Kötelmi jog III. - különös rész - Összeállította: Jójárt Eszter

A különös rész fogalma A polgári jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített és tipikus szerződések – többnyire diszpozitív – szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát: –maga a konkrét, egyedi szerződés, –mögöttesen a szerződési jog különös szabályai, továbbá –a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai –és végül a polgári jog alapelvei.

A szerződések tipizálása 1. Tipikus és atipikus szerződések Tipikus: Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető, nevesített szerződéstípusok. Atipikus: –Vegyes szerződés –Nevesítetlen szerződés Szerződési szabadság→ típusszabadság

A szerződések tipizálása 2. A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: –adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek, pl.: adásvétel, csere... –tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem pl. vállalkozás; gondossági kötelem pl. megbízás)‏ –használati kötelmek (non facere): pl. bérlet –helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás –bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön... –társasági, ill. „organizációs” szerződések

Szerződéstipizálás 3. Különös rész fogalma és szerződéstipizálás Adási típusú szerződések: - Adásvételi szerződés /engedményezés; faktoring/ - Csere - Szállítási szerződés - Közüzemi szerződés Használati kötelmek: –bérlet –haszonbérlet –lízing –franchise stb. Tevékenységkifejtő kötelmek: –vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem –megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) –stb.

Az adásvételi szerződés 1. A tulajdon(jog) átruházására irányuló, adási típusú szerződés. Alanyai: polgári jogi jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása és a dolog birtokba adása (eladó) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, illetve kft. üzletrésze. –Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás. –Üzletrész nem dolog!, de a társasági törvény értelmében eszmei dologként adásvétel tárgya lehet! Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék).

Az adásvételi szerződés 2. Tulajdonjog átruházásának két eleme: érvényes+hatályos szerződés és átadás (ingatlanoknál az átadásnak a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzése felel meg). Átadás hiányában nem száll át a tulajdonjog! Reményvétel (nem lehetetlen szerződés!)‏ Kellék- és jogszavatosság, tájékoztatási kötelezettség kiemelt szerepe. Tulajdonjog-fenntartás: írásban, biztosítéki jelleg részletvételnél, birtokosi és tulajdonosi pozíció elválása, legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig, kárveszély viselése a vevőnél! Adásvétel különös nemei: –megtekintésre vagy próbára vétel –minta szerinti vétel –elővásárlási jog –visszavásárlási jog –vételi jog.

Az adásvételi szerződés 3. - elővásárlási jog Elővásárlási jog jogszabályon vagy írásbeli szerződésen alapulhat; a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest; főszabály szerint forgalomképtelen és örökölhetetlen jog az elővásárlási jog. Lényege: a partnerválasztás szabadságának korlátja, mivel (mindenki előtt) az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozat tételével jogosult a dolgot megvenni, amennyiben azt a tulajdonos el kívánja adni. Életszerű példák: társasházi külön tulajdont képező ingatlan tulajdonjogának átruházása, vagy egy kft. üzletrészének, vagy rt. részvényeinek az adásvétellel történő átruházása körében.

Elővásárlási jog 2. Elővásárlási jog alapján az elővásárlási jogot engedő fél az adott dolog eladásakor köteles először az elővásárlásra jogosulttal közölni a teljes ajánlatot. Az adásvétel a jogosult elfogadó nyilatkozatával létrejön. Elfogadás hiányában azonos, vagy az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni a dolgot. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatíve hatálytalan. A bíróságtól kérhető az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása az eladó és a sértett jogosult között a jogosult elfogadó nyilatkozata alapján. Elővásárlási jog csak adásvételi szerződésnél képzelhető el! Elővásárlási jog dologi (itt a nem-gyakorlás nem szünteti meg a jogot) és kötelmi hatályú is lehet. Ingatlanoknál a dologi hatályt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés konstituálja.

Visszavásárlási jog Lényege: Az eredeti adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba foglalható olyan egyoldalú jog, amelynek értelmében az eredeti adásvételi szerződés vevőjétől meghatározott időtartamon belül az eredeti eladó a dolgot visszavásárolhatja. Itt, kivételesen, egyoldalú jognyilatkozattal jön létre a szerződés. Általában biztosítéki cél, funkció. Legfeljebb öt (5) évre köthető ki. A visszavásárlási ár, a felek ellenkező megállapodásának hiányában, megegyezik az eladási árral. Korrekció: ráfordítás- értékcsökkenés összege. Az eredeti vevő (a visszavásárlás szempontjából eladó) felel a visszavásárlási jog meghiúsításáért, illetve csorbításáért. A visszavásárlási jogra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Vételi jog (opció)‏ Lényege: olyan írásbeli megállapodásban a dolog és a vételár megjelölésével kiköthető jog, amelynek értelmében a vételi jog jogosultja a dolog tulajdonosától a vételi jog gyakorlásával a dolgot megvásárolhatja. Itt is egyoldalú jog gyakorlása hozza létre az adásvételi szerződést. Kiköthető határozott és határozatlan időre. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet. A határozatlan időre kikötött vételi jog, ha nem gyakorolják, 6 hónap elteltével megszűnik. Bírói mentesítés lehetősége a tulajdonos körülményeiben beállott lényeges változás folytán. (clausula rebus sic stantibus)‏ Egyebekben a visszavásárlási jog, s utóbbi folytán az elővásárlási jog szabályai megfelelően alkalmazandóak.

