Bűnmegelőzés, gyermekbántalmazás felismerése Dr. Ignéczi Hajnalka kriminálpszichológus A kriminálpszichológus feladata: a nyomozás, ítélethozatal, büntetés-végrehajtás során az indítékok, az áldozat és az elkövető vizsgálata A sértett esetében: valóban elkövették-e a bűncselekményt? Dr. Fialka Orsolya, a gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport csoportvezető ügyésze

Rendőrség érdeke (is) a megelőzés – meg se történjen a bűneset Bűnmegelőzési referens a ceglédi kapitányságon: Hegedűs Gábor őrnagy Szolgálati hely: PMRFK Ceglédi Rendőrkapitányság Telefonszám: 06-53/505-876 E-mail cím: hegedusg@pest.police.hu Fogadóóra ideje, helye: minden hónap első szerda 16:00-tól 17:00-ig Ceglédi Rendőrkapitányság B épület fsz/02. Telefonos ügyelet ideje: minden páratlan hét keddjén 14:00-tól 15:00-ig

A bántalmazás, elhanyagolás gyermeken észrevehető jelei: kifejezéstelen, üres arc, szemkontaktus hiánya, túlságosan készséges, alázatos viselkedés, félénkség, riadt, túlérzékeny a környezeti hatásokra, hypervigilancia, túlságosan éber viselkedés, bizalmatlanság a felnőttekkel szemben, (esetleg csak bizonyos nemű vagy kinézetű felnőttekkel) bizalmatlanság a közeli hozzátartozókkal, elsősorban a szülőkkel szemben; fél tőlük, koraérett magatartás, változékony viselkedés, váratlan, hirtelen változások, depresszió, bűntudat, szégyenérzet, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet, regresszió (visszaesés, hanyatlás), alvászavarok, evészavarok, kortársakkal gyenge kapcsolat, szociális készségek deficitje, passzivitás, figyelemzavarok, tanulási nehézségek, iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása, vonakodik a levetkőzéstől (pl. testnevelés órán), fél a fizikai érintéstől, elrántja a fejét simogatáskor, a váratlan érintéstől összerezzen

A szülő viselkedésében megfigyelhető gyanújelek: türelmetlen, agresszív a gyermekével, apatikus, közönyös szülő, a gyermekével nem tart szemkontaktust, túlaggódó, túlóvó szülő, gyermekét másnak, rossznak tartja, sokat panaszkodik rá, a gyermek sérüléséről másként számol be, mint a gyermek

A bántalmazott gyermek életkora és a bántalmazás módja közötti összefüggés

A bántalmazás célja a hatalom és az uralom gyakorlása a bántalmazott felett.

Fizikai bántalmazás fizikai sérülés okozása (ütés, rúgás, lekötözés, bezárás, rángatás, rázás, el-vagy ledobás, gondatlan leejtés, mérgezés, megégetés, leforrázás, vízbe fojtás, fojtogatás stb.) Magyarországon a leggyakrabban „testi fenyítés” formájában fordul elő a fizikai bántalmazás, amikor a szülők, a pozitív nevelési technikák ismeretének hiányában pofonnal, veréssel fegyelmezik, büntetik a gyermeküket. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is. A fizikai bántalmazás speciális formája a megrázott gyermek szindróma.

Érzelmi bántalmazás (Akkor különösen veszélyes, ha a gyermek a felnőtt kéréseit ellentmondás nélkül teljesíti.) gyermek érzelmeivel való tartós vagy rendszeres visszaélés az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely önértékelési zavarokhoz, kötődési nehézségekhez vezethet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztása (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények) félelemérzet vagy szorongás keltése megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása a bántalmazással, erőszakkal való rendszeres fenyegetés, amikor az erőszakcselekmény ténylegesen nem következik be, de a gyermeket félelemben, rettegésben tartja (pl. a gyermek játékának, tulajdonának tönkretétele, izolálás pl. bezárás, társas kapcsolataitól való megfosztás) a gyermek tanúja más, gyakran édesanyja bántalmazásának a különélő szülővel való kapcsolattartás akadályozása is

Szexuális bántalmazás efebofília

Elhanyagolás: minden olyan mulasztás vagy baj okozása (akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nemtörődömségből ered), amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

Elhanyagolás következményei IQ (elmaradás) Testi fejlődés (elmaradás) Figyelmetlenség, túlaktivitás (ha nincs inger az órán, a gyerek „pótolja” külső ingereket saját maga keltette ingerekkel) Kvázi-autisztikus viselkedés (ha nincs inger az órán, a gyerek „pótolja” külső ingereket saját maga keltette ingerekkel)

Érzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése.

Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek, a felügyelet hiánya, kiemelendő a csecsemő, kisgyermek magára hagyása, bezárása, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése, a gyermek egészségének/gyógyulásának veszélyeztetése a szükséges kezelés visszautasításával, az orvosi tanács ellenére a kórházból „saját felelősségre” való távozás. Számos véletlen baleset hátterében is feltételezhető az elhanyagolás (pl.: autóban biztonsági öv, gyerekülés használatának mellőzése, kerékpározásnál bukósisak hiánya, stb.). Az éheztetés hátterében számos ok állhat (szándékos éheztetés, indokolatlan diétáztatás, indokolt diéta elhagyása, gyermek saját maga hanyagolja az evést pl.: drogfüggés, kezeletlen anorexia-bulimia, szociális okok stb.).

Oktatási, nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, iskolai feladatok, teljesítmény-problémák figyelmen kívül hagyása, együttműködés hiánya, vagy szembefordulás az oktatási intézménnyel, annak rendjével vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

Kötődési zavarok fajtái Reaktív kötődési zavar (≠ öröm, kíváncsiság, félelem, harag, figyelem) reaktív kötődési zavarban a gyermek a környezettel való interakciót elutasítja, a gondoskodásra agresszióval válaszol. A megnyugtatásra nem reagáló félénkség, ijedősség, elzárkózás jellemző. A gyermeknél nem észlelhetők a szülőkkel, gondozókkal való, életkornak megfelelő kötődési viselkedések, szociális válaszkészségük szegényes. Minimális szociális válaszkészség Kevés pozitív érzelem Időszakonként indokolatlan instabilitás, szomorúság, félelem

Gátolatlan társas kapcsolati zavar Túlzottan bizalmas, még idegenekkel is

Tanult tehetetlenség Az állandó bizonytalanságban tartás következménye

Impulzuskontroll zavarok Nem képesek ellenállni késztetéseiknek, ösztöneiknek, melyek ártalmasak önmaguknak vagy másoknak • Tudatosan nem tudják gátolni késztetéseiket • Nem tervezik meg cselekedeteiket • A cselekvés előtt növekvő feszültséget élnek meg • A cselekvés után örömet, kielégülést,felszabadulást élnek meg • Nem éreznek bűntudatot, szégyent • Ego-szinton (az ember személyisége szerves részének érzi a zavart – a környezetet zavarja, őt nem)

Impulzuskontroll zavarok a cselekmény végrehajtását fokozódó feszültség előzi meg, és átmeneti öröm, feszültségcsökkenés, kielégültség követi kóros játékszenvedély hajtépés, körömrágás Kleptománia pirománia munkafüggőség internetfüggőség testedzésfüggőség evési zavarok (anorexia, bulimia) vallásfüggőség kényszeres gyűjtögetés kodependencia (társfüggőség) (kényszeres vásárlás)

Münchausen by proxy szindróma (kivetített Münchausen-szindróma, MSbP) Az MSbP a gyermekbántalmazás egyik legsúlyosabb formája, melynél a gyermeket nem a szó hagyományos értelmében éri fizikai bántalmazás (bár ez sem kizárt): a gyerekeket mérgezhetik, különböző betegségekkel fertőzhetik meg, fojtogathatják vagy egyéb módon okozhatnak neki fájdalmat. A "hagyományos" gyermekbántalmazással ellentétben itt nem a gyermek viselkedése váltja ki a bántalmazást, hanem az elkövető figyelem, elismerés vagy sajnálat iránti vágya.

