VÁM 2012

Vám szerepe A vám olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelmi politikai eszköz, amely árképző tényezőként korlátozza, illetve terheli az áruforgalmat. Lehet: adótípusú, árképző tényező, terhelő hatású, gazdasági és kereskedelem politikai eszköz.

GATT-WTO GATT: 1947.október 30. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény Az egyezmény a legnagyobb kedvezmény elvén nyugszik, egyedüli kereskedelempolitikai eszközként a VÁMOKAT ismeri el. WTO: a GATT szerepét 1995-től a WTO vette át. WTO: Kereskedelmi Világszervezet

VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA Forgalom iránya szerint: - Behozatali vám/ nemzetközi kereskedelemben alkalmazott_ - Kiviteli vám//WTO, GATT tiltja/ - Átviteli-tranzit vám/WTO-GATT tiltja/

Vámok csoportosítása A vám hatása szerint lehet: - pénzügyi (fiskális) vám:célja az állami bevétel növelése/ luxus fogyasztási cikkeknél alkalmazzák. - közgazdasági vám: kereskedelempolitikai célokat szolgál

Vámok csoportosítása A vám időbeli hatálya szerint lehet: - állandó vám( folyamatosan, időbeli korlátozás nélkül alkalmazott ) - Időszaki vám ( meghatározott naptári időszakban alkalmazott)

Vámok csoportosítása Vámvédelem mértéke szerint lehet: - Kiegyenlítő vám - Nevelő vám

Vámok csoportosítása Vámkiszabás alapja szerint lehet: - Értékvám - Mértékvám - Alternatív vám

Vámok csoportosítása A vám megállapítás módja szerint lehet: - Autonóm vám - Szerződéses vám

Vámok csoportosítása Kereskedelempolitikai célok szerint lehet: - preferenciális vám - Legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazó vám - Diszkriminatív vám

Gazdasági integráció lépései 1. preferenciális övezet 2. szabadkereskedelmi övezet 3. VÁMÚNIÓ 4. közös piac 5. gazdasági unió

Gazdasági integráció A gazdasági integrálódási folyamat: 1.lépés: Preferenciális övezet: - a tagországok egymás termékeivel szemben kedvező vámeljárást alkalmaznak. 2. lépés: Szabadkereskedelmi övezet: - itt már tovább lépnek a célokkal - fő cél: a vámok lebontása  lebontási folyamat (nem vonatkozik minden termékre egyszerre!) Kifelé még önálló vámpolitikát folytatnak a szabadkereskedelmi övezet országai

Gazdasági integráció 3. lépés: Vámunió - az országok egységes vámrendszert alkalmaznak 4. Közös piac 5. lépés: Gazdasági Unió: - a gazdaságpolitikákat harmonizálják

Vámáru, vámterület A vámhatárt átlépett áru mindaddig vámáru, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, vagy újra ki nem szállították külföldre. Vámterület egy ország területe, kivéve a vámszabad területeket, ami olyan elkülönített terület, amely földrajzilag egy ország területéhez tartozik, de a vámjog külföldinek tekinti, deviza- és külkereskedelmi jog szempontjából külföldinek minősül. Tovább feldolgozás, csomagolás, kiszerelés, stb. is történhet rajta.

Belföldiesítés, vámbiztosíték Belföldiesítés során egy áru vámkezelése belföldön történő felhasználása, illetve értékesítés céljából. Vámbiztosítékot a vámhatárt átlépő árukra, a vámhatóságnak adott biztosíték (kézpénz vagy bankgarancia) a vám és egyéb közterhek összegére a vámáru sorsának végleges elintézéséig.

Közösségi áru Közösségi áru: olyan áruk, amelyeket teljes egészében a Közösség területén állítottak elő/jöttek létre (és nem tartalmaznak harmadik országból származó importált árukat), olyan harmadik országból importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak, olyan áruk, amelyet vagy harmadik országból importált vagy szabad forgalomba bocsátott árukból, vagy a Közösség területén létrejött/előállított árukból és harmadik országból importált és szabad forgalomba bocsátott árukból állítottak elő/jöttek létre.

EU-vámjog forrás Magyarország vámjogát az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, már kizárólag az EU/EK normái jelentik, a hatályban lévő nemzetközi jogforrásokkal együtt. A belső jogszabályok a közösségi vámjog végrehajtási szabályait tartalmazzák. A Közösségen belüli fokozatos jogharmonizáció eredményeként jött létre a Vámkódex, melynek hatására megszűntek a Közösség tagállamai közötti vámhatárok és ezzel együtt a Közösségen belüli vámok is.