Vázlatos kitérő: engedményezés, faktoring Engedményezési szerződés lényege: követelés (nem dolog, hanem relatív, konkrét adóssal szemben fennálló jog) átruházása ellenérték fejében, amely a jogosult személyében történő alanyváltozást, jogutódlást eredményez. Felek általi szerződésmódosítás, mely alanyváltozással jár. Engedményező (eredeti jogosult) – engedményes (új jogosult) – kötelezett. Faktoring, faktorálás: követelések tömeges engedményezése ellenérték fejében. (vö. követelésbehajtó cégekkel). (Tartozásátvállalás: kötelezetti pozícióban bekövetkező alanyváltozás.)‏

Csere Szerződés lényege: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása; dolog tulajdonjogának átruházása dolog tulajdonjoga ellenében. Felek: mindkét fél egyaránt eladó és vevő a másik fél szolgáltatásával szemben. Mögöttesen az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szállítási szerződés 1. Lényege: speciális, ún. halasztott (idejű) adásvétel. Tömegcikkek/áruk (fajlagos, ill. zártfajú dolog) átruházása a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban (vállalkozási elem is inkorporált, de nem egyedi a szolgáltatás, hanem tömeges.)‏ Felek: gazdálkodó szervezetek; megrendelő-szállító Lényeges elemek: közvetett dolog+ellenérték+teljesítés ideje. Megrendelő bánatpénz ellenében a szerződéstől bármikor elállhat (visszamenőleges hatály). Adásvételtől nehéz elhatárolni ma már.

Szállítási szerződés 2. Szokás, szabvány, műszaki feltétel alkalmazása gyakori a szolgáltatás tárgyának (minőség, mennyiség, szolgáltatási mód, kifogásolás) a meghatározásánál. Eltérő szokás hiányában csomagolva és mérlegelve történik az áru átadása. Minőségmegvizsgálás helye: megrendelő telephelye, ideje: haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni, ehhez igazodó szavatossági igény Fuvarozó közbejöttével történő teljesítés (fuvarozó mint teljesítési segéd; fokozott jelentősége van az értesítési kötelezettségnek, regressz igény: szállító a fuvarozóval szembeni kárigényét addig érvényesítheti, ameddig a megrendelőnek helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőségmegvizsgálási kötelezettségét teljesítette.)‏

Közüzemi szerződés Közszolgáltatásra irányuló adási típusú szerződés (bár vállalkozási elem itt is megjelenik, mégis a tárgy speciális szerződéssé teszi.)‏ A szerződés tárgya: közszolgáltatás, így pl.: víz, gáz, villamos energia, folyamatos és biztonságos nyújtása a felhasználó igényeinek megfelelően időszakos díjszolgáltatás ellenében. Felek: szolgáltató és felhasználó. Szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége: jogszabály alapján a szolgáltatás igénybevételével a szerződés létrejön (szerződési szabadság alapvető korlátja). Szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, a szerződés egyoldalú felmondása a szolgáltató részéről csak jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetséges. (pl. díjfizetés elmulasztása: kivéve ivóvíznél, háborús helyzet, vezetékrendszer karbantartása…)‏

A bérleti szerződés 1. Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében. Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a „lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan). Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok Időtartama: határozott vagy határozatlan.

A bérleti szerződés 2. Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára, tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs)‏ Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe)‏ Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj)‏ Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

A bérleti szerződés 3. A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

A bérleti szerződés 4. Megszűnés speciális szabályai: –feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte –dolog elpusztulása –rendes felmondás 15 napos felmondási idővel: főszabály szerint csak határozatlan idejű szerződésnél lehetséges –rendkívüli (azonnali hatályú felmondás): szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges. Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

Haszonbérleti szerződés Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag)‏ Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

Lízing Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén)‏ Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték > valódi érték okán)‏ - 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

Franchise Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel, akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj)‏ Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat megvalósítása

A vállalkozási szerződés 1. Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében. A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik. Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

A vállalkozási szerződés 2. Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok). Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.). A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

A vállalkozási szerződés 3. Elhatárolási kérdések: –Megbízás-vállalkozás –Fuvarozás-vállalkozás –Munkaszerződés-vállalkozás –Szállítás-vállalkozás –Adásvétel-vállalkozás

A vállalkozási szerződés 4. Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain). Alvállalkozó igénybevételének lehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

A vállalkozási szerződés 5. Lehetetlenülés és jogkövetkezményei: –Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek); –Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj –Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)‏

A vállalkozási szerződés 6. Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni. Kárveszély átszáll az átadással. A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

A vállalkozási szerződés 7. Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb. A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót. Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”! Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

A megbízási szerződés 1. A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem. Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni. Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

A megbízási szerződés 2. Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!! Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is. Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető). AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!

* Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. Fajtái: –törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); –ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)‏ –szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása Meghatalmazás: –Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. –Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. –Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. Megbízás: –Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). –Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. –A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátása pl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem! –A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés. *

A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.)‏ A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.). A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha: –bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül); –bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése, – a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, – a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

Bizomány Általában három pólusú jogviszony: megbízó---bizományos személy (de! önszerződés lehetősége)‏ Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés Tőzsdei ügyletek Adásvétel vagy más szerződés megkötése Limitár A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége: –saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel, –a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).