Kisérletek a társadalmi ellentétek megszüntetésére

 Ipari forradalom kibontakozása  Városi népesség felduzzad  nincs saját munkaeszköze  bérmunkássá (proletár) válik  manufaktúrában dolgozók, földjüket vesztett bérlők  Életkörülményeik rosszabbodnak, a kiszolgáltatottságuk nő   törvények, melyek védték volna jogaikat  Ha  megrendelés, a munkás rögtön az utcára került  Szervezetbe tömörülést törvényben tiltották meg  Az ipari központokban kevés volt a lakás  A nyomor, a létbizonytalanság megfosztja az egyént emberi méltóságától A bérmunkások kialakulása

Nő és gyerekek egy angol textilüzemben Élet egy külvárosi munkásnegyedben

St. Giles Rookery Men's Casual Ward, West London Houseless and Hungery The Front Attic Men's Casual Ward, West London Union

A géprombolók (az első ösztönös mozgalom)  Gépromboló mozgalom  a gépek  egyre kevesebb a munka  Nagy-Britannia: Ludd tábornok mozgalma (valószínűleg nem létezett) luddisták, luddizmus  1831, 34 - lyoni selyemszövők  sziléziai takácsok  A kormány fellépése  „kemény kéz” politikája  fegyveres fellépés, kivégzések, deportálások Ned Ludd géprombolók

Machine-breakers or „Luddites”, 1812

Views in the Rookery, St. Giles The Living Conditions of the Poor in Houndsditch

The Peterloo Massacre, August 16,1819 St. Peter's Field, Manchester.

Az emlékezetes esemény "peterlooi mészárlás" néven ismertté vált konfliktus augusztus 16-án, amikor a helyi magisztrátusok kivezényelte lovasság legalább 11 embert megölt és több, mint négyszázat megsebesített a parlamenti reformot követelő Henry Hunt szónoklatára összesereglettek közül. A Szent Péter mezején (St Peter’s Field) történt vérontás azért kapta a "Peterloo" nevet, mert az egyik áldozat a waterlooi csata egy túlélője volt. A mészárlás a következő években minden reformkövetelés hivatkozási pontjává vált.

Választójogi reform  Polgári állam  erős a független tulajdon  erős a „középosztály”,  de a proletariátus  erős Harc a választójogért  Reform Bill (Rottenboroug  )  gyárosok megkapták választójogot  Kiéleződött a viszony a munkaadók és a munkások között.  Szervezettség = erő rejlik benne  önművelő és önsegélyező egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket (trade union) alakítása

 A legfontosabb trade union   A Chartista mozgalom (Chartizmus)  1836-tól önálló alkotmányjavaslat, Charter-rel léptek fel  általános választójog  titkos szavazás  fizetés a parlament tagjainak  mindenki választható  szociális intézkedések követelése  Sikereik  1842-től legális pártként működik,  Vezetőjük (O’Connor) bejut a parlamentbe Gyári törvények Angliában

 Vívmányaik  Politikai tapasztalat szerzése  a parlamentális intézmények működéséről  Gyári törvények születése (1847)  Korlátozzák a nők és a fiatalkorúak munkaidejét  a nők és gyermekek alkalmazása  bányákban  tízórás munkaidő  Következményei mélyrehatóak  kialakul az ellentétek reformokkal való tompítás konfliktuskezelés eszköze a trade union  A Békés megoldást a brit gazdaság vezető szerepe biztosította

Chartist March, Chartista Gyűlés Londonban

Utópikus szocializmus  Az ipari forradalom következményei  Munkásság kiszolgáltatottsága Rossz életkörülmények  de társadalmi robbanással is fenyeget  Megjelennek a karitatív akciók  Egyének, társaságok, egyházak nyújtanak segítséget  átmeneti segítség, szűk csoportokat érint  Jótékonykodáson túlmutató próbálkozások  elméleti megoldások kidolgozása  sok embert megrendít