Vámkódex A Vámkódex olyan általános anyagi és eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek a tagállamok és a Közösségen kívüli országok, ún. harmadik országok közötti áruforgalomra közösségi szinten meghozott intézkedések alkalmazását biztosítja úgy, hogy a harmadik országok árui bármely közösségi államon belül azonos vámelbánásban részesüljenek.

Vámkódex Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország is a Vámkódex alapján jár el, mivel a csatlakozással Magyarország is a belső piac tagja lett, amelyben a tagállamok az egymás közötti áruforgalomban – megszüntetve a vámeljárásokat – nem gyakorolják a vámszedés jogát, vámunió van. Ezáltal az áruforgalom kevesebb adminisztráció mellett, vámok fizetése nélkül történhet, megvalósítva ezzel az áruk szabad mozgását.

Az áru vámjogi sorsa Az áru vámeljárás alá vonása, Egyéb vámjogi rendeltetések  Az áru beléptetése vámszabad területre vagy vámszabad raktárba,  Az áru újrakivitele a Közösség vámterületéről,  Az áru megsemmisítése,  Az áru felajánlása az államkincstár javára. A vámeljárásokat három csoportba oszthatjuk. Megkülönböztethetjük az alapeljárásokat (szabadforgalomba bocsátás és kivitel), a gazdasági vámeljárásokat és felfüggesztő eljárásokat.

Vámeljárások 1.. Szabad forgalomba bocsátás A leggyakrabban igényelt vámeljárás. A befejezéskor a nem közösségi áru a közösségi áru helyzetét nyeri el, és ezzel kikerül az áru a vámfelügyelet alól. Az áruval ezek után szabadon lehet rendelkezni, az áru a belföldi áruval azonos státuszú lesz. A Közösségen belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt nem közösségi árut ebben a vámeljárásban kell vámkezelni.

Vámeljárások

Vámeljárások 2. Árutovábbítási eljárás Ez az eljárás lehetővé teszi az áru elszállítását a Közösség vámterületén belül egy adott pontról a másikra. Külső árutovábbítási eljárás az, amikor a nem közösségi árut, behozatali vámok és más terhek, vagy kereskedelempolitikai intézkedések az eljárás alatt nem terhelnek. A külső árutovábbítás nem változtat az áru vámjogi helyzetén, ezért ez az eljárás alkalmazható például a vámraktárba való betárolásig, vagy a szabad forgalomba bocsátásig.

Vámeljárás

Vámeljárások 3. Belső árutovábbítási eljárás, mikor a közösségi áruk harmadik ország területén keresztül történő szállítása a Közösség vámterületén lévő egyik pontról a másikra, vámjogi helyzetükben történő változás nélkül történik. Az árutovábbításra sor kerülhet TIR-egyezmény, ATA- egyezmény alapján, az áru közösségi helyzetét igazolni kell, mely lehetséges T2L okmánnyal, az árura vonatkozó számlával, vagy fuvarokmánnyal, TIR vagy ATA- igazolvánnyal, az engedélyezett feladó igazolásával.

Vámeljárás. Vámraktározás Raktárengedélyes az, aki a vámraktár üzemeltetésére engedélyt kapott. Beraktározó, aki az áru vámraktározási eljárás alá vonását bejelentette. Tranzit vámraktározás akkor alkalmaznak, ha a vámárut ideiglenesen vámraktárban tárolják, majd újra kiviszik. Hitelraktározás van, mikor a vámárut újabb vámeljárás alá vonják és addig ideiglenes vámraktárban tárolják.

Vámeljárás

Vámraktárak típusai. Vámraktárak típusai: Közvámraktár: ● „A” típusú vámraktár: a raktárengedélyes felelőssége mellett ● „B” típusú vámraktár: a beraktározó felelőssége mellett ● „F” típusú vámraktár: a vámhatóság igazgatása alatt Magánvámraktár ● „C” típusú vámraktár: alaptípus: raktárengedélyes = beraktározó ● „D” típusú vámraktár: C típus változata, vámérték megállapítása a beraktározás alkalmával, kivitel vámhatósági közreműködés nélkül. ● „E” típusú vámraktár: raktározási eljárás betárolás nélkül, „fiktív raktározás”, mai nevén nevezve adóraktár.

Különleges eljárások A különleges eljárások alkalmazásához aktív és passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatali eljárás, vagy a meghatározott célra történő felhasználási eljárás esetén és az áruk átmeneti megőrzéséhez, továbbá a vámraktározásra szolgáló létesítmények működtetéséhez a közösségi termelők érdekének védelme céljából a vámhatóság előzetes engedélye szükséges.

