Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 11. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

A munkajogi felelősség (Mt §) 2

Amit az előző óra óta már tudunk:  A munkáltató általi kártérítés feltétele:  A munkavállalót a munkaviszonyával összefüggésben kár érte (a kár és a munkaviszony között ok-okozati kapcsolat van).  Mi tudunk ebből?  Ez lényegében a munkáltató objektív felelőssége.  Nem feltétele a munkáltatói felróhatóság. (A felróhatóság = nem az adott helyzetben általában elvárható magatartás)  De: beszéltünk  a kimentés ről (amikor nincs felelősség – felelősséget kizáró ok), és  a károsulti közrehatá sról (amikor van felelősség, marad is, de megoszlik a károsulttal – kármegosztás)  Beszéltünk a károsult kötelezettségeiről :  kármegelőzés, kárelhárítás, kárenyhítés – az általános elvárhatóság keretei között. 3

Ott hagytuk abba, hogy kimentési okok…  A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy  a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia é s nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy  Beszéltünk arról, hogy  Az ellenőrzési kör relatív fogalom; nem definiált, a bírói gyakorlat fogja kialakítani  Biztosan beleesik viszont minden, ami a munkáltató utasításadási/irányítási, és ellenőrzési jogába/kötelezettségébe tartozik.  A jogalkotói cél, hogy a munkáltató (csak) olyanért legyen felelős, amire legalább valamilyen ráhatása van, vagy lehet.  A törvény (javaslat korában) miniszteri indokolás szerint „Az ellenőrzési körbe tartoznak mindazok a körülmények (eszközök, energia, munkavállalók), amelyeknek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van.” 4

Amit ebből konkludáltunk:  A munkáltató az ellenőrzési körébe tartozó okból bekövetkező kár esetén mindig felelősséggel tartozik a kárért (ha nem volt előre látható, vagy nem volt elhárítható, akkor is)  Az ellenőrzési körén kívül eső károkért is lehet felelős. Kivéve (mert akkor mentesül a felelősség alól), ha a kárt olyan körülmény okozta,  amellyel nem kellett számolnia é s  nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.  És most innen folytatjuk… 5

A munkáltató másik lehetséges kimentési oka:  A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy  b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 6

A mentesülés másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 1.  „A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik.”  De: általában az kevés szokott lenni, hogy a munkavállaló figyelmetlen volt, ügyetlen, rosszul lett, stb.  A károsultnak sem kell feltétlenül felróhatóan eljárnia. (Lehet rosszullét is.)  „Ebből a szempontból figyelembe kell venni azokat a sajátos körülményeket, amelyek között a munkavállaló a munkáját végzi, amelyek a magatartására hatással lehetnek, és a figyelmét befolyásolják.” (571/2001. számú munkaügyi elvi határozat) – (az új jogszabály alapján már ellenőrzési körébe) 7

A mentesülés másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 2.  A kimentéshez azt kell a munkáltatónak bizonyítani, hogy a munkáltató semmilyen kötelezettségét nem sértette meg, semmilyen módon nem terheli felelősség a kárhoz vezető folyamatban. (Ellenőrzés, utasítás, balesetvédelem, stb.)  Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, akkor felelős marad (legfeljebb kármegosztás lehet) – ha tisztázatlan a baleset, sokszor akkor is.  Miért?  Mert az alap az, hogy a munkáltató felelős. Ez alól csak akkor mentesül, ha azt be tudja bizonyítani, hogy kimentési ok áll fenn. Ha kimentési ok nincs, vagy nem bizonyítható, akkor a munkáltató felelőssége marad. 8

A munkáltatói kárfelelősség főszabálya: teljes kártérítés  A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. 9

A teljes kártérítés alóli kivételek  Nem kell megtéríteni azt a kárt:  amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható (részleges mentesülés), vagy  azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott (kármegosztás), vagy  amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás)  A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. 10

Munkahelyre bevitt tárgyak  A munkáltatót a fentiekben foglaltak (Mt-re vonatkozóan mondottak) szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.  DE: A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedély ével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. 11

