sértette meg a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogát. A Ptk. kimondja, hogy az a magatartás, amelyhez a személyhez fűződő jogai védelmére jogosult hozzájárult, személyhez fűződő jogokat nem sért, feltéve, ha a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A szolgálati bejáratokon keresztül megközelíthető, munkavégzés helyéül szolgáló valamennyi helyiségre (amelynek az intim használatú helyiségek nem tekinthetők) kiterjedő tájékoztatás alapján a munkavállalónak tudomása volt a felvételkészítés lehetőségéről, így a felvétel készítéséhez azzal, hogy a helyiségbe belépett, ráutaló magatartással hozzájárult. A felvétel készítése ezért - függetlenül attól, hogy a kamera szabad szemmel látható volt-e - nem minősült visszaélésnek, a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi joga nem sérült, a jogsértés megállapítására és nem vagyoni kártérítésre nem volt jogosult. 39