Aktív feldolgozás A közösség vámterületéről végtermékként újra kivitelre szánt nem közösségi áruknak a Közösség vámterületén egy vagy több feldolgozási művelet végrehajtása, behozatali vám, vagy kereskedelempolitikai intézkedések kivetése nélkül. Az aktív feldolgozás a felfüggesztő eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, jövedéki termék feldolgozása esetén a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő vámterhek biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából és elszámolásából áll

Aktív feldolgozás

Vámfelügyelet melletti feldolgozás A Közösség vámterületén nem közösségi áruk felhasználása olyan műveletekben, amelyek megváltoztatják jellegüket vagy állapotukat anélkül, hogy azokra behozatali vámok, vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának, és az ilyen műveletekből származó termékeknek a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel mellett bocsátják szabad forgalomba.

Vámfelügyelet melletti feldolgozás

Ideiglenes behozatal Teljes, vagy részleges behozatali vámok alóli mentesség mellett, az újra kivitelre szánt nem közösségi áru felhasználása a Közösség vámterületén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve bármelyen változáson menne keresztül. A leghosszabb időtartam, ameddig az áru ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt állhat, 24 hónap. A gyakorlatban ritkán alkalmazott eljárási mód.

Ideiglenes behozatal

Passzív feldolgozás A Közösségi áru ideiglenes kivitele a Közösség vámterületéről feldolgozási műveletek céljából, és az ilyen feldolgozásból származó termékek szabad forgalomba bocsátása teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel. A csatlakozás óta szintén kevésbé alkalmazott eljárási mód az aktív feldolgozással együtt.

Passzív feldolgozás

Kiviteli eljárás A közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét ugyanolyan állapotban. Kiléptetési alakiságok, kereskedelempolitikai intézkedések, és esetenként kiviteli vámok alkalmazása. A kiviteli nyilatkozatot – EV lapot – a kiviteli vámhivatalnál kell benyújtani az exportőr székhelyén, és a kiléptető vámhivatalnál, ahol az áru a Közösségi vámhatárt átlépi.

Kiviteli eljárás

VÁMÚT-MELLÉKÚT A Közösség vámterületére az áruk a vámúton vagy a mellékúton érkezhetnek. Vámút alatt olyan utat kell érteni, amelyen keresztül külön engedély nélkül lehet árut az Unió vámhatárán átszállítani. Vámút lehet közforgalmi vasút, nemzetközi vízi út, határvízi kikötő, vámhatárt átszelő út, nemzetközi kereskedelmi repülőtér és nemzetközi szállításra alkalmas cső-, illetve távvezeték.

Mellékút Mellékút: a vámhatárt átszelő minden olyan út, amely nem vámút. Mellékút esetében csak külön engedély birtokában lehet azon árut szállítani. Az engedélyt a vámhatóság a rendőrséggel, a kereskedelemért felelős minisztériummal, valamint az agrárpolitikáért felelős minisztériummal egyetértésben adja ki. Nem kell engedély a mentőknek, tűzoltóknak, segélyalakulatoknak, amennyiben közvetlen veszély elhárítása miatt kívánják átlépni a határt, valamint határmenti gazdálkodás keretében és kishatár- forgalomban vám- és engedélymentesen szállítható áruk esetében.

BELÉPTETÉS Magyarország határainak nagyobb része az Unió belső határa, azonban az Ukrajnával, Szerbiával és Horvátországgal határos rész az Unió külső határának minősül. Ezeken a határszakaszokon kell a vámhatóságoknak a kiléptetéshez kapcsolódó ellenőrzéseit a közösségi és nemzeti jogszabályokban foglaltaknak megfelelően lefolytatni. Minden árut, amely harmadik országból (tehát nem a Közösség valamely tagállamából) érkezik, be kell léptetni a Közösség vámterületére. A beléptetés során az áruval az unió határán beléptető vámhivatal találkozik először. Ez egy olyan, a vámhatóságok által - a jogszabályok alapján – kijelölt vámhivatal, ahová a Közösség vámterületére érkezett árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani és ahol azokat megfelelően kockázat alapú ellenőrzés alá kell vonni.