Saint- Simon Charles Fourier Robert Owen  Más-más utat javasolnak, de a  boldog társadalomhoz vezető utat  a vagyoni egyenlőség megteremtése biztosítja  széles közösségi jogok  verseny, piac kizárása,  szemléletének megvált.  Valóságban kivitelezhetetlen  Elképzeléseik utópikusak  Utópikus szocialisták 

Utópikusszocializmus Utópikus szocializmus  Társadalmi elképzelések  Robert Owen - termelő egységek  mindenki birtokos és munkás  a tőkés megosztja vagyonát a munkások között, s a hozam is közös (szövetkezeti köztársaság, kommunák létrehozása)  Saint-Simon - fölosztja a társadalmat a tőkések és a munkások egy osztályba kerülnek (kollektív boldogság, szellemi és anyagi körülmények javítása)  Fourier: foglalkozás szerinti osztályokba sorolás  Falanszter  ~, mert nincs reális társadalmi alapjuk, elképzeléseik megvalósításához.

Robert Owen gyára New Lanarkban Owen USA-beli Harmony elképzelt gyárának makettje Fourier elképzelt közössége, a Falanszter

 Francia forradalmi elméletek megjelenése (32 több mint 30)  „Kispolgári” szocialisták - társadalmi igazságosság megvalósítása  Auguste Blanqui - teljes politikai és vagyoni egyenlőség  A megvalósítás érdekében a diktatúrát is megengedhető  Louis Blanc - elsőként hirdeti meg a munkához való jogot - követeli, h az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalk. - Az 1848-as forradalom több elgondolását is megvalósította  társadalmi műhelyek alakítása Forradalmi elméletek

 Pierre Joseph Proudhon - A tőke (a tulajdon) = lopás - A kistermelők társadalmáért lelkesedik - Tagadja, hogy az igazságos cseréhez erőszakra vagy állami intézményekre lenne szükség  Az anarchisták előfutára  Mihail Bakunyin, az anarchizmus atyja (orosz) - terror az állam ellen  az állam korlátozza a magánembert  permanens forradalommal kell fellépni ellene (a mediterrán térségben és Oroszországban terjed el)

Pierre Joseph Proudhon Mihail Bakunyin Louis Blanc Auguste Blanqui

 Karl Marx értelmiségi származású  Történelmet, jogot tanul  filozófiából doktorál  kölni radikális Rajnai Újság  Gondolatai miatt emigrál  Párizsból és Brüsszelből kiutasítják  Londonban telepedik le (Engelsszel együtt)  Igazak majd Számkivetettek Társaságának létrehozása  Kommunisták Sz.  Kommunista Kiáltvány megszövegezése  Marxra ható „eszmék”  Smith és Ricardo közgazdaságtana, munkaérték-elmélet  Hegeli dialektika, objektív szellem, Feuerbach materializmusa „tudományos szocializmus”

 Marx az ipari forr. korát elemzi (Angliában)  kialakul a kapitalizmus alapvető osztályai  Munkásság   burzsoázia  az osztályharc élesedik  Munkásság felszabadítása  proletárforradalomtól várja  proletárdiktatúra  magántulajdont (osztálytársadalmat  is)  létrejön az ideális társadalom, a kommunizmus  felszámolja államot is Marxizmus, a „tudományos szocializmus”

 Marxi történelemfelfogás  történelmet osztályharcok történetének tekinti  Magántulajdon megjelenése  osztályharc is megjelenik  Osztályharcot csak magántulajdon megszüntetése oldja meg  Marx rendszere, és a K. Kiáltvány nem hatott azonnal  A XIX. sz. második felében annál inkább  Munkásságát más-más szemszögből bírálják vagy magasztalják A kapitalizmus pontos leírója   nem írja le a komm. működését  A gyakorlatban nem valósul meg a marxi elképzelés  demokratikus megoldás  született  diktatórikus rendserek jöttek létre

François Noël Babeuf, akinek nézeteiben a későbbi marxi gondolatok már fel-felbukkannak Kommunista Kiáltvány londoni, német nyelvű kiadása

Karl Marx Friedrich Engels Marx szülőháza, amely a polgári jólétről tanúskodik