Kártérítés módja: elsősorban pénzbeli (csak kivételesen nem)  Elmaradt jövedelem (más munkaviszonyban is)  Természetbeni juttatások  Dologi károk  Hozzátartozók kárai  Nem vagyoni károk - sérelemdíj 12

Az elmaradt jövedelem  A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az  elmaradt munkabért és  annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.  A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.  Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét,  amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá  a költségtérítés címén kapott összeget.  Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. 13

Más lehetséges károk az elmaradt jövedelmen kívül  A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.  A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható. 14

A nem vagyoni kár előtt emlékezzünk vissza a kurzus elején tanultakra:  Ptk. 2:43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen  a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése ;  b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;  c) a személy hátrányos megkülönböztetése ;  d) a becsület és a jóhírnév megsértése;  e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;  f) a névviseléshez való jog megsértése;  g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.  Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (E törvény: Mt. ) 15

Nem vagyoni károk - sérelemdíj  A munkavállalók személyiségi jogai védelménél már volt szó róla.  Ezek megsértése esetén járhat a sérelemdíj.  Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj]  „(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.”  Bírói mérlegelés kérdése  Álljon arányban a sérelemmel. 16

A káron szerzés tilalma következményei a kártérítés számításában  A kártérítés összegének számításánál le kell vonni  a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,  b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,  c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,  d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.  A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. 17

Hozzátartozók kártérítése  171. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.  (2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja 18

Járadék mint kártérítés  Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja. 19

Általános kártérítés  A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.  Általános kártérítés járadékként is megállapítható.  Figyelem! Ez esetben is igaz, hogy a kár ténye bizonyított. Csak a mértéke – objektíve – nem számolható ki pontosan. Ha kiszámolható, csak bonyolultan, akkor nem lehet általános kártérítés. 20

A megállapított kártérítés módosítása  174. § (1) A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.  (2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.  (3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni.  (4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó. 21

Egyes társadalombiztosítási fogalmak (1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól)  Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.  Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset,  amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.  Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).  Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.  (3) Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely  a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve  b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 22

Egyes társadalombiztosítási fogalmak 2.  Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely  a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,  b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy  c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. 23

1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól  A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.  Ebtv. 67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.  „Sima” táppénz esetén a táppénz 1/3-át téríti meg a munkáltató. 24

A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai 25

A munkavállaló felelőssége 1.  179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.  A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el.  (Ugyanez a munkáltatónál objektív. Emlékezünk vissza:  A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.) 26

Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel  Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés, kivételekkel  A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.  Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. 27

Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság  A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk vizsgálni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkajogi felelősség egyúttal feltétlenül büntetőjogi felelősséget is eredményezne.  Mindössze arról van szó, hogy a büntetőjog munkálta ki a legrészletesebben ezeket a fogalmakat és a tartalmukat. 28

Szándékosság  Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.  Szándék: direkt szándék – eshetőleges szándék  Mindkét szándékossági esetben átfogja a tudat a biztos, vagy nagyon valószínű következményt.  A kétfajta szándékosság abban tér el, ahogy ehhez viszonyul az elkövető (esetünkben a károkozó személy)  Egyenes szándék esetén: kívánja a következményt  Eshetőleges szándék esetén: a következményeket nem kívánja ugyan, de belenyugszik, elfogadja. 29

Gondatlanság  Btk. 8. § Gondatlanság ból követi el a bűncselekményt, aki  előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság – luxuria), vagy  cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság – negligentia).  Figyelem! A gondatlanság büntetőjogi osztályozása szerinti mindkét fajta gondatlanság megalapozhat munkavállalói felelősséget. A munkavállaló munkajogi felelősségének alapja ugyanis az, hogy a gondatlanság – bármelyik, bármilyen – súlyos legyen. 30

A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy…  Nem kell megtéríteni azt a kárt,  amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy  amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy  amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 31

A megőrzési felelősség (Mt. 180.§)  (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.  (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.  (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.  (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. 32

Pár vegyes szabály…  (4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.  (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 33