GYŰJTŐ ÁRUNYILATKOZAT Általános szabályok A vámhivatalhoz, vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre megérkezett árut vám elé kell állítani. A vám elé állított áruk gyűjtő árunyilatkozat alá vonhatók. Ezt a vám elé állításkor kell megtenni július 1-jétől fő szabályként a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot elektronikusan kell benyújtani, de ha a rendszerét az ügyfél nem tudta kiépíteni, úgy december 31-ig papír alapon is adhatja. Gyűjtő árunyilatkozatot annak a személynek kell benyújtania aki az árut a Közösség területére behozta, vagy aki a behozatalt követő fuvarozást vállalta, akinek a nevében ezek a személyek eljártak

Belépési gyűjtő árunyilatkozat A Közösség vámterületére beszállított minden árura január 1-jétől következően elektronikusan belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani, a VHR 30A mellékletében meghatározott adatokkal. Papír alapú belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat csak akkor nyújtható be, ha a vámhatóság számítógépes rendszere nem üzemel, vagy a benyújtó számítógépes rendszere nem üzemel. Nem vonatkozik a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat előre benyújtásának kötelezettsége a következő árukra villamos energia, csővezetéken belépő áruk, olyan áruk, amelyre szóban vagy egyéb módon tesznek árunyilatkozatot, utasok személyes poggyászában lévő áruk, ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt levő áruk, Jogszabályban meghatározott (Vhr. 181c. cikk) egyéb áruk.

Belépési gyűjtő árunyilatkozat A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására különböző fuvarozási módok esetén különböző határidőket állapít meg a jogszabály. A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az alábbi határidőkön belül kell benyújtani tengeri forgalomnál, konténeres rakomány esetén 24 órával a berakodást megelőzően, ömlesztett áruk esetén 4 órával, néhány esetében 2 órával a megérkezést megelőzően, légi forgalom esetén a felszálláskor vagy 4 órával a megérkezést megelőzően vasúti és belvízi forgalomnál 2 órával a beléptető vámhivatalhoz megérkezés előtt, közúti forgalomnál 1 órával a beléptetés előtt.

Kilépési gyűjtő árunyilatkozat A Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozóan január 1-jétől kötelezően elektronikus vámáru-nyilatkozatot, vagy elektronikus kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani. Papír alapú kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat csak akkor nyújtható be, ha a vámhatóság számítógépes rendszere nem üzemel, vagy a benyújtó számítógépes rendszere nem üzemel.

Kilépési gyűjtő árunyilatkozat Nem vonatkozik a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat előre benyújtásának kötelezettsége a következő árukra villamos energia, csővezetéken belépő áruk, ilyen áruk, amelyre szóban vagy egyéb módon tesznek árunyilatkozatot, utasok személyes poggyászában levő áruk, ATA- igazolvány fedezete alatt lévő áruk, jogszabályban meghatározott egyéb áruk. A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására különböző fuvarozási módok esetén különböző határidőket állapít meg a jogszabály. A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a kiléptető vámhivataltól történő indulást megelőzően kell benyújtani közúti forgalom esetén 1 órával, vasúti és belvízi forgalom esetén 2 órával, légi forgalom esetén 0,5 órával

VÁMELLENŐRZÉS Amikor az áru megérkezik a beléptető vámhivatalhoz, akkor azt a hivatal ellenőrzésének veti alá. Az ilyen ellenőrzést vámellenőrzésnek hívjuk, amely a vámhatóságok által végrehajtott egyedi intézkedéseket jelenti, amelynek célja biztosítani a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk, beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazását

VÁMELLENÖRZÉS Vámellenőrzés lehet az áru megvizsgálása, a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzése, az elektronikus vagy papír alapú írott okmányok meglétének, hitelességének ellenőrzése, a szállítóeszközök átvizsgálása, a poggyász, illetve személyek által szállított, vagy rajtuk lévő egyéb áruk átvizsgálása, egyéb hasonló intézkedések megtétele. A vámellenőrzés kiterjedt az okmányokra (okmányvizsgálat), a szállítmány egy része (részleges áruvizsgálat) vagy egészére (teljes áruvizsgálat).

VÁMELLENÖRZÉS Végponti ellenőrző vizsgálat: a vámellenőrzés részeként, áruforgalomban – a vámkezeléséhez benyújtott és annak során keletkezett okmányok alapján – elvégezendő ellenőrzési tevékenység. A vizsgálat kiterjed különösen a szállítóeszköz azonosítási adatainak (rendszám, vagonszám, konténerszám, stb.) vizsgálatára, az árut tartalmazó raktér, vagy csomagolás sértetlenségének, azonosítási jeleinek (pl.: vámzár) vizsgálatára, a nem vámzár alatt szállított küldemények esetében a csomagok, áruegységek (zsákok, raklapok, kartonok, stb.) darabszámának, illetve ömlesztett áruknál a szállítmány bruttó tömegének, vagy térfogatának ellenőrzésére, rakott szállítóeszközök esetében annak megállapítására, hogy az áru elhelyezésére szolgáló raktéren kívüli helyen található-e áru,

VÁMELLENÖRZÉS a vámterületre belépő, vagy onnan kilépő üresnek jelzett szállítóeszközöknél arra, hogy valóban üres-e, a gépjárműadó megfizetése a vonatkozó jogszabály alapján történhet-e, a fuvarozás feltételei fennállnak-e, külön jogszabály alapján előírt ellenőrzési feladatok végrehajtásra kerültek-e (pl. ADR), gépjármű fülkéjének átvizsgálása, termináljegy és/vagy terminál program kezelése, rendszám- és konténerfelismerő rendszer működtetése kapcsán meghatározott feladatok végrehatása.