Kamaszkor – affektív kórképek Affektus: érzelem, szubjektíven megélt érzés, például boldogság, szomorúság, félelem vagy harag.

A gyermekvédelmi észlelő - és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan (by Balog) http://klik.gov.hu/download/e/60/c0000/A%20gyermek%20b%C3%A 1ntalmaz%C3%A1s%C3%A1nak%20felismer%C3%A9s%C3%A9re%20 %C3%A9s%20megsz%C3%BCntet%C3%A9s%C3%A9re%20ir%C3%A1n yul%C3%B3%20egys%C3%A9ges%20elvek%20%C3%A9s%20m%C3%B 3dszertan.pdf

A Gyermekjóléti szolgáltatás feladata a Cegléd, Csemő, Kocsér, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás településeken élő gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. A gyermekjóléti központ az 1997.évi XXXI. tv. és a kapcsolódó hatályos jogszabályok alapján működik. A családgondozók munkamódszere a szociális munka szakmai szabályai szerinti családgondozás.    A gyermekjóléti központ a gyermek családban nevelkedésének elősegítésére, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt.

Jelzés gyermekjóléti szolgálathoz a gyermek bántalmazásával, elhanyagolásával kapcsolatban a családgondozó felméri, • hogy a gyermek a családban tartható-e, vagy • gyámhatósági intézkedést kell kezdeményezni a gyermek családból való kiemelése érdekében (ideiglenes hatályú elhelyezés vagy átmeneti, tartós nevelésbe vétel) Súlyos, életet veszélyeztető helyzetben a gyermekjóléti szolgálathoz érkező jelzés vagy hivatalból észlelés esetén a családgondozó azonnal, de legkésőbb 3 napon belül státusfelmérés, környezettanulmány készítése céljából felkeresi a családot. A helyzetfelmérést követően mérlegeli, hogy a tapasztaltak alapján fennáll-e a veszélyeztetettség (bántalmazás, elhanyagolása) gyanúja. Visszajelzési kötelezettséget is jelent.

vagy védelembe vétel keretében. Családgondozás önkéntesen, vagy védelembe vétel keretében. A szülő és a gyermek a családgondozó által készített gondozási - nevelési tervben vállalják, hogy a veszélyeztetés megszüntetése érdekében milyen szerepet, feladatot végeznek, így különösen a szenvedélybetegségek leküzdése, tankötelezettség teljesítése, családi konfliktusok feloldása, a szülői feladatok és felelősség erősítése, a gyermekvédelmi intézmények, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele. Amennyiben más segítő szakember, társintézmény bevonása is kívánatos a segítő folyamatba, úgy az ő meghívásuk, részvételük szükséges a gondozási-nevelési terv elkészítésekor. A gondozási-nevelési tervet írásban rögzítik és a családgondozó a folyamatot legalább 6 havonta felülvizsgálja, mérlegelve hogy mennyiben volt sikeres a család életébe való beavatkozás, a komplex segítség, fennáll-e a veszélyeztetettség, indokolt-e a további odafigyelés, illetve kell-e javaslatot tenni a gyermeknek a családból való kiemelése.

Az illetékes gyámhatóság értesítése. Ambuláns lap felvétele gyermekorvossal vagy háziorvossal, ha nem ők jeleztek. A rendőrség értesítése. Szükség esetén azonnali intézkedésre javaslattétel (a gyermek kiemelése a családból) Családgondozás megkezdése a jelzés napján (kapcsolatfelvétel, nyilvántartásba vétel, adatlapok kitöltése, természetes támaszok megkeresése, a család tájékoztatása a gyermekbántalmazás jogkövetkezményeiről) A gyermek korától függően az oktatási intézmény értesítése az igazgatón, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősön keresztül, ha nem az intézmény jelzett.

A gyermekjóléti központ célja, feladatai az 1997. XXXI. tv A gyermekjóléti központ célja, feladatai az 1997. XXXI. tv. 38§ - 40§ alapján:   A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, a szabadidős programok szervezése a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, Az első pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése érdekében: A családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, Javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

A gyermekjóléti központ – összehangolva a védőnői szolgálattal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.