Több munkavállaló együttes felelőssége  181. § (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.  (2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.  (3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.  (4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták. 34

A vezető állású munkavállalók felelőssége (Mt. 208.§)  Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló.  Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét.  A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel. 35

Munkavállalói biztosíték  A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha  a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy  b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.  Mértéke: max. egyhavi alapbér.  Az alapbér változása esetén nem lehet kiegészíttetni.  Elkülönített letéti számlán kell kezelni  A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha  a) a munkaköre megváltozásával már nem teljesül a feltétel vagy  b) a munkaviszonya megszűnik.  A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel. 36

Leltárfelelősség  Szigorú, objektív felelősség  Sajátos szabályokkal  A kurzuson ezzel külön nem foglalkozunk.  Részletes szabályai az Mt §-ban vannak. 37

Eset:  Baleset külföldi csapatépítő tréningen  Mfv.I /2007/3.szám 38

Tényállás  A felperes orvoslátogató munkakörben dolgozott az alperesnél.  Alperes munkáltató Ausztriába szervezett csapatépítő tréninget.  A baleset napja szabadidős nap volt, mindenki mehetett sportolni (síelni, szánkózni), sétálni, vagy a szállodában maradhatott.  A munkáltató felajánlotta, hogy akinek nincs felszerelése, a bérlést, + igény szerint síoktatót a munkáltató fizet.  A felperes egy másik munkatársával síelni ment, saját felszereléssel (a cipője nagy volt).  A síelés közben balesetet szenvedett, eltört a lába. 39

Tényállás 2.  A felperes a síbalesetből fakadó kárának megtérítését követelte a munkáltatótól. Azt állította, hogy a tréning során szervezett sporttevékenység bár fakultatív volt, de csak a programok közül választhatóság szempontjából, mivel valamelyik programon kötelező volt részt venni. Mindezekből egyértelmű, hogy a síelés közben történt baleset a munkáltató érdekkörébe tartozóan következett be.  A felperes szerint a szabadidős program is a csapatépítés célját szolgálta, és a külföldön szervezett csapatépítő tréning külföldi munkavégzésnek minősült.  Az alperes vitatta a fentieket. Utalt arra is, hogy a saját felszerelés, a méreténél nagyobb cipő használata, a bekötés vitatható megfelelősége miatt a felperes kizárólagos elháríthatatlan okozása is megállapítható. 40

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 1.  (Az ügy kétszer járta meg a Kúriát.)  A bírói gyakorlat szerint a munkáltató által szervezett továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységnek minősül. A felperes ezért a perben helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes által szervezett külföldön tartott csapatépítő képzésen való részvétele ebbe a körbe tartozott, függetlenül a részvétel nem kötelező jellegétől.  A kérdés az, hogy a sporteseményre az alperes által munkaidőnek minősülő időben, vagy pedig a munkáltató által biztosítandó pihenőidőben került-e sor. Amennyiben ugyanis bizonyítást nyer, hogy a „szabadidős tevékenységbe" tartozó sportesemény is a csapatépítés célját szolgálta - függetlenül a szabadidős tevékenységek választhatóságától - az alperes felelőssége akkor is fennáll, ha a kárt előidéző ok nem volt elhárítható. 41

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 2.  A perben bizonyítást nyert, hogy a perbeli baleset az alperes által az Mt §-a szerint biztosított pihenőidőben történt.  Az ausztriai tartózkodás során a szervezett és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítását szolgáló programok, képzések, gyakorlatok után a munkavállalók szabadon, saját belátásuk alapján választhattak a szabadidejük eltöltésére a helyi adottságok szerinti programok között - síelés, szánkózás, szauna -, vagy a szállodai pihenés között.  Az alperes semmiféle megkötést, feltételt nem alkalmazott a szabadidő eltöltése módja, a pihenőidőn belüli időtartama, sem a résztvevők tekintetében.  A pihenőidő jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az alperes a helyi lehetőségek jobb kihasználása érdekében bizonyos programok kedvezményes igénybevételéhez (pl. síbérlet) hozzájárult. 42