VÁMFELÜGYELET Mint azt láthattuk az előzőekben, amint valamilyen áru a Közösség vámhatárán belép, vámfelügyelet alá kerül, amely olyan vámhatósági intézkedés, amely biztosítja, hogy az árukkal kapcsolatos, a vámjogszabályokban és a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogszabályokban található rendelkezések maradéktalanul alkalmazásra kerüljenek. Vámfelügyelet alatt kell tartani közösségi árut, ameddig a vámjogi helyzetének meghatározásához arra szükség van nem közösségi árut addig, amíg  vámjogi helyzete meg nem változik (közösségi áruvá nem válik – szabad forgalomba helyezés),  újra ki nem viszik a közösség területéről,  meg nem semmisítik, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba be nem szállítják

VÁMFELÜGYELET Vámfelügyelet fajtái közvetlen: vámhatóság által történő hivatalos őrzés vagy kísérés, közvetett: vámhatóság által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma. A vámfelügyelet megvalósulásának feltételei nyilvántartásba vétel (a Vám- Pénzügyőrség informatikai rendszereiben – ÁRU- REG, NCTS), vámbiztosítékot kell nyújtani, azonosságot biztosítani kell.

ÁRUTOVÁBBÍTÁS A Közösség vámhatárán lefolytatott, az áru beléptetéséhez kapcsolódó eljárásokat követően – amennyiben a vámhatóság úgy dönt, hogy engedélyezi az áru beléptetését a Közösség vámterületére – intézkedni kell a szállítmány további vámjogi sorsának rendezése érdekében. Ez történhet a beléptető vámhivatalnál, de a Közösség egy másik vámhivatalnál is, amely az ügyfél szándékától ás az áru jellegétől is függ. Amennyiben az áru vámjogi sorsának további rendezésére egy másik vámhivatalnál kerül sor, akkor a szállítmányt el kell juttatni a vámhatóság által jóváhagyott helyre. Ennek folyamata a szállítmányok árutovábbítási eljárás alá vonása.

ÁRUTOVÁBBÍTÁS Árutovábbítási eljárást kezdeményezni lehet: közösségi árutovábbítási eljárás keretében, TIR igazolvánnyal, ATA igazolvánnyal, a Rajnai Hajózási Egyezmény 9. cikke alapján, NATO egyezmény szerint, postai úton. Az árutovábbítás fajtái a továbbításra kerülő áru jellege szerint lehet: Külső árutovábbítási eljárás (T1): a Közösség vámterületén belül egy adott pontról egy másikra nem közösségi árunak a továbbítása, vagy olyan közösségi árunak a továbbítása, amelynek kivételével kapcsolatban bizottsági intézkedés van érvénybe.

Külső árutovábbítási eljárás T1 PÉLDA: egy Ukrajnából érező fűrészáru- szállítmány beléptetése a Közösség területére a záhonyi vám- és pénzügyőri hivatalnál történik, és ezt követően kerül sor az áru továbbításra a debreceni vám- és pénzügyőri hivatalhoz. mivel nem közösségi áru továbbításáról van szó, ez agy külső árutovábbítás.

Belső árutovábbítási eljárás (T2) Belső árutovábbítási eljárás (T2): a Közösség vámterületén levő egyik pontról a másikra közösségi áruk szállítását jelenti, harmadik ország területén keresztül. PÉLDA: Görögországból egy narancsszállítmány (görög narancs) továbbítására kerül sor Magyarországra. A szállítmány keresztülhalad Montenegrón és Szerbián, és ismét belép a közösség területére (Magyarországra). Mivel közösségi áru továbbítása történt, de áthaladt harmadik országokon keresztül is, ezért ez belső árutovábbítás. Mindkét eljárás valamennyi árutovábbítás esetén végrehajtható.

Közösségi árutovábbítás A közösségi árutovábbítás fajtái A közösségi árutovábbítás végrehajtása az általános szabályok szerint vagy fuvarozási módhoz kötött egyszerűsítéssel történhet. Általános szabályok szerint történhet normál feladó által, vagy engedélyezett feladói vagy címzetti státusz keretében. Ilyen esetekben az Új Számítógépesített Tranzit Rendszer (NCTS) kerül alkalmazásra. A fuvarozási módhoz kötött egyszerűsítések megvalósulhatnak: Vasúton (CÍM fuvarlevél) vagy konténerben (TR átadási jegyzék), Légi úton (manifeszt), Tengeren (manifeszt), Csővezetéken, Egyéb módon történő szállítás esetén (a tagállamok által kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján).

Biztosítékok a közösségi árutovábbítási eljárásban A Közösség vámbevételeinek biztosítása érdekében a vámterületre belépő, majd árutovábbítási eljárás alá vont szállítmány után fizetendő terhek biztosítás érdekében garanciát kell nyújtani, amelynek formája lehet: Egyedi biztosíték készpénz – csak ahol erre lehetőség van, egyedi kezesség (bankgarancia) – Vhr.49.melléklete szerint, egyedi garanciajegy (TC32) – EUR/db értékig. Összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség TC31 – kezességi tanúsítvány (összkezesség), TC33 – Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli menetességről. Az összkezességre és biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó engedélyt a gazdálkodó székhelye szerint illetékes regionális parancsnokságok adják ki.

Biztosíték Szállítási típusok, melynek során nem kell biztosítékot nyújtani: Rajnai vízi úton történő szállítás, A tagállamok vasúttársaságai által végzett szállítás (csak a vámjogszabályban meghatározott esetekre vonatkozik, a menetesség a liberalizált szállításra nem vonatkozik, még akkor sem, ha tagállami vasúttársaság hajtja végre), Csővezetékes szállítás, Légi szállítás.

Biztosítékok EGYEDI BIZTOSÍTÉKOK A közösségi árutovábbításhoz kapcsolódó egyedi biztosítékok az alábbiak készpénz, egyedi kezesség (bankgarancia), egyedi garanciajegy (TC32). Az egyedi biztosítékok általános jellemzői, hogy ezek egy árutovábbítási eljárásra érvényesek.

BIZTOSÍTÉKOK KÉSZPÉNZ A készpénzben nyújtott biztosítékot az indító vámhivatal csak abban az esetben fogadja el, ha a készpénzelés feltételei adottak. Magyarországon készpénzbiztosítékként magyar forintot lehet elfogadni. A készpénzbiztosíték felszabadítása (visszafizetése) az indító vámhivatalnál akkor történhet meg, ha a rendeltetési vámhivataltól visszaérkeznek a „Megérkezési igazolás” és az „Ellenőrzés eredménye” üzenetek.

EGYEDI KEZESSÉG (BANKGARANCIA A bankgarancia tartalmi követelményeit a Vhr.49 számú melléklete tartalmazza. Csak olyan bankgaranciát lehet elfogadni, amelyet olyan hitelintézet nyújtott, amelyik a Közösség területén letelepedett.

EGYEDI GARANCIAJEGY (TC32 Az egyedi garanciajegy egy formanyomtatvány, amelynek mintáját a Vhr. 54. számú melléklete tartalmazza. Egy garanciajegy 7000 euró értékig nyújt biztosítékot, és annyi garanciajegyet kell benyújtani, amennyi a biztosíték teljes összegét fedezi. PÉLDA: Egy szállítmány értéke EUR. Átlag biztosítékkal számolva a biztosíték mértéke az érték 30%-a, vagyis EUR. Ebben az esetben a 3 darab (3*7 000 = EUR) garanciajegyet kell benyújtani.

TC31, TC33 Az összkezesség (TC31) és a biztosítéknyújtás alóli mentesség (TC33) egyfajta egyszerűsítést jelent a közösségi árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódóan. Ez azt jelenti, hogy alkalmazásukhoz a vámhatóság engedélye szükséges, és az engedélyesnek a Vámkódexben meghatározott feltételekei kell teljesíteni. Amennyiben egy engedélyes összkezesség-vállalási engedéllyel rendelkezik, akkor az általa kezdeményezett árutovábbításokhoz egy meghatározott összeg (a referenciaösszeg) erejéig vállalhat garanciát TC31 okmány formájában.

Összkezesség engedélyezési feltételei Az engedélyezés feltételei az alábbiak. A kérelmező: a Közösségben letelepedett, rendszeresen alkalmazza a közösségi árutovábbítási eljárást, vagy akiről a vámhatóságok tudják, hogy eleget tud tenni eljárási kötelezettségének és nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vám- és adójogszabályokat, benyújtja a kezességvállalási okmányt (bankgaranciát).

A BANKGARANCIA MÉRTÉKE A bankgarancia mértékének meghatározásához tisztázni kell a referenciaösszeg fogalmát. A referenciaösszeg azon tartozás összegével egyenlő, amely a főkötelezett által egy hét alatt árutovábbítási eljárás alá vont áruk után merül fel (a heti átlag vám és adótartozások összege). Megállapítása múltbéli vagy várható forgalmi adatokon is alapulhat. PÉLDA: Egy gazdálkodó az elmúlt egy évben összesen forint értékű szállítmány árutovábbítását kérte. A heti átlag forgalom forint, az ezek után számított vám- és adótartozás – a 30%-os általános biztosíték mértékkel számolva – forint. A bankgarancia összege tehát 3 millió forint.

Biztosítéknyújtás alóli mentesség (TC33 Biztosítéknyújtás alóli mentesség (TC33) akkor adható, ha a főkötelezett bizonyítja, hogy: - az előbbiekben meghatározott megbízhatósági normát betartja, - a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja és - kielégítő pénzügyi forrásokkal rendelkezik a kötelezettségei teljesítéséhez. - Az össz-kezességet (TC31) és a biztosítéknyújtás alóli mentességet (TC33) a területi vámszerv (Regionális Parancsnokság) engedélyezi, és az engedélyt határozat formájában maximum 2 évre adja ki.

Egyszerűsítések Engedélyezett feladó Az engedélyezett feladó státusz azt jelenti, hogy a gazdálkodónak lehetősége van úgy kezdeményezni az árutovábbítást, hogy az árut és az árunyilatkozatot nem mutatja be az indító hivatalban. Ehhez szükség van a gazdálkodó és a vámhatóság közötti elektronikus kapcsolatra. Ezt az egyszerűsítést csak azoknak a személyeknek lehet biztosítani, akik jogosultak összkezesség használatára, vagy akik biztosítéknyújtás alóli mentességet kaptak.

EGYSZERÜSÍTÉSEK Engedélyezett címzett Az engedélyezett címzetti státusz azt jelenti, hogy az engedélyes a saját telephelyén vagy más meghatározott helyen fogadhatja az árutovábbítás eljárás alá vont árut anélkül, hogy azokat és az árutovábbítási kísérő okmányt a rendeltetési hivatalban be kellene mutatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az engedélyes az áru megérkezését követően elektronikusan elküldi az „Érkezési bejelentés” üzenetet, majd a hivatal az adatok ellenőrzését követően visszaküldi a „Kirakodási engedély” üzenetet. Az engedélyezett címzett a kirakodást követően a saját vizsgálatának eredményét a „kirakodási megjegyzés” üzenettel közli a rendeltetési hivatallal. Ez a folyamat csak a szállítóeszköz felszabadítását, nem pedig az áru további szabad felhasználását jelenti!

KÖZÖSSÉGI HELYZET IGAZOLÁSA Általános szabályok A vámjogi helyzet (vagy vámjogi státusz) megállapítása minden vámigazgatási eljárás és vámeljárás egyik első mozzanata. Ennek megállapítása általánosságban nem okoz problémát, hiszen az ügyfél annak megfelelően kezdeményezi az adott eljárást, ami az áru vámjogi státuszának megfelel. Néhány esetben azonban szükség lehet az áruk közösségi státuszának okmányszerű igazolására, különösen akkor, ha azok elhagyják a Közösség területét, majd visszaállításra kerülnek.

Közösségi helyzet igazolása A Közösség vámterületének két pontja között szállított minden áru közösségi árunak minősül, kivéve, ha megállapodást nyer, hogy nem rendelkezik közösségi helyzettel. A következő áruk nem tekinthetők közösségi árunak: a Közösség vámterületére behozott áruk (kivéve, ha az áruk a Közösség vámterületét elhagyva a Közösség két repülőtere vagy két vízi kikötője között kerülnek szállításra), az átmeneti megőrzésben lévő vagy az I. típusú vámellenőrzés alá tartozó vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt áruk, a felfüggesztő eljárás alá vont, vagy a II. típusú vámellenőrzés alá tartozó vámszabad területén vagy vámszabad raktárban tárolt áru;

Közösségi helyzet igazolása Az igazolás okmányai T2L OKMÁNY Az áruk közösségi helyzetének igazolására a T2L okmány szolgál. A Közösség vámterületének olyan részéről érkező áru esetén, ahol a 2006/112/EK irányelv nem alkalmazható, a közösségi helyzet bizonyítékául a T2LF okmány bemutatása szolgál. A T2L jelölést az Egységes Vámáru-nyilatkozat (vagy annak megfelelő okmány) 1. rovatának harmadik alrovatában kell feltüntetni. Abban az esetben, ha az árunyilatkozat mellé pótlapokat is csatoltak, akkor a pótlapokon a T2Lbis” jelzést kell beírni. A T2L okmányt az érintett személy kérésére az illetékes hatóság igazolja az EV C rovatában dátum, aláírás és bélyegző feltüntetésével.

Közösségi helyzet igazolása SZÁMLA VAGY FUVAROKMÁNY Az áruk közösségi helyzetét az alábbi feltételek mellett az árukra vonatkozó számla vagy fuvarokmány bemutatásával kell igazolni. A számlának vagy fuvarokmánynak tartalmaznia kell legalább: a feladó, vagy amennyiben a feladó és a nyilatkozattevő nem azonos, a nyilatkozattevő teljes nevét és címét, a csomagok számát és fajtáját, jelöléseit és számozását, az áruk megnevezését, a kilogrammban kifejezett bruttó tömeget és – ha szükséges – a szállítótartályok számait. A nyilatkozattevőnek egyértelműen fel kell tüntetnie az említett okmányon a „T2L”jelet, és azt saját kezűleg alá kell írnia.

Közösségi helyzet igazolása MANIFESZT Az áru közösségi helyzetét a hajózási társaságnak az árura vonatkozó Manifesztje bemutatásával kell igazolnia. A Manifesztnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a hajózási társaság neve és pontos címe, a hajó neve, a berakodás helye és időpontja, a kirakodás helye. a hajóraklevélre (BILL OF LADING) vagy már kereskedelemi okmányra való hivatkozást, a csomagok számát, jellegét, jelölést és hivatkozási számát, az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, bruttó tömeg kilogrammban, az esetleges szállítótartály (konténer) azonosító számokat, az áruk vámjogi helyzetéről a követező bejegyzéseket:  „C” betű közösségi helyzetű áruk esetén (=T2L);  „F” betű az áfa irányelv alá nem tartozó országokból érkező vagy oda távozó áruk esetén;  „N” betű az összes többi áru esetén.

TIR IGAZOLVÁNY VAGY ATA IGAZOLVÁNY Amennyiben az árukat TIR igazolvány vagy ATA igazolvány fedezete mellett szállítják, a nyilatkozattevőnek –az áruk közösségi helyzetének bizonyítása érdekében – a felhasznált igazolvány minden vonatkozó betétlapján aláírásával együtt olvashatóan fel kell tüntetnie a „T2L” jelet az árumegnevezésekre fenntartott helyen, mielőtt azt hitelesítés céljából benyújtaná az indító vámhivatalnak. A „T2L” jelet valamennyi betétlapon az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatával az illetékes tisztviselő aláírásával kell hitelesíteni.

Közösségi helyzet igazolása KÖZÚTI JÁRMŰ RENDSZÁMTÁBLÁJA ÉS OKMÁNYAI Ha a tagállamok valamelyikében nyilvántartott közúti gépjárművek közösségi helyzetét kell megállapítani, akkor a járműveket közösségi helyzettel rendelkezőknek kell tekinteni, amennyiben rendszámtáblával és okmányokkal rendelkeznek, és az említett rendszámtáblák és az okmányokon feltüntetett nyilvántartási adatok alapján a közösségi helyzet egyértelműen megállapítható. TEHERVAGONOK AZONOSÍTÓI Ha valamely tagállam vasúttársaságának tulajdonában lévő tehervagonok közösségi helyzetének megállapítására van szükség, akkor a vagonokat közösségi helyzettel rendelkezőknek kell tekinteni, amennyiben a rajtuk feltüntetett kódszám és tulajdoni jelzés (megkülönböztető betűk) alapján a közösségi helyzetük egyértelműen megállapítható.

Engedélyezett gazdálkodó(AEO) Authorised Economic Operator Előzmények: - Az USA „Vámhatóság és a gazdálkodók közötti partnerség a terrorizmus ellen” (C-TPAT) rendszere. - A Vámigazgatások Világszervezete égisze alatt kidolgozás alatt álló „Globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló Szabványrendszer” (WCO Framework of Standards). Jogi alapok: - Az Európai Parlament és a Tanács 648/2005/EK rendelete. - A Bizottság 1875/2006/EK rendelete.

Engedélyezett gazdálkodó (AEO) II. Célok: - A Nemzetközi áruforgalom biztonságának erősítése. - Az ellenőrzések hatékonyabbá és célirányosabbá tétele. - Számítógépes kockázatelemzés bevezetése. - A megbízható gazdálkodók áruira kevesebb, gyorsabb, egyszerűbb biztonsági ellenőrzés alkalmazása. - A kevésbé megbízható gazdálkodók áruira fokozottabb ellenőrzés bevezetése. - A megbízható gazdálkodók számára vámjogi egyszerűsítések lehetővé